Több német nagyváros az év első három hónapjában megközelítette vagy túl is lépte a levegő finompor-szennyezettségének egész évre megengedett felső határát. A hatóságok azt vizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni a fő felelősnek kikiáltott dízelautók környezetromboló hatását.

Ne nyissuk ki az ablakot, mert bejön az a sok finom por vagy mikrorészecske, vagy hogy is hívják - indítványozta egy berlini nyelviskola egyik hallgatója, arra hivatkozva, olvasta az újságban, hogy valaki esetleg be is perli emiatt a várost. A lapértesülés aztán jó alkalomnak kínálkozott, hogy megtárgyalják, hogyan is mondják más nyelven a 10 mikron alatti átmérőjű, láthatatlan szennyeződést, amelyből a Frankfurter Allee, Berlin egyik legforgalmasabb sugárútja, ahová a nyelviskola ablakai nyílnak, a kelleténél jóval többet kap.

Meg a megengedettnél is: az Európai Unió ez év elején hatályba lépett rendelkezése szerint a finompor-szennyeződés egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg a köbméterenkénti 50 mikrogrammos határértéket (a mikrogramm a milligramm ezredrésze). Ám a húsvét előtti hétig a nevezett Frankfurter Allee és környéke már több mint 25 napon lépte túl ezt a limitet. Ezt találta elegendő oknak egy ott lakó diák, a 25 éves Ringo Müller, hogy a német környezetvédők aktív jogi támogatásával keresetet nyújtson be a berlini közigazgatási bíróságon. A próbapernek számító akció célja, hogy a bíróság kötelezze a városi hatóságokat, tegyenek meg mindent a határérték betartatásáért, legyen ez a "minden" akár részleges, akár teljes forgalomkorlátozás.

Az első pillantásra egy hóbortos zöld fiatalember egyéni akciójának látszó kezdeményezés országos lavinát indított el: nem sokkal később egy müncheni polgár perelte be a bajor szabadállamot, miután kiderült, a tartományi főváros az év első három hónapjában nemcsak megközelítette, mint Berlin, hanem egyenesen túl is lépte az EU által egész évre megszabott maximumot. Március végén már 36 olyan napot regisztráltak a levegőszennyezettség-mérő állomások, amelyeken a finompor-tartalom túllépte a köbméterenkénti 50 mikrogrammot. A BMW-székhely Münchent követően "lebukott" a német autóipar másik fellegvára, a Mercedesnek otthont adó Stuttgart is, ugyancsak 36 napot teljesítve március végéig.

Tovább borzolta a kedélyeket, amikor a német környezetvédelmi segélyszervezet (DUH) nyilvánosságra hozta adatait, melyek szerint Németországban évente 65 ezer ember halálában mutatható ki közvetve vagy közvetlenül a finompor-szennyeződés hatása, vagyis az, hogy a mikroszkopikus méretű szemcsék - méretük szerint a hajszál vastagságának egytizedét teszik ki - eltávolíthatatlanul lerakódnak a tüdőben, s a hörgőket elzárva csökkentik a légző felületet.

Nem csoda tehát, ha a jogi akciókat egyéb polgári megmozdulások és helyenként már hatósági lépések is követték: a Ruhr-vidéki Waltrop lakói szájuk előtt maszkkal vonultak az utcára tüntetni az autók okozta légszennyezés ellen, Düsseldorf legforgalmasabb átvezető útjára pedig kitették a táblát, miszerint tehergépkocsival tilos a behajtás - és a rendőrök hozzá is láttak a szabályt megsértők bírságolásához. A TNS Infratest közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a német polgárok több mint kétharmada helyeselné, ha az EU-határértékek betartatása érdekében a hatóságok forgalomkorlátozásokat, egyes napokra akár teljes gépjárműforgalmi tilalmat vezetnének be.

Az EU legkorábban jövőre értékeli az egyes országok jelentései alapján a helyzetet, így az esetleg több millió eurós bírságra is csak azt követően kell számítani. A dolognak azonban így is van már egy vesztese: a német autóipar. Bár Andreas Troge, a szövetségi környezetvédelmi hivatal elnöke rámutatott, a finompor-szennyeződésért legfeljebb egyharmad részben tehető felelőssé közvetlenül az autóközlekedés (a másik egyharmad az ipari üzemek számlájára írható, és megteszik a magukét a háztartási gépek, például a szűrőbetét nélküli porszívók is), a dízelkamionokból és -személyautókból - különösen gyorsításnál - kiáramló fekete füst lett az első számú felelős.

Különösen miután Günter Verheugen, az Európai Bizottság iparügyi biztosa is alaposan beolvasott szülőhazája autómenedzsereinek, mondván, 1999 óta tudták - ekkor született az említett EU-rendelet -, hogy valamit tenniük kell. A nagy német gyártók, például a jórészt dízelüzemű motorral szerelt Mercedes-taxikat szállító DaimlerChrysler azonban különböző motorfejlesztési projektekbe kezdtek, miközben a franciák kevésbé mutatós, de igen hatékony módszert alkalmaztak: koromszűrőt építettek és építenek a dízelautók kipufogórendszerébe. Ezt szeretné most Németországban is meghonosítani Jürgen Trittin, a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció zöldek által delegált környezetvédelmi minisztere. Elképzelése szerint az új kocsik esetében 350 euró, a régiek pótlólagos átalakításakor pedig 250 euró adókedvezmény serkentené a szűrőbeépítési kedvet. Hogy ehhez ki adná a pénzt, és hogy az autógyártók mennyiben lennének partnerek (a Mercedes például most azzal van elfoglalva, hogy történetének legnagyobb visszahívási akciója keretében 1 millió 300 ezer autó fékrendszerét kell utólag átvizsgálnia), még nem világos.

A közfigyelem miatt a kormánynak mindenesetre tennie kell valamit. Már csak azért is, mert a szennyezettség növekedésének egy részéért közvetlenül is felelőssé teszik. A kamionok számára többszöri halasztás után tavaly végül is bevezetett autópályadíj (HVG, 2003. szeptember 27.) ugyanis önmagában is növelte a lakott területek légszennyezettségét, miután a díjat sokalló fuvarozók olyan utasítást adtak a gépkocsivezetőknek, hogy ahol lehet, térjenek le az autópályáról, s a hagyományos utakat vegyék igénybe. Ez vitte a már említett Waltrop lakóit is az utcára, miután addig csendes elővárosi családi házaik előtt most napi ötszáz kamion dübörög el - többségükben koromszűrő nélküli dízelmotorral.

WEYER BÉLA / BERLIN

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Magyar porzsák

Miskolcon a Búza tér, Budapesten a Baross tér a csúcstartó: a 45 hazai állomás közül, amelyek a levegő úgynevezett...

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Ewan McGregor újra fénykardot ragad

Marsi követ neveztek el a Rolling Stones-ról

Marsi követ neveztek el a Rolling Stones-ról

Napon hagytak egy kikötött kutyát, belepusztult

Napon hagytak egy kikötött kutyát, belepusztult

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Macron: a kereskedelmi háborúk senkinek sem jók

Előkerült egy szerelmes country-dal a Motörhead-frontemberétől

Előkerült egy szerelmes country-dal a Motörhead-frontemberétől

Megvan az első szerződés, jövőre már 80-90 repülőt gyártana a magyar cég

Megvan az első szerződés, jövőre már 80-90 repülőt gyártana a magyar cég