Romániában mindmáig a kárpótlást csak részben szabályozó törvények születtek. Az Európai Unióba tartó országtól viszont Brüsszelben is elvárják, oldja meg azok ügyét, akiket az előző rendszer jogtalanul fosztott meg vagyonuktól.

Nem egy esetben okozott már kellemetlen helyzetet Romániában, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatásról megkésve, 2001-ben született törvény, és ez is csak nagyjából rendezte azok ügyét, akik ingatlanaikra természetben is igényt tarthattak. A külföldi befektetők még néhány évvel ezelőtt is okkal emlegették a jogbiztonság hiányát, hiszen közülük többen egyszer csak arra ébredtek, hogy a privatizáció során általuk megvásárolt román állami vagyonelemeket visszakövetelik - és a hibás törvényértelmezés miatt sokszor vissza is kapják - azok egykori tulajdonosai. Így járt például a szovátai fürdőkomplexumot megvásárló magyar Danubius Hotels is, amely több, már a tulajdonában lévő villát elvesztett az ingatlan-visszaszolgáltatási törvény következtében, illetve egyik napról a másikra arról értesítették, hogy a helyi Medve-tónál fekvő járóbeteg-ellátó épülete visszakerült a korábbi tulajdonoshoz.

A kárpótlás több tízezer jelenleg Magyarországon élő egykori román állampolgárt is érint, akik a jogszabály által előírt határidőn belül jelentkeztek, hogy korábban elkobzott, államosított javaikat, esetleg az államnak kötelező módon áron alul eladott házukat, lakásukat visszaköveteljék, vagy kárpótlásért folyamodjanak.

A visszaigényelt ingatlanok helyzeténél is bonyolultabb azon épületeké, gyáraké, amelyeket természetben már nem kaphatnak meg jogos tulajdonosaik. Jelenleg a hivatalos statisztikák szerint 82 ezer kérelmező vár pénzbeli kárpótlást, és jó néhányan fognak hozzájuk csatlakozni azon 182 ezer igénylő közül, akik még reménykednek ugyan a természetbeni kártalanításban, de sokuk esetében ez a jelenlegi jogi keretek között már aligha lehetséges.

A legóvatosabb becslések kamatok nélkül 5,3 milliárd dollárnyi reparációt említettek még akkor, amikor az amerikai valuta értékesebb volt az eurónál, de szakértők szerint a számla végleges összege elérheti a 10 milliárd eurót is. A jogszabály szerint az első kárpótlási kifizetéseknek az idei év elején kell megtörténniük, és a román állam tíz éven keresztül törlesztené ezt a történelmi adósságot. A bukaresti kormánynak így nem maradt lehetősége a további halogatásra, s ez év elején kénytelen volt ígéretet tenni Brüsszelnek arra, hogy az ország hozzálát a kárpótlási folyamat utolsó szakaszához. A Tariceanu-kabinet az EU szerveihez február végén eljuttatott módosított gazdasági előcsatlakozási programban azt taglalja, hogy a kárpótolandó személyeknek az idén két nagyvállalatban és több kisebb bányavállalatban ajánl fel állami vagyonelemeket, nevezetesen a Transgaz országos gázszállító vállalat, illetve a Transelectrica országos áramszállító cég 5-5 százalékos részvénypakettjét. Mivel a két magánosításra váró vállalatban felajánlható állami vagyonelem viszonylag csekély, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium már a napokban közölte, hogy kínálatát újabbakkal egészíti ki, egyebek között a cernavodai Nuclearelectrica atomerőmű és a Romgaz gázkitermelő nagyvállalat 5 százalékos értékpapírcsomagját is bedobja.

Egyelőre azonban még a teljes kárpótlási törvény sem született meg, és a kormánypártok, illetve a kétházas parlament mindkét elnöki székét birtokló ellenzéki szociáldemokraták között egyáltalán nincs egyetértés a kérdésben. A négy évvel ezelőtti ingatlan-visszaszolgáltatási jogszabály ugyanis nem rendelkezik a kárpótlás minden részletéről. Ennek ellenére a hatályos törvény értelmében is tovább lehetne lépni, hiszen az már meghatároz bizonyos eljárásokat és jogköröket. A helyi kormánybiztosi hivatalok, a prefektúrák keretében működő bizottságoknak például értékelniük kell a kárigénylés jogosságát, megbecsülni a kárpótlás értékét, ha az ingatlan nem szolgáltatható vissza, majd a kárpótolandó személyek listáját a kormánynak kell határozatban jóváhagynia, miután minden érintett hatósággal és közintézménnyel konzultált. Ha a határozat megszületik, a kárpótlást igénylő személy hat hónapon belül a pénzügyminisztériumhoz fordulhat meghatározott értékű kárpótlási értékpapírért, egyfajta kárpótlási jegyért, amelyet csak a kárpótlásra felajánlott állami vagyonelemek megvásárlására használhat fel. A határidő letelte után a megítélt kárpótlásnak csupán 90 százalékát igényelheti az érintett. Késlekedés esetén egyébként a pénzügyi tárca is fizet: ha az ügyintézés a három hónapot meghaladja, minden további nap után 0,1 százalékos késedelmi kamatot.

A kárpótlási értékpapírok névértéke és a felajánlott részvények átruházási ára közötti arányt a román privatizációs szervezet, az Állami Aktívákat Értékesítő Hatóság határozza meg, amely a napokban már ki is bocsátotta erről elnöki rendeletét. Ennek értelmében a már tőzsdén jegyzett cégek értékpapírjai esetében a forgalmazást felfüggesztik, és az utolsó kereskedési nap záróárát veszik figyelembe, míg a nem jegyzett részvényeknél a névértéken számolnak el. Mivel az eddig felajánlott értékpapírok közül egyik sem fut a börzén, s megtörténhet, hogy bevezetésük után a kereskedési ár jóval a névérték alá esik, a gazdasági tárca ígéretet tett arra is, hogy legalább a két nagyvállalat további 5 százalékos részvénycsomagjának nyilvános jegyzésre bocsátásával az év második felében beindítják a Transelectrica és a Transgaz tőzsdei forgalmazását.

Mivel a romániai nagyprivatizáció utolsó szakaszában felkínált és a várhatóan felkínálható állami vagyonelemek nagyon értékesnek tűnnek, az országos napilapokban már megjelentek az első hirdetések, amelyek a pénzügyi tárca által nemsokára kibocsátandó, ám az értékpapírpiacon nem forgatható kárpótlási papírokra tesznek ajánlatot - igaz, egyelőre a névérték 12-15 százalékáért. Már most látszik azonban, hogy a privatizációs folyamat előrehaladtával viszonylag kevés állami vagyont tudnak majd felkínálni a kárpótlásra jogosultaknak, ezért több kormánypárti politikus is felvetette, hogy a jövőben két-öt éves vagy akár hosszabb lejáratú államkötvényeket is fel kellene ajánlani.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Az udvaráról hajtott ki, amikor elgázolták

Az udvaráról hajtott ki, amikor elgázolták

Lovagkeresztet kapott a polgármester, aki figyelmeztetett, ha nem a fideszes jelölt nyer, akkor „szopni fogunk”

Lovagkeresztet kapott a polgármester, aki figyelmeztetett, ha nem a fideszes jelölt nyer, akkor „szopni fogunk”

Kihúzták az eheti lottószámokat

Kihúzták az eheti lottószámokat

Így alakítanak át minket a képernyők

Így alakítanak át minket a képernyők

Coutinho orvosi vizsgálatra Münchenbe érkezik

Coutinho orvosi vizsgálatra Münchenbe érkezik