A megalakulása óta eltelt 59 év alatt egyszer sem történtek olyan mélyreható változások az ENSZ-ben, mint amilyeneket a múlt héten közzétett jelentésében javasol egy tekintélyes bizottság. Lehet, hogy a reformtervek kínálják az utolsó esélyt a válságban lévő világszervezet megmentésére.

Szükség esetén a megelőző katonai csapást is megengedhetővé tenné az a 16 tagú bizottság, amelyet tavaly kért fel Kofi Annan ENSZ-főtitkár, hogy értékelje a világot fenyegető veszélyeket és tegyen javaslatokat enyhítésükre. A testület múlt csütörtökön közzétett Biztonságosabb világ: közös felelősség című jelentésében 101 ajánlást fogalmazott meg, köztük számos olyat is, amelyek valóban gyökeresen átalakíthatják a nemzetközi viszonyokat.

Ilyen például az az elgondolás, miszerint - érintetlenül hagyva az ENSZ alapokmányának 51. cikkelyét, amelynek értelmében önvédelem céljából bevethetik hadseregüket a tagállamok - módosítanák a katonai beavatkozást a Biztonsági Tanács (BT) jóváhagyásával lehetővé tévő VII. fejezetet. Az elképzelés szerint a terrorizmus elleni harc vagy a humanitárius válságok felszámolása jegyében is indulhatna fegyveres akció, sőt a BT engedélyével az első csapásra is jogot szerezhetnének az országok, ha bizonyíthatóan fenyegetéssel kell szembenézniük. Mindenfajta fegyveres beavatkozás előfeltétele azonban az, hogy valóban nagy legyen a veszély, az akció ennek felszámolására irányuljon, erőszakot csak végső megoldásként használjanak, akkor is a fenyegetéssel arányos mértékben, és minden esetben vegyék számításba a lehetséges következményeket is.

Aktívabbnak kell lennie az ENSZ-nek, tudnia kell válaszolni a 21. század kihívásaira, mert a technológiai fejlődés következtében egyre kisebb csoportok egyre nagyobb károkat tudnak okozni az emberiségnek - hangoztatják a bizottság tagjai, akiknek megbízását diplomáciai körökben sokan szkeptikusan fogadták. "A múlt emlékei próbálják megmenteni a múlt emlékét" - idézett a The Economist című brit hetilap egy ENSZ-nagykövetet, arra utalva, hogy a testületben tekintélyes, de jórészt már visszavonult politikusok kaptak helyet, akiknek átlagéletkora 70 év körül van. Az elnök Anand Panyarachun, Thaiföld egykori miniszterelnöke lett, de két másik exkormányfő, a norvég Gro Harlem Brundtland és az orosz Jevgenyij Primakov is részt vett a munkában

A "bölcsek" sem tagadják, az ENSZ siralmas állapotban van. Bár a kezdeti 15-ről évi 60-ra nőtt a világszervezet határozatainak száma, sok közülük papíron maradt, a növekvő aktivitás nem javította az eredményességet - állapították meg. Az olyan, végeláthatatlannak tűnő konfliktusok, mint az izraeli-palesztin viszály, a ruandai népirtás, a boszniai etnikai tisztogatások vagy legutóbb a szudáni válság, aláásták a világszervezet tekintélyét, és a 2001. szeptemberi amerikai merényletek után is hiába csillant fel a remény egy terrorizmus elleni összefogásra, az iraki háború újabb éket vert a nemzetközi közösségbe.

Pedig nagy szükség lenne az együttműködésre - érzékeltetik a bizottság tagjai, akik világbanki adatokkal bizonygatják, hogy minden mindennel összefügg: a szeptember 11-ei merényletek óta 10 millióval gyarapodott a világ szegényeinek száma, és több mint 80 milliárd dollárra becsülik a világgazdaság veszteségét - írják. Így aztán logikus az a következtetés is, hogy a biztonságot több fenyegetéscsoport veszélyezteti, amelyek közt nem lehet fontossági sorrendet felállítani: az országok közötti háborúk; az államokon belüli erőszak; a szegénység, a fertőző betegségek és a környezeti károk; az atom-, biológiai és vegyi fegyverek; a terrorizmus; a határokon átnyúló szervezett bűnözés. Az első értékelések vívmánynak tartják azt is, hogy a nagy öregeknek sikerült megállapodniuk a terrorizmus eddig sokat vitatott definíciójában. Eszerint az olyan tett, amely "polgári vagy nem harcoló személyek meggyilkolására, megsebesítésére irányul" azzal a céllal, hogy megfélemlítse a lakosságot, vagy egy kormányt, nemzetközi szervezetet valamilyen lépésre kényszerítsen, esetleg éppen eltántorítson tőle - áll a dokumentumban.

