Ha nem tudsz valamit eladni otthon, vagy betiltják a termékedet, dobd piacra Keleten! - így szól több multinacionális vállalat nem nyilvános üzleti filozófiája. Indiai emberi jogi és globalizációellenes szervezetek hónapok óta tiltakozó akciók sorát szervezik e kettős mércén alapuló gyakorlat ellen.

Indiában ismét a nemzetközi nagyvállalatok felelőtlen és etikátlan üzletpolitikájára terelte a közvélemény figyelmét az újdelhi legfelsőbb bíróság egyik, tavaly év végén hozott, a Coca-Colát és a Pepsicót elmarasztaló ítélete. Miután két éve az egyik vezető indiai környezetvédelmi szervezet, a Centre for Science and Environment (CSE) szakemberei gyomirtó szereket mutattak ki a két óriás termékeiben, emberi jogi csoportok pert indítottak az indiai üdítőital-piacot 99 százalékban ellenőrző társaságok ellen. Az italok a nem kellően tisztított helyi víz felhasználása miatt másutt már betiltott, hirhedt rovarirtó DDT-t tartalmaztak, de volt bennük a hasonlóan káros lindánból és marathionból is, méghozzá meglepően magas koncentrációban. Az ügy kivizsgálására parlamenti bizottság alakult, és 2003 augusztusában az Indiai Élelmiszer-technológiai Kutatóintézet és Központi Élelmiszer-laboratórium is ellenőrző méréseket végzett. Ezek eredménye szerint a két nagy üdítőital-gyártó társaság termékeiben a növényvédő szerek mennyisége valóban meghaladja az Európai Unió normáit, de nem nagyobb az érvényes indiai szabványokban előírtnál. Igaz, a jelentés azt is megjegyezte, hogy a vizsgált mintákat nem ugyanabból a szállítmányból vették, mint a CSE munkatársai.

Bár a legfelsőbb bíróság sokak szerint precedensértékű ítélete csak arra kötelezte a cégeket, hogy termékeiken tüntessék fel a szerek jelenlétét, tiltakozó megmozdulások, cikkek és újabb perek özöne zúdult a két vállalatra. A nagyvállalati globalizáció ellen küzdő mozgalmakat támogató indiai szervezet, az India Resource Center (IRC) például az egész áprilist egy nagyszabású Coca-Cola-ellenes kampánynak szenteli, és az USA keleti partvidékén is rendezvényeket szervez, a társaság számonkérhetőségét követelve. E megmozdulásokkal igyekeznek leleplezni a nagy multik szerintük Janus-arcú politikáját, azt, hogy más szabványokhoz tartják magukat "otthon", a világ fejlett felében, mint a fejlődő országokban. "Egyazon vállalat, mégis más elvek és mércék alapján működik a világ más-más részein" - magyarázta a HVG-nek Amrit Srivasztava független újságíró, az IRC munkatársa.

Több vizsgálat, így az Indiai Központi Vízügyi Hivatal felmérése azt is kimutatta, hogy a nagy vízigényű palackozók környékén csökkent a talajvíz szintje, kutak száradtak ki. 2003 nyarán pedig a londoni rádió Szembesülj a tényekkel (Face the Facts) című műsora - az Exeteri Egyetem kutatóinak állásfoglalása nyomán - közzétette: gyakorlatilag mérgező anyagokkal, például ólommal és kadmiummal szennyezett ipari hulladék az a szer, amelyet a déli Kerala államban működő Coca-Cola-üzem "műtrágya" gyanánt osztott szét az ipari létesítmény működése miatt elégedetlen helyi földműveseknek. A jótékonysági akció keretében kiosztott "ajándék" orvosok szerint a rizsben és más növényekben felhalmozódva veseelégtelenséget, szervi károsodást, vetélést vagy születési rendellenességet okozhat.

A helyzet jól mutatja az Indiára - és más fejlődő országokra is - jellemző anomáliákat: miközben a GDP soha nem látott ütemben növekszik, erősödik a középosztály, és viharos műszaki-technológiai fejlődés megy végbe, a képzetlen nincstelenek százmilliói mindebből semmit sem éreznek, a vidékiek pedig egyenesen a változások áldozataivá válnak.

