A török közösség minaretet akar építeni a tiroli Telfsben. A polgármester áldását adta a helyi közvéleményt felborzoló kezdeményezésre, szerinte ha müezzin nem szólal meg a toronyban,Telfs nem válik az ausztriai muzulmánok Mekkájává.

"Komolyan veszem a közvélemény-kutatási eredményeket, az aláírásgyűjtéseket, de hatóságként csak az építési szabályzat alapján dönthetek" - válaszolta Telfs polgármestere, a második éve hivatalában lévő, 35 esztendős jogász, Stephan Opperer a minaretépítést ellenzőknek. A 15 ezer lakosú tiroli kisváros - lakótelepe, magas házai ellenére - inkább alpesi falura emlékeztet a hófedte csúcsok tövében; a messziről jött látogató szeme elsőként a kéttornyú, Péter és Pál nevét viselő, neoromán stílusú bazilika épületén akad meg. De hamarosan megváltozhat a városkép: ha igaz, akár már az idén nekiláthatnak Telfsben egy 20 méter magas minaret építésének.

A csaknem ezeresztendős múltra visszatekintő településen a múlt század hetvenes éveiben jelentek meg a törökök. Vendégmunkásnak jöttek: ők alkották a helyi - elsősorban textilipari - munkásság mintegy felét. Létszámuk ma háromezer fő körül van, bár a minaretügy különböző szereplői, pártállásuktól függően, ennél nagyobb vagy éppen kisebb létszámról beszélnek. Norbert Walser vállalkozó például, akinek a nyomdáját, reklámcégét és befektetési irodáját magában foglaló épületegyüttes mindössze hat méterre áll a tervezett minarettől, kijelentette a HVG-nek, hogy szerinte a családegyesítés ürügyén Telfsbe érkező újabb és újabb törökök nehezítik az amúgy szinte konfliktus nélküli integrációs folyamatot. Walser úr felvilágosult ember, érti a francia eseményekkel párhuzamot vonó kérdést, de - mint mondja - náluk nem gettóban élnek a törökök, hanem szerte a városban. Mint meséli, neki 35 éve török szomszédai vannak, és soha nem volt közöttük nézeteltérés. A szaporodó török üzletek, a tiroli tájszólású németet törő vagy egyáltalán nem beszélő új gyerekek és asszonyok azonban kicsit zavarják, mint ahogy ellenére van a 20 méter magas, az ő vállalkozása mögé tervezett minaret is. Négy-öt méterrel kisebb toronyba belenyugodna - értesülése szerint az építkezési hatóság már akceptálta is fenntartásait.

Húsz éve működik mecset Telfsben, hét éve a törökök a tűzoltóság egykori épületét vásárolták meg vallásuk gyakorlásához. A belül kék csempével, imaszőnyegekkel és török zászlóval borított, L alakú fehér ház elé álmodják a minaretet - ott most még autók parkolnak -, elképzelésüket egyelőre egy kis, fehér kereszt jelzi a földön. A tornyot gyakorlatilag nem használnák, már az építési kérelemben megígérték, hogy sem müezzin nem hívná imára az iszlám híveket, sem hangosbemondó nem helyettesítené az előimádkozót. Olyannyira nem, hogy a polgármesterhez benyújtott tervekbe két toronyórát is belerajzoltak, éppen oda, ahol a müezzin állna. "Akkor minek a torony?" - kérdem Temel Demirt, a telfsi török-iszlám kulturális egyesület, az ATIB helyi elnökét. "Szimbolikus jelentősége van a minaretnek - válaszolja. - A keresztény templomok is elképzelhetetlenek torony nélkül. Ausztriában egyetlen igazi mecset működik, a bécsi; ezért gondoltuk, hogy az itteni épület elé is építünk egy tornyot."

Az Európában 11 500 tagot és 123 egyesületet számláló iszlám unió, az ATIB rossz nyelvek szerint egy militáns török szervezethez tartozik, amely kimondottan ellenzi a békés egymás mellett élést. Temel Demir ezt tagadja, mondván: a telfsi szervezet csak a bécsi központ irányítása alatt működik, nem kap pénzt sem Ankarától, sem máshonnan. Mintegy 200 olyan tagjuk van, aki fizeti a havi 150-200 eurós önkéntes hozzájárulást, ingyen körülbelül ezren vesznek részt az ATIB életében. Hogy ebből hogyan finanszíroznák a 70 ezer euró költségű építkezést? A vallási közösség vezetője közelebbről meg nem nevezett szponzorokat emleget.

