Vitákat és erős ellenkezést kelt, hogy a brit kormány piacgazdaságot akar az egészségügybe "injekciózni" az Európa nyugati felén példátlan várakozási idő csökkentésére. A finanszírozás és a sorállás között szoros a kapcsolat - derült ki az alábbi tudósításból.

HVG
John Reid brit egészségügyi miniszter 2008-ra szeretné elérni, hogy senkinek ne kelljen negyedévnél tovább várakoznia a diagnózisára. A változtatás iránya a piacgazdaság, a magántőke bevonása kell legyen (HVG, 2003. május 24.) - próbálja népszerűsíteni Tony Blair miniszterelnök a pártjában sem maradéktalanul támogatott elgondolást. Elsősorban a hiányszakmában tapasztalható hosszú várakozási idő csökkentésére kezdték el létrehozni a diagnosztikai és gyógykezelő központokat. Eddig 29 nyílt, és még a nyárig további 17 indul el - többségük magánvállalkozás. A kormány elsősorban az Állami Egészségügyi Szolgálat (NHS) kiegészítőjének szánta ezeket a központokat, amelyek az elmúlt másfél évben 144 ezerrel csökkentették a sorállók számát.

Az NHS-kórházak és -rendelők azonban nem nézik jó szemmel a központok működését, amelyek 500 millió fontot kaptak állami pénzből a program 2002-es indulása óta, mert szerintük nem csupán a betegeket, de az orvosokat és az ápolónőket is tőlük szipkázzák el ahelyett, hogy eredeti ígéretüknek megfelelően külföldről toboroznának többletmunkaerőt. Ráadásul - ahogy ott mondják - "kicseresznyézik" a feladatokat, a jól fizetőket veszik el a nehéz helyzetben lévő NHS-kórházaktól.

Nagy-Britanniában nem kell kórháztól kórházig rohangálniuk a betegeknek, ha meg akarják tudni, mennyit kell várakozniuk az ellátásra. Az NHS internetes honlapján megtekinthető, hogy a lakóhelyhez közel eső intézményekben hány napos előjegyzés van a különféle szakorvosi vizitekre vagy a kórházi felvételre. Kardiológiai operációra például egy-négy hónap közötti lehetőséget kínált a honlap, a szívpanaszok ambuláns kivizsgálására pedig a néhány napostól a két-három hónaposig is terjednek a várólisták. Hasonló a szórás az urológia-szakrendeléseken, rehabilitációra a legjobb esetben 15, a legrosszabban 104 napot is várni kell.

A brit egészségügyi ellátás rendszerének összeomlásával fenyegető várakozási csúcsot 1998 közepén regisztrálták: 1,3 millióan szerepeltek várólistán. Az elmúlt 17 év legalacsonyabb adatát tavaly novemberben jegyezték fel, ekkor 843 900 beteg várt - hosszabb-rövidebb ideig - a sorára. Igaz, közülük mindössze 86-an kaptak kilenc hónapnál hosszabb terminust - négy évvel ezelőtt még 125 ezren voltak ilyenek. Az esetek kétharmadában a képalkotó diagnosztika a szűk keresztmetszet: a kórházak 40 százaléka még mindig nem tud fél évnél hamarabb sort keríteni egy rutin-MRI-felvételre.

Oroszországban az egészségügyi ellátás alaposan megszenvedte a Szovjetunió 1991-es szétesését és az utóbbi másfél évtized gazdasági nehézségeit: a hatékonynak aligha nevezhető orosz egészségügy kóros finanszírozási gondokkal küszködik, és a vidéki városokban érezhető orvoshiány alakult ki. A 145 milliós országban ugyan nem vezetnek hivatalos statisztikát arról, kinek mennyi időt kell várnia az orvoshoz való bejutásra, illetve egy-egy műtét elvégzésére, ám köztudott, hogy az egyre szaporodó magánklinikákon jóval rövidebb a várakozási idő, mint az egyelőre ingyenes állami rendelőintézetekben. Néha még sürgős esetekben is több hónapig kell várakozni a műtétekre, a statisztikák szerint a halálesetek 40 százalékánál közrejátszik, hogy a beteg nem kerül időben kórházba, vagy az egészségügyi intézményben nem látják el megfelelően.

A gyógykezelés elméletileg ingyen van, ám mindenki tudja, hogy egy-egy műtétért mennyit kell az orvos zsebébe csúsztatni. Az orosz egészségügyi rendszerre az is jellemző, hogy az idősebbeknek jóval kisebb esélyük van a műtétekre, mint a fiatalabbaknak. A WHO adatai szerint Oroszországban 1 millió lakosra például kevesebb mint nyolcvan szívkoszorúér-műtét jut, míg ez a szám a nyugat-európai országokban 700-900, az Egyesült Államokban pedig 1200 körül van.