A Transparency International korrupcióellenes szervezet szerint Indiában meglehetősen nagy a korrupció - a 146 országot tartalmazó, tavalyi listán a 90. helyre került -, és a torz fejlődésben ennek is szerepe van. Nem elég, hogy a lefizethető hivatalnokok révén - tízezrek életét és egészségét semmibe véve - igazságtalan döntések születnek, de még a jogalkotást is visszahúzzák a nagy multiknak tett, olykor akár kormányzati szintű ígéretek. Ha pedig az érintettek végül esetleg kapnak kárpótlást, annak összege általában igen szerény. A világ eddigi legnagyobb ipari katasztrófájának, a 20. évfordulóján nemrég újra a figyelem középpontjába került bhopali gázszivárgásnak az ügye igen jól mutatja ezt. A Dow Chemicals kezében levő Union Carbide cég tárolórendszere 1984. december 3-án csődöt mondott, a kiszabadult gáz méregfelhőbe borította a várost. A hivatalos adatok szerint több mint 3 ezer ember vesztette életét, majd a későbbi években további 15 ezer ember életét követelték a katasztrófa következményei, sőt a beszámolók szerint Bhopalban azóta is rendszeresek a vetélések, születési rendellenességek. Hosszú éveken át tartó pereskedés után 1989-ben olyan megállapodás született, hogy a cég csaknem 500 millió dollárt fizet az indiai kormánynak, ám ez igen kis összeg a százezernyi károsulthoz képest, az egy főre jutó kárpótlás még az orvosi kezelés egyévi költségeit sem fedezi. Ugyanez a társaság 2000-ben, amikor hasonló pert vesztett az Egyesült Államokban, 450 millió dollárt ajánlott fel egy uránbányában egészségkárosodást elszenvedett kétszáz bányásznak és családjának. "Egy és ugyanaz a cég, mégis két külön csoportra osztja az embereket, semmibe véve az alapvető emberi jogokat. Mi az, amitől az amerikai élet nagyságrendekkel többe kerül, mint az indiai?" - kommentálta az esetet a HVG-nek Sally Bierman ausztrál aktivista.

Amikor saját érdekeikről van szó, akkor persze a nemzetközi nagyvállalatok sem ragaszkodnak mindenben ehhez a kettősséghez: a jogvédelem érdekében itt is a világ fejlett felén megszokott intézményekkel bástyázzák körül magukat. A multik reklámjai pedig éppen a nyugati márka imázsára, a jobb minőségbe vetett hitre alapozott, helyi hírességeket - például a bollywoodi filmipar nyugatias külsejű sztárjait - szerepeltető, agresszív és méregdrága kampányokra támaszkodnak, kiütve a rivális, hazai márkákat. A főleg gyermekeket és fiatalokat célzó hirdetések, megfelelő korlátozó szabályok híján, az iskolákba is beszivárognak, sőt - mint arra tavaly egy élelmiszer-ipari óriás esetében fény derült - még igazgatókat is lefizettek, hogy az iskola büféje kizárólag egy cég termékeit árulja.

A kettős mércét egyébként furcsamód nemcsak a globalizáció ellenzői vetik el, hanem annak hívei is, szerintük ugyanis éppen az egységesedés ellen hat, ha a világ két felén más és más szabványok alapján működik egy vállalat.

SZÁSZ BALÁZS / ÚJDELHI

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Három kerületben razziázott a rendőrség

Három kerületben razziázott a rendőrség

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

A Google titokban kikapcsolta a szolgáltatást, amellyel az androidos telefonokat használta adatgyűjtéshez

A Google titokban kikapcsolta a szolgáltatást, amellyel az androidos telefonokat használta adatgyűjtéshez

A nyelviskolák is küzdenek a tanárhiánnyal

A nyelviskolák is küzdenek a tanárhiánnyal

Látványos előzetest kapott Brad Pitt új sci-fije

Látványos előzetest kapott Brad Pitt új sci-fije

Lezuhant egy siklóernyős Iszkaszentgyörgynél

Lezuhant egy siklóernyős Iszkaszentgyörgynél