A múlttal való szembenézés még az olyan nemzetek számára sem egyszerű, mint az önbecsülésben élenjáró Franciaország. Most éppen a gyarmatosítás és a rabszolgaság értékelése körül lángoltak fel viták.

Egy ország nagyságának bizonyítéka, ha egész történelmét vállalja, a dicsőséges lapokat ugyanúgy, mint a sötét oldalakat. A miénk egy nagy nemzet történelme. Tekintsünk rá büszkeséggel, lássuk olyannak, amilyen volt - e szavakkal zárt le Jacques Chirac francia államfő egy, a politikusok és történészek közt pont egy éve folyó vitát. A viszály egy tavaly februári törvény körül robbant ki, amely a gyarmatosítással kapcsolatban azt az útmutatást tartalmazta negyedik cikkelyében, hogy az állami történelemoktatásban hangsúlyozni kell a francia jelenlét pozitív szerepét Franciaország tengeren túli, elsősorban észak-afrikai területein. Más szóval: a gyarmatosítás sok jót is tett a leigázott népekkel.

A törvényt a kormányon lévő jobboldal terjesztette be, a baloldal meg nem emelt szót ellene, így neves történészek egy csoportja tavaly tavasszal Szabadságot a történelemnek! címmel petícióban tiltakozott az ellen, hogy a politikusok törvénnyel akarnak történelmet írni, azt is meghatározva, mit tanítsanak valamiről az iskolákban.

Az egykori gyarmatbirodalomról hosszú ideig nem sok szó esett Franciaországban. Ha pedig mégis, akkor inkább csak mint a nagyság, a gazdasági fejlődés, a világhatalmi pozíció természetes "tartozékáról". A politikusok és történészek mostani huzakodására sem sokan figyeltek. Egészen tavaly november végéig, amikor lángba borultak a főként bevándorlók és leszármazottaik lakta francia külvárosok. Ekkor vált egy csapásra aktuálissá a kérdés. A lázadás okait keresve ugyanis sokan azt mondták: itt már nem szociális, hanem az egységesnek hitt nemzeten belül keletkezett szakadékról van szó. A fellázadt fiatalok - érveltek a francia identitástudat válságáról beszélők - úgy érzik, történelmi örökségként hordozzák magukkal a másodrendű állampolgár bélyegét.

Ekkor került az újságok címlapjára és az aktuálpolitikai viták napirendjére a gyarmatosítás történelmi értékelésének kérdése. Ha késve is, de feleszmélt a baloldal, és hevesen követelni kezdte az egész inkriminált törvény megsemmisítését, míg a kormányzó jobboldal megpróbálta menteni a menthetőt. Majd egyéves hallgatás után január végén megszólalt Chirac államfő is; fennkölt beszédben ecsetelte a franciák történelmi érdemeit, miközben fejet hajtott a gyarmatosítás és a rabszolgatartás áldozatai előtt, és végül a nemzet egysége, a hazaszeretet és az önbecsülés jegyében mindenkit felszólított a múlttal való szembenézésre.

A konkrét tennivalókat Dominique de Villepin kormányfőre hagyta, aki a törvényt az elnök kérésére az Alkotmánytanácshoz utalta felülvizsgálatra. Végül a tudós testület mondta ki a verdiktet: marad az egykori gyarmatokon, elsősorban Algériában a franciák szolgálatában állt közalkalmazottak, katonák, az úgynevezett harkik erkölcsi és anyagi megbecsülésére született törvény, de törölni kell belőle az iskolai oktatást eligazító passzust, mivel az effajta iránymutatás nem a törvényalkotók dolga. A kedélyek megnyugtatására Villepin is kifejtette, hogy a történelemírás nem törvényhozási feladat, Franciaországban nincs "hivatalos történelem". Politikai ellenlábasa, Nicolas Sarkozy belügyminiszter - aki szóban és tettekben is meglehetősen keményen lépett fel a külvárosi fiatalokkal szemben - viszont védelmébe vette a vitatott törvénycikkelyt, mondván, legyen már vége az önmarcangolásnak. Ő nem fog szégyenkezni azért, hogy francia - ha nem is tősgyökeres, tehetnénk hozzá, hiszen szülei Magyarországról vándoroltak ki -, igenis voltak az anyaországból érkezett tanárok, akik írni-olvasni tanítottak, orvosok, akik gyógyítottak a gyarmatokon, nekik szól az elismerés. Ezzel a kijelentésével azok táborát erősítette, akik úgy vélik, elég volt már az állandó bocsánatkérésből, megbánásból a múlt bűneiért.