A grazi BMM piackutató intézet januárban tartományi szintű felmérést végzett, megállapítva, hogy a stájer orvosokra a rendelőkben átlagosan 34 percet kell várni, 8 százalékuk esetében a "türelmi idő" meghaladta az egy órát. Különösen a körzeti orvosok rendelőiben hosszú a sor, átlagosan 48 perc volt a várakozási idő, pedig akkor még nyoma sem volt az influenzának. Mindez nagyjából igaz egész Ausztriára is. A betegek negyedévenként a betegpénztár által kiállított utalványt visznek a belgyógyászukhoz, amellyel három hónapig korlátozás nélkül igénybe vehetik családorvosukat, aki azután, ha szükségesnek tartja, szakorvosokhoz küldheti őket. A körzeti orvos, ha látja, hogy előszobája dugig tele, igyekszik ugyan felpörgetni a rendelési időt, ugyanakkor a lelkiismerete és az egészségpénztári elszámolási rendszer - keresete ugyanis függ az ambulánsan elvégezett vizsgálatokból - időigényes diagnosztizálásra is sarkallja.

"Ausztriában átlagosan tízévenként összevonják a kórházakat, s utána körülbelül ugyanilyen hosszúságú dekoncentrációs ciklus következik - állítja egy, a rendszert régóta figyelő főorvos. - Most éppen a koncentráció időszakát éljük, ezért a kórházakban is, az ambuláns szakrendeléseken is nő a zsúfoltság." Nem sürgős esetekben megszokottnak számít a több hónapos várakozási idő a kórházi felvételre. Egy idegosztályon fekvő betegnél a minap operálandó szürke hályogot fedeztek fel, műtétét szeptemberre jegyezték elő. A kórházakban az orvosok nem fogadnak el hálapénzt, így vagy ismeretségen keresztül tud a beteg soron kívül kezeléshez jutni, vagy az orvos fizetős magánrendelésén.

Betegnek lenni sehol sem jó, de Németországban azért nem annyira rossz. A legnagyobb, országos betegbiztosítási pénztár, az AOK szóvivője, Barbara Marnach szerint akinek szüksége van az orvosi ellátásra, meg is kapja azt - ez a német egészségügy alapvető jellemzője. A részleteket tekintve ez azt jelenti, hogy akkor műtik meg a beteget, amikor kell, s nem fordul elő, hogy a szükséges beavatkozást valamilyen külső ok miatt halogatni kellene.

A szakorvosi ellátásra is az a jellemző, hogy az szükséges és sürgős esetben azonnal elérhető, a tervezhető vizsgálatok időzítése pedig a beteg és a rendelő személyzete közötti időpont-egyeztetés kérdése. A betegbiztosító által javasolt rendszeres nőgyógyászati ellenőrző vizsgálatra például lehet, hogy három hónapot is várni kell. Akut problémával viszont nem rázzák le a beteget, még aznap felkeresheti a rendelőt, csak esetleg ott kell várakoznia, az előre egyeztetett időpontokat ugyanis a legtöbb rendelőben többé-kevésbé betartják.

A betegek számára kedvező helyzet részben annak is köszönhető, hogy a szakorvosok egyedül vagy néhányadmagukkal összeállva magánrendelőkben dolgoznak. A beteg minden külön beutaló nélkül, csupán a biztosítási kártyájával felkeresheti bármelyiküket, az orvosok pedig abból a pénzből élnek, amit a biztosító fizet nekik az ellátásért. Akihez tehát nem megy senki, az éhen hal, aki viszont ellátja, és nem várakoztatja a pácienst, az vele is meg magával is jót tesz.

E magyar szemmel nézve idealisztikus állapotnak persze ára van: a betegbiztosítási járulék átlagosan 14 százalék, s figyelembe véve, hogy tavalyi adatok szerint egy munkás átlagkeresete 2452 euró, egy alkalmazotté pedig 3736 euró volt, a hazai egészségügyért aggódók vérnyomása védelmében nem is szabad átszámolni, mennyiből tudják ezt az ellátást nyújtani a betegbiztosítók. Itt ugyanis csak járulékra másfél-kétszer annyi jut, mint Magyarországon a minimálbér egészére.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS, GÁTI JÚLIA, NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA, WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Mit hoz a sor?

"Magyarországon várólista kizárólag a szervátültetéseknél van" - így hangzik az Egészségügyi Minisztérium álláspontja.

Ezek a legveszélyesebb munkahelyek ma Magyarországon

Ezek a legveszélyesebb munkahelyek ma Magyarországon

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Szkíta konferenciára, és sámánnapokra is jutott a 90 milliós állami pénzből

Szkíta konferenciára, és sámánnapokra is jutott a 90 milliós állami pénzből

Megszűnik a Lokál és a Ripost kiadója

Megszűnik a Lokál és a Ripost kiadója

Független civilként mutatta be a Hír Tv a pécsi Fidesz emberét

Független civilként mutatta be a Hír Tv a pécsi Fidesz emberét

Kibontották az álmennyezetet, hatvanezer méhet találtak mögötte

Kibontották az álmennyezetet, hatvanezer méhet találtak mögötte