Portugália az Európai Uniótól kért segítséget, mert saját erőből képtelen féken tartani az ország több mint ötven pontján egyszerre pusztító erdőtüzeket.

A legutóbbi műholdas felvételeken füstölgő, üszkös, fekete földterületnek látszik Portugália több körzete is. Alig maradt zöld folt az országban; amit még nem pusztított el az aszály, azt felemésztik a lángok. A mezők kiszáradtak, a föld repedezett, az egykor erdős térségek hamu borította pusztasággá váltak, a fák feketére égett csonkjaival. Immár a napi meteorológiai jelentés része a tűzveszély előrejelzése is. Az elmúlt hét végén a - szinte az egész ország térképét pirossal jelölő - grafika arra utalt, hogy a 18 tartományból 15-ben a "legnagyobb", a fennmaradó háromban pedig "nagy" a tűzesetek előfordulásának veszélye.

Tíz tűzoltó és három civil esett az idei tüzek áldozatául, 138 ezer hektáron égett le az erdő, és több mint száz ház vált a lángok martalékává. Legalábbis lapzártánkig, a statisztika ugyanis akkor még nem volt naprakész, az - mint Duarte Caldeira, a tűzoltók egyesületének parancsnoka a Diário de Notícias lisszaboni napilapnak elmondta - még nem tartalmazta az utóbbi napok pusztításait. A tűzoltók egyébként nem tudnak mindenhol idejében jelen lenni, ezért sokszor a helyi lakosok kénytelenek vödörrel, slaggal, lapáttal szembeszállni a lángokkal, amelyeket az országot sújtó rendkívüli szárazság, a gyakori erős szél szinte megállíthatatlanná tesz. A folyók, tavak, víztározók szintje is alacsony, ami szintén megnehezíti az oltást. Sokszor még a szakemberek is tehetetlenek, előfordul, hogy kénytelenek megvárni, amíg elég minden, ami lángra kaphat.

Az öt európai mediterrán állam erdőségeinek csupán 7 százaléka van Portugáliában, tavaly mégis az összes leégett terület több mint harmada az ibériai országban pusztult el. "Ez azt jelentené, hogy az erdőtüzek elleni fellépésben ötször kevésbé vagyunk hatékonyak, mint mások?" - tette fel a kérdést a Público napilapban Luis Salgado de Matos társadalomkutató, arra utalva, hogy a meleg és a szárazság önmagában nem elég magyarázat a rendkívül gyakori, pusztító tüzekre. Az esetek túlnyomó többségében emberi kéz műve a tűz, az idén például már 108 személyt vettek őrizetbe gyújtogatás miatt, többet, mint tavaly egész évben. Szinte kivétel nélkül iskolázatlan, pszichés zavarokkal küszködő emberekről van szó. Előzetes letartóztatásban csak néhányuk marad, többségüket szabadon engedik, noha a nyomozók ellenzik ezt a gyakorlatot, mondván, az ilyen bűncselekményeknél nagy a visszaesés veszélye.

A pusztító tüzek legfőbb oka a megelőzés hiánya - vallják a természetvédők, akik szerint egyebek közt meg kellene tisztítani az erdőségeket és a lakott területek környékét a száraz aljnövényzettől, a lángok továbbterjedését megakadályozó árkokat kellene ásni, és szükség lenne tűzfigyelő szolgálatra, illetve aktív lakossági felvilágosító kampányra is. De van mit tenni a területrendezés és az építési engedélyek kiadása terén is. Mindezt évről évre elmondják, mégis alig történik előrelépés. A legnagyobb gond, hogy az erdők nagyobb része - apró parcellákra osztva - magánkézben van, a többnyire idős tulajdonosoknak pedig sem a fizikai erejéből, sem pedig a pénzéből nem futja a szükséges megelőző munkálatokra.

A kormányt szinte mindenki bírálja azért, mert késve kért nemzetközi segítséget. António Costa belügyminiszter a legutóbbi napokig azt hajtogatta, hogy "hacsak nem történik valami rendkívüli", elegendőek az országban rendelkezésre álló eszközök. Aztán amikor már egyszerre ötven különböző helyen tomboltak a lángok, Lisszabon kénytelen volt az Európai Unióhoz fordulni. A szomszédos Spanyolországon kívül Francia-, Olasz- és Németország küldött tűzoltásra alkalmas repülőgépeket, helikoptereket, sőt az utóbbi az erdőtüzek megfékezésére kiképzett szakembereket is.

A közvélemény megkésettnek tartja a köztársasági elnök színre lépését is. Jorge Sampaio, aki "nagyon súlyosnak" minősítette a helyzetet, vasárnap felhívásban kérte a lakosság összefogását. Sokan azt sem tudják megbocsátani, hogy a miniszterelnök nem szakította meg kenyai szabadságát. José Sócrates csak a múlt hét végén érkezett haza, igaz, első útja Pampilhosa de Serrába, a tűzvészt leginkább megszenvedett járásba vitt, ahol kijelentette: "Az erdőtüzek strukturális okairól majd a nyár elteltével beszélhetünk, erre most nem alkalmas az idő."

A korábbi évek tapasztalatai alapján könnyen megjósolható, mi következik ezután: ahogy megérkezik az ősz és vele a - remélhetőleg - esősebb, hűvösebb idő, elmúlik a vészhelyzet, és kezdődhetnek újra az ígérgetések. Különböző intézkedéseket jelenthetnek majd be, sőt akár különbizottságot is felállíthatnak a megelőzés kidolgozására. Aztán a jövő nyár első meleg napjain újra megszólalnak a tűzoltóautók szirénái.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Visszatér a hőség, másodfokú figyelmeztetést adtak ki

Visszatér a hőség, másodfokú figyelmeztetést adtak ki

Alföldvíz: akkor válna fizetésképtelenné a cég, ha a beígért béremelést megadnák

Alföldvíz: akkor válna fizetésképtelenné a cég, ha a beígért béremelést megadnák

Talán nem tud róla, de tele van sérülékeny alkalmazásokkal a telefonja

Talán nem tud róla, de tele van sérülékeny alkalmazásokkal a telefonja

Kibertámadás érte a NASA-t, adatokat is loptak tőlük

Kibertámadás érte a NASA-t, adatokat is loptak tőlük

Különleges manőverek Ferihegyen: egyre többször kell megszakítani a leszállást

Különleges manőverek Ferihegyen: egyre többször kell megszakítani a leszállást

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset

A paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója szerint náluk nem fordulhat elő a csernobilihez hasonló baleset