A legnagyobb visszhangot azonban az az indítvány váltotta ki, amelynek értelmében gyökeresen átalakítanák az ENSZ BT-t. A testület ugyanis csaknem hat évtizeddel a szervezet megalakítása után is a második világháború utáni nemzetközi erőviszonyokat tükrözi: nincs állandó tagjai között a világ második legnépesebb országa, India, a legnagyobb latin-amerikai állam, Brazília, valamint Japán és Németország - holott az Egyesült Államok után ők járulnak hozzá a legnagyobb összeggel az ENSZ költségvetéséhez -, és nincs folyamatos képviselete a testületben Afrikának. A változás szükségessége régóta nyilvánvaló, mikéntjére azonban még nem született megoldás. Hiszen Japán bevonását a BT-be Kína nem nézné jó szemmel, Németországra Olaszország féltékeny, Indiát Pakisztán pöckölné ki a jelöltek közül, a portugál nyelvű Brazília "előléptetésének" pedig a spanyol ajkú latin-amerikai országok nem örülnének.

A bizottság két lehetőséget vázolt fel. Az egyik szerint hat új állandó, de vétójoggal nem rendelkező tagja lenne a BT-nek - a fent említett négy országon kívül két afrikai állam, talán Egyiptom és Nigéria -, és hárommal gyarapodna a kétévente cserélődő nem állandó tagok most tízes száma. A másik elképzelés szerint is 24 tagja lenne a megújult BT-nek, de az állandó tagok köre nem bővülne, létrejönne viszont egy olyan, nyolc országból álló csoport, amely négy évre kapna megújítható mandátumot, a kétéves megbízatással dolgozó nem állandó tagok száma pedig 11-re nőne. Az állandó BT-tagok, no meg az oda törekvő országok többsége az első változatot tartja megfelelőbbnek, igaz, a vétójogról még éles viták várhatók. Kérdés viszont, hogy a gyökeres változásokhoz sikerül-e megszerezni a tagállamok kétharmadának támogatását, és elérni, hogy a BT állandó tagjai közül senki se vétózza meg a terveket.

Különösen az Egyesült Államok pozíciója ébreszt kételyeket. Washington ugyanis egy húsztagúnál nagyobb BT-t nem tud elképzelni, és különösebb rugalmasság nem várható tőle, hiszen az iraki beavatkozás nyomán meglehetősen feszült lett a viszonya az ENSZ-szel, amit most csak súlyosbít egy újabb, a főtitkár fiához fűződő botrány. Mint kiderült, Kojo Annan egészen idén februárig havi 2500 dollárt kapott a Cotecna svájci cégtől, amelynek 1998-ig állt az alkalmazásában. A vállalat részese volt az ENSZ égisze alatt az iraki háborúig tartó, 64 milliárd dollár összértékű Olajat élelmiszerért programnak, és állítólag azért fizetett távozása után is az ifjabb Annannak, hogy az segítsen távol tartani az ENSZ-akcióktól a cég vetélytársait. A skandalum átterjedt a főtitkárra is: a múlt héten Norm Coleman amerikai szenátor sürgette, hogy Kofi Annan mondjon le tisztéről, mert Szaddám Huszein "az orra előtt" lopott el mintegy 21 milliárd dollárt az Olajat élelmiszerért programban. A Fehér Ház azonban jelezte, nem feltétlenül ért egyet a szenátorral; 11 ország egy értekezleten, afrikai államok egy csoportja pedig levélben biztosította támogatásáról az ENSZ-főtitkárt.

POÓR CSABA

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Kiderült, mikor túrják fel a Nagykörutat

Kiderült, mikor túrják fel a Nagykörutat

Ferencvárosi parkolómutyi: távozik a kerületi kincstárnok

Ferencvárosi parkolómutyi: távozik a kerületi kincstárnok

Barna trutymó öntötte el a Lehel téri metrómegállót – videó

Barna trutymó öntötte el a Lehel téri metrómegállót – videó

140 évre vagyunk egy olyan klímától, amit utoljára 56 millió évvel ezelőtt tapasztaltak a Földön

140 évre vagyunk egy olyan klímától, amit utoljára 56 millió évvel ezelőtt tapasztaltak a Földön

Fehér szarvast fotóztak a Mátrában

Fehér szarvast fotóztak a Mátrában

Befenyítették Márki-Zayt: Hetente szervez forradalmat a kormány megdöntésére, semmilyen támogatást nem fog kapni

Befenyítették Márki-Zayt: Hetente szervez forradalmat a kormány megdöntésére, semmilyen támogatást nem fog kapni