Csak semmi politika, a lényeg az üzlet - sugallják a helyi hatóságok a Kínába tartó külföldi befektetőknek. Akik pedig idejekorán települtek meg például a Sanghaj közelében lévő ipari parkokban - ahogyan ezt munkatársunk is tapasztalta -, mindmáig őrzik helyzeti és helyismereti előnyüket.

Kínát kommunista országnak mondják, itt mégis sokkal inkább segítik az üzleti életet, mint sok nyugat-európai országban - fakadt ki Daniel Borel, a Logitech egyik alapítója és igazgatótanácsának elnöke. A megjegyzés egy nappal azt követően hangzott el, hogy a számítógépes kiegészítőket gyártó svájci-amerikai cég hivatalosan is felavatta új üzemét Szucsouban. A Sanghajtól mintegy 80 kilométerre fekvő egykori fejedelmi fővárosban az elektronizált népzenével, két akrobatikus sárkánytáncos fellépésével színesített ünnepség amúgy nem volt hivalkodó: rövidke beszédeikben a cégvezetők a jól végzett munkát és a helyi hatóságok támogatását méltatták, utóbbiak képviselői pedig az ipari övezet fejlődését és az országban megvalósult strukturális reformokat.

A csatornái, kis tavacskái miatt Kína Velencéjének is titulált, sokmilliós várost a kapitalista iparosítás egy évtizede alaposan átformálta. 1994-ben, amikor a Logitech megjelent itt, még mindenki kerékpáron járt, ma pedig nincs elég autóparkoló a városban. Más kérdés, hogy a hatalmas gyár- és lakótelepek végeláthatatlan sorába ékelődő, városnyi belváros közútjainak kétszer két sávjából egyet-egyet ma is a robogóknak, kerékpároknak, pedálos riksataxiknak tartanak fenn. E két- és háromkerekű közlekedési alkalmatosságok pedig ma is nagyobb veszélyt jelentenek a gyalogosokra, mint az ütött-kopott vagy éppen csillogó új személygépkocsik.

Szucsou vezetői több mint egy évtizede invitálják az ipari parkba a külföldi befektetőket, akik közül az elsők egyikeként Borel döntött úgy, hogy Tajvanról ide telepíti át a cég termelését. "Azért mentünk Tajvanra, mert ott akkor lendült fel a komputeripar, de ráéreztünk, hogy a termelés egyre drágább lesz" - indokolta a gyors váltást a HVG-nek Guerrino De Luca elnök-vezérigazgató. Most pedig már a régi, szucsoui telephelyet is kinőtték. Ezt eladják, az új üzembe költözéssel pedig - amelyre csupán három napot adtak maguknak - közel egyharmadával növelik kapacitásukat.

"A végszerelés másutt is nyereséges lehet, de az alkatrészek beszerzése és gyártása csak Kínában az" - mondta De Luca. A kínai megtelepedésben segítségükre volt Er-San Csang, aki tajvani, dallasi és texasi egyetemi mérnöki tanulmányai után csatlakozott a céghez, amelynek ma már alelnöke. S bár a Logitech pénzügyi jelentése a kockázatok között külön megemlíti a Kína és Tajvan közti feszült viszonyt, amely esetleg a tajvani vezetők kiűzetéséhez vezethet, Csang ezen csak nevet. "A szüleim pekingiek, én már Tajvanon születtem, de legalább ötven rokonom ma is a kínai fővárosban él. Jobban beszélem az ott honos mandarint, mint a legtöbb kínai" - büszkélkedik a tajvani állampolgároknak kiállított speciális kínai útlevéllel közlekedő Csang. A pénzügyi jelentésben szintén felvillantott kockázatra, miszerint Kínában a törvények és jogszabályok értelmezése és alkalmazása folyamatosan változik, De Luca csak legyint. "A titkunk épp az, hogy a változásokat a javunkra fordítjuk. A hatóságok nagyon pragmatikusak, mindig találunk kompromisszumos megoldást."

A párt a cégek életébe nem szól bele - állították a HVG-nek kínaiak és amerikaiak egybehangzóan a szucsoui gyáravatón -, munkahelyi pártszervezet vagy béralkura kényszerítő üzemi szakszervezet nem működik. A szucsoui gyár vezetőinek legfeljebb az alkalmazottakból szervezett jóléti bizottsággal kell alkudozniuk a munkakörülményekről. A béreket titokban tartják ugyan, ám egy helyi vezető elkottyantotta, hogy a szalag mellett apró elektronikai alkatrészeket helyükre illesztő vagy éppen a számítógépes egereket összerakó, többségükben huszonéves nők 800 jüant keresnek, ami nagyjából 20 ezer forintos havi bérnek felel meg. A Logitech egyébként már a középiskolákban megkezdi a munkaerő-toborzást: két hónapos, üzemi gyakorlattal, betanítással egybekötött tanfolyamokat szervez diákoknak.

