Több tízezer ember életét követelte Pakisztánban a múlt szombati pusztító erejű földrengés. A természeti csapás nyomán ismét beindult a nemzetközi segélygépezet, igaz, még nem tudni, mennyire lesz hatékony.

Az ENSZ becslése szerint négymillió embert sújtott és rettenetes pusztítást vitt végbe Pakisztán északi részén, illetve a szomszédos térségekben az a múlt hét végi, a Richter-skála szerint 7,6-es erősségű földrengés, amelynek középpontja a fővárostól, Iszlámábádtól mintegy 100 kilométerre 10 ezer méter mélyen a föld alatt volt. A 2,4 milliós pakisztáni Kasmír lakosságának több mint felét érinti a szerencsétlenség, sok százezer ember hajlék nélkül maradt. A tartomány 125 ezer lelkes központjában, Muzzafarábádban és környékén 11 ezren vesztek oda, egész városok, falvak semmisültek meg. Magyar áldozata nincs a katasztrófának, amelyben a keddi lapzártánkkor közzétett hivatalos jelentések szerint Pakisztánban 33 ezer, Indiában pedig több mint 1200 ember vesztette életét, és hárman Afganisztánban is meghaltak. A halottak száma azonban egyre nő, és nem hivatalos becslések szerint akár az 50 ezret is meghaladhatja, sőt pakisztáni lapok 200 ezer lehetséges áldozatról is írtak. Ugyancsak különbözőek a sebesültekről szóló adatok: a hivatalos jelentések 47 ezerről, a nem hivatalosak több mint százezerről szólnak.

HVG
A számok pontosítását megnehezíti, hogy az érintett térség egy része szinte megközelíthetetlen hegyvidék. Amerikai titkosszolgálati feltételezések szerint egyébként lehet, hogy itt, Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló részén bujkál az al-Káida terrorhálózat alapítója, Oszama bin Laden is, így - a newsru.com orosz internetes hírportál szerint - elképzelhető, hogy ő is a földrengés áldozata lett. A katasztrófa politikai szempontból amúgy is kényes területeket érint. Az Afganisztánnal szomszédos, úgynevezett Északnyugati határvidéken - ahol lapzártánkig 3000 holttestet találtak, de Akram Durrani főminiszter szerint akár 8000 halottjuk is lehet - például alig érvényesül az államrend, az ottani pastu törzsek saját törvényeik alapján élnek. A kettéosztott Kasmírért már kétszer háborúzott egymással India és Pakisztán, a területi vita folyamatos feszültséget okoz a két, időközben atomhatalommá lett ország között.

A bajban azonban a felek igyekeznek félretenni az ellenségeskedést: noha a térségben tevékenykedő hindu és muszlim gerillák szombaton és vasárnap is összecsapásokat provokáltak, az utóbbiak kedden egyoldalú tűzszünetet hirdettek. Az indiai és a pakisztáni Kasmír határának két oldalán állomásozó katonai egységek egymással együttműködve segítik a rászoruló civileket. Ugyanakkor a pakisztáni külügyi szóvivő kizárt minden közös mentőakciót, igaz, Iszlámábád elfogadta az Újdelhi által felajánlott segélyszállítmányokat.

A nemzetközi segélygépezet ugyanis ezúttal is beindult. Ha az összefogás méreteiben nem is hasonlítható ahhoz, amely a tavaly karácsonyi, délkelet-ázsiai cunamit követte, gyakorlatilag most is órák alatt megmozdult a nemzetközi közvélemény. Már szombaton megérkeztek az első segélyszállítmányok, valamint a mentő- és keresőegységek a világ számos országából. Magyarországról az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Speciális Mentők, valamint a Főnix Speciális Mentők orvosai és kutató szakemberei utaztak az ázsiai országba.