"Provokációnak tartom a toronyépítést, szimbolikus győzelmi jelnek az európai kulturális hagyományok fölött. Nem vagyok sem az iszlám, sem a muszlimok ellensége, de úgy látom, itt nem is vallási, hanem politikai kérdésről van szó" - villantja meg szemüvegét a Jeanne d'Arc-küllemű Elke Ennemoser, a minaretépítés elleni aláírásgyűjtő mozgalom vezetője. "Amikor nem harcol, mivel foglalkozik?" - vetem közbe, s megtudom, háziasszony, családanya, aki olykor takarítani jár. Eddig 2500 aláírást gyűjtött össze, a tiltakozók zöme a mecset környékén lakók közül kerül ki, de a Telfsszel szomszédos falvakból is voksoltak. A harcos asszony szerint a török lakosságnak is van olyan része, amelyik nem akarja a vallási gyakorlatból eleve kivont tornyot, nem is szólva a szintén ellenkező kurdokról. Ennemoser szerint az osztrák lakosság 73,6 százalékos katolikus átlagát meghaladóan nagy, 83,4 százalékban katolikus Tirol egységesen küzd az agresszív iszlám ellen, amely - mint mondja - Törökországban egyáltalán nem gyakorol vallási türelmet a keresztényekkel szemben.

Érdekes módon az aláírásgyűjtő éppúgy sikeresnek tartja a törökök integrációját Telfsben, mint például Norbert Walser vagy Peter Flunger szociális munkás. Utóbbi 14-18 éves fiatalokkal foglalkozik, két ifjúsági klub vezetésében is részt vesz, és állítja, hogy sem az iskolákban, sem a szabadidős programokban nincs jele a szegregációnak. Nemzetiségi hovatartozástól függetlenül gond az alkoholfogyasztás, a drogozás viszont inkább az innen 27 kilométerre keletre fekvő Innsbruckra jellemző. A minaretkérdésben roppant óvatosan nyilatkozó Flunger azt azért megjegyzi, hogy hét-nyolc esztendeje egy ilyen kezdeményezés még elképzelhetetlen lett volna Tirolban.

"Amióta benne vagyok a helyi önkormányzatban, ilyen súlyos konfliktus még nem borzolta a lakosság kedélyeit" - állítja a három éve zöld színekben tanácstag Sigrid Gsodam, aki azt látná jónak, ha közvetítők oldanák meg a néma minaret kérdését. A keresztény egyházak a vallási türelem jegyében, arra hivatkozva, hogy az iszlám 1912 óta elismert vallás Ausztriában, nem kifogásolják a beruházást. Főleg az evangélikus egyház tiroli és salzburgi világi vezetője, Luise Müller érzékeli a történelmi párhuzamot. Ötszáz esztendeje az ő egyháza volt hasonló helyzetben: engedélyezték számukra a vallásgyakorlást, de tiltották a toronyépítést.

Miközben a két, egymással szemben álló oldal elhúzódó csatározásokra készült, az önkormányzat egyezségre bírta rá a vitatkozókat. A torony csak 15 méter magas lesz, azaz 2 méterrel kisebb a vele szemben lévő épületnél, és így megépülhet. Az ATIB beletörődött az alacsonyabb minaretbe, az aláírásgyűjtők pedig visszavonták petíciójukat. A jogi harcmezőn legalábbis véget ért a küzdelem.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fekete miniruhás férfi söpört le mindenkit a kreatív Emmy-díjak átadóján

Fekete miniruhás férfi söpört le mindenkit a kreatív Emmy-díjak átadóján

Mennyi mindenre elég lehet 100 lóerő: apró méregzsák a Hyundaitól

Mennyi mindenre elég lehet 100 lóerő: apró méregzsák a Hyundaitól

Mi az e-mailje? Hol dolgozik? Ki a főnöke? 8253 ember adata szivárgott ki a UNICEF-től

Mi az e-mailje? Hol dolgozik? Ki a főnöke? 8253 ember adata szivárgott ki a UNICEF-től

Bosszúhadjáratról és liberális elitről beszélt Varga Judit brüsszeli meghallgatásán

Bosszúhadjáratról és liberális elitről beszélt Varga Judit brüsszeli meghallgatásán

Kellemetlen kérdésekre számíthat ma Brüsszelben a magyar jogállamiságról Varga Judit

Kellemetlen kérdésekre számíthat ma Brüsszelben a magyar jogállamiságról Varga Judit

Az MSZP-kormányokra mutogat a minisztérium a MÁV késései miatt

Az MSZP-kormányokra mutogat a minisztérium a MÁV késései miatt