Az elektronikai iparban közismerten a karácsony előtti hónapokban kell felfuttatni a termelést, ám ez Kínában nem okoz gondot, itt ugyanis a legnagyobb ünnep a holdnaptár szerinti újév. "Ilyenkor a más városokból, falvakból hozzánk szerződött nők, akiknek egyébként a szállásáról is gondoskodunk, több napra hazautaznak, amiben mi is segítünk nekik, különben már hetekkel az ünnep előtt elmaradoznának a megbízhatatlan közlekedéstől tartva. De még így is sokan végleg otthon maradnak, így minden évben elveszítjük a munkaerő egy részét, amit aztán március-áprilisra sikerül pótolnunk" - mondta Csang.

Az infrastruktúra kialakítását a helyi hatóságok magukra vállalják, arra az ide költöző cégeknek nem kell költeniük. "A kerítésig elhozzák az áramot, a csatornát, megépítik az utat" - méltatta a befogadók erőfeszítéseit Csang. Igaz, a Logitech a nagy adófizetők közé tartozik, amivel a gyáravatón külön is elbüszkélkedtek a cégvezetők. Bár ez azért nem ilyen egyértelmű. A nyereségadó 35 százalékos, de ezalól számos kivétel van; a high-tech cégek például kevesebbet fizetnek, és van teljes adómentesség is. Csang szerint a Logitech is élvez - közelebbről nem részletezett - kedvezményeket. A 17 százalékos forgalmi adóból viszont csak 13-at térít vissza az adóhatóság az exportált termékek után. "Ezzel az ügyes fogással oldották meg, hogy a jüant ne kelljen még jobban felértékelni" - dicsérte az exportot némiképp megdrágító adópolitikát De Luca.

Kína versenytársai olykor abban reménykednek, hogy a robusztus gazdasági növekedés következtében javuló jövedelmi viszonyokkal az ország versenyelőnye előbb-utóbb megkopik. "Az egy főre jutó jólétet tekintve valószínűtlen, hogy Kína beérje az Egyesült Államokat és Európát. A demográfiai tendenciák arra engednek következtetni, hogy a kínai társadalom hamarabb elöregszik, mint hogy elérné a nyugatiak gazdagságát" - írta a minap a The Financial Times brit lapban a Kínával szemben új uniós stratégiát sürgető cikkében Chris Patten, az EU volt külügyi biztosa. Ám nem mulasztotta el megjegyezni azt sem, hogy az elmúlt húsz évszázadból 18-ban Kína volt a világ legnagyobb gazdasága.

A kínai bérekkel Európa csak akkor lenne versenyképes, ha legalább egy évszázadot visszamenne az időben. S bár az átlagos bérszínvonal Kínában is emelkedik, a szucsoui térség majdnem korlátlan munkaerő-kínálatának köszönhetően a cégek itt nem kényszerülnek rá a kezdő fizetések növelésére. Ezt a helyi vezetők is elismerik, de hozzáteszik: a hivatalos minimálbérnél így is többet adnak. Így vagy úgy, a bérversenyképességben megnyilvánuló kínai előny nem tűnik gyorsan mulandónak.

FARKAS ZOLTÁN / SZUCSOU

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Vissza a gyökerekhez

Sanghaj központja, a világmárkák csaknem mindegyikét felvonultató Nanking utca és környéke, valamint a Huangpo...

Monitor

Egy svájci "garázscég"

A svájci Daniel Borel a high-tech fellegvárnak számító kaliforniai Palo Altóban állt össze stanfordi egyetemista...

Meghalt Köteles Erzsébet tornász

Meghalt Köteles Erzsébet tornász

Nemcsak sebességet, hangerőt is mérnek az új szupertraffipaxok

Nemcsak sebességet, hangerőt is mérnek az új szupertraffipaxok

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát Budapest határában

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát Budapest határában

Újabb tanúkat hallgatnának ki a Hableány-katasztrófa ügyében

Újabb tanúkat hallgatnának ki a Hableány-katasztrófa ügyében

Egy hatalmas mélytengeri "rém" maradványaira bukkantak 30 km-re Ausztrália partjaitól

Egy hatalmas mélytengeri "rém" maradványaira bukkantak 30 km-re Ausztrália partjaitól

Szokjunk hozzá, hogy ezt a nyarunkat tönkreteszik a szúnyogok

Szokjunk hozzá, hogy ezt a nyarunkat tönkreteszik a szúnyogok