A pakisztáni elnök, Pervez Musaraf nem embereket, hanem inkább gyógyszert, sátrakat, élelmiszert és szállítóeszközöket, no meg anyagi támogatást kért külföldről. A Nemzetközi Vöröskereszt 120 ezer otthon nélkül maradt embernek ígért gyors segítséget, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága teherautókat küldött a helyszínre, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszerekkel és orvosokkal segít. Az Egyesült Államok katonai helikoptereket és repülőgépeket vezényelt át Afganisztánból Pakisztánba, és 50 millió dollárt is kilátásba helyezett Iszlámábádnak, amely a terrorizmus elleni harcban Washington legszorosabb szövetségese a térségben. Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek 100-100 millió dollárt ajánlott fel a túlnyomó többségében muszlim lakosság támogatására. A Világbank 20 millió, az Ázsiai Fejlesztési Bank 10 millió dollárral kész segíteni, Japán 20 millió, Kína 6,2 millió dollárt, az Európai Unió 3,6 millió eurót, London 1 millió fontot ad, Ausztrália pedig az először fölajánlott 340 ezerről 4,2 millió dollárra emelte a Pakisztánnak kínált segély összegét. A magyar kormány százezer dollár értékű szállítmányt állított össze.

Persze ezek még jórészt csak ígéretek, nagy kérdés, mi jut el végül Pakisztánba az érintettekhez. A nemzetközi segélygépezet hatékonysága felől ugyanis komoly kételyek merülnek föl. Máig nem tudni például, hogy pontosan mennyit kaptak meg a címzettek abból a 12 milliárd dollárnyi támogatásból, amelyet a tavaly karácsonyi, délkelet-ázsiai szökőár által sújtott 13 országnak ajánlott fel a nemzetközi közösség, és gyaníthatóan nem lesz sokkal könnyebb elszámolni a pakisztáni pénzekkel sem. Mindenesetre a segélyek elosztásának akadozásáról tanúskodnak azok a lapzártánkkor megjelent hírek, amelyek szerint a legsúlyosabb károkat szenvedett településeken három nappal a katasztrófa után egyre nagyobb a lakosság elégedetlensége, és megkezdődtek a fosztogatások.

Pedig egy igazán működőképes segélymechanizmusra nagy szükség lenne, az ezredforduló óta eltelt csaknem fél évtized ugyanis a katasztrófák korszakának tűnik. A Nemzetközi Vöröskereszt összesítése szerint tavaly például - persze főleg az ázsiai szökőár miatt - a korábbi átlag évi 67 ezernél három és félszer több áldozatot követeltek a természeti csapások. De az utóbbi évtizedre kivetítve is látványos a leltár: Ázsiában a nem betegség vagy fegyveres konfliktus következtében bekövetkezett halálesetek 42 százalékát földrengés vagy cunami okozta, 2000 óta a mostanit nem számítva több mint 280 ezer ember életét követelte ilyen katasztrófa (lásd táblázatunkat a 45. oldalon). És a helyzet aligha javul: szeizmológusok szerint éppen a hét végi szerencsétlenség által sújtott régióban további hasonlóan pusztító, sőt a mostaninál akár tízszer nagyobb földmozgások lehetnek, vagyis megközelíthetik a 9-es erősséget a Richter-skálán, amelyen minden egyes fokozat az előzőnek mintegy tízszeresét jelenti. Az indiai félszigetet tartó kőzetlemez ugyanis észak felé vándorol, és hetente egy milliméterre, vagyis évi 5 centire benyomul az ázsiai kontinensbe. Mint arról a BBC internetes hírszolgálata írt, a geológiai vetődések mentén emiatt óriási energia gyűlik össze, amely aztán időről időre földrengés formájában szabadulhat föl.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Független jelöltek mögé áll be az ellenzék Oroszlányban

Független jelöltek mögé áll be az ellenzék Oroszlányban

Fölöslegesen lett bombaüzlet a gluténmentes konyha

Fölöslegesen lett bombaüzlet a gluténmentes konyha

A Czeglédy nélküli Czeglédy-per vádlottjainak fele egyezséget kötne

A Czeglédy nélküli Czeglédy-per vádlottjainak fele egyezséget kötne

Meghalt egy 8 éves gyerek a MOM Sportnál kigyulladt bódéban

Meghalt egy 8 éves gyerek a MOM Sportnál kigyulladt bódéban

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Az iráni ajatollahra vetett ki szankciókat Trump

Az iráni ajatollahra vetett ki szankciókat Trump