Franciaországban ugyanis a kilencvenes évek eleje óta egymást érik az effajta nyilatkozatok. Sokáig tabutémának számító történelmi kérdésekben szólalnak meg és gyakorolnak történelmi önkritikát politikusok, közéleti emberek. Így dőlt meg például a fasizmusnak egységesen ellenálló Franciaország - a filmművészetben, az irodalomban már régóta feszegetett - mítosza, amikor 1995-ben Jacques Chirac elismerte a franciák felelősségét zsidó honfitársaik deportálásában. Így kerültek terítékre a kollaboráns Vichy-rendszer bűnei, majd az 1954-1962 közötti algériai függetlenségi háborúban a franciák által elkövetett atrocitások. Mi több, ma már a Napóleon-imádat sem töretlen. Olyannyira, hogy a - francia szemmel - dicsőséges austerlitzi csata tavalyi 200. évfordulójáról a vártnál sokkal visszafogottabban emlékeztek meg Franciaországban, mivel az eseménnyel kapcsolatban többen feltették a kérdést: arról miért nem esik szó, hogy mekkora emberáldozattal jártak a napóleoni hódító hadjáratok.

Történészek és tanárok tavaly december közepén újabb aláírásgyűjtésbe kezdtek a szakma "aktuálpolitikai rabszolgásítása" ellen. Már hatszázan csatlakoztak petíciójukhoz, amelyben azt követelik, hogy az elmúlt években a rasszizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni harcról született, az örmények ellen elkövetett népirtás tényét elismerő és a rabszolgaságot emberiség elleni bűntettnek nyilvánító törvényekből is vegyék ki a történelmi értékelésként értelmezhető részeket. Mint írják, az a parlament és a kormány feladata, hogy megemlékezésekről, ünnepségekről, jóvátételről döntsön, de az már nem tartozik a parlament hatáskörébe, hogy olyan törvényeket szavazzon meg, amelyek történelmi kérdésekben bármiféle hivatalos igazságot mondanak ki.

A közvéleményt is felrázta némileg a politikusok kontra történészek vita: decemberben még a franciák 70 százaléka gondolta, hogy az iskolákban fel kell hívni a gyerekek figyelmét a gyarmatosítás pozitív aspektusaira, januárban már csak a megkérdezettek 60 százaléka értett egyet ezzel. 2007-ben azonban újból napirendre kerülhet a kérdés, mivel ekkor nyílik meg Montpellier-ben az algériai francia jelenlét múzeuma. Ráadásul választási év is lesz Franciaországban, és a bevándoroltak megnyerésére vagy éppen az ellenük hangolásra politikusok még előhúzhatják a tarsolyukból a kérdést. De addig még lesz egy nagy közös ünnepség: Jacques Chirac május 10-ére tűzte ki a rabszolgaság emléknapját. Ezen a napon mondta ki ugyanis Franciaország 2001-ben, a világon elsőként, hogy a rabszolgatartás és -kereskedelem emberiség elleni bűntett.

VÁSÁRHELYI JÚLIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
550 lóerős lehet a legkeményebb új BMW M3

550 lóerős lehet a legkeményebb új BMW M3

Bayer Zsolt megírta a bocsánatkérést, de nem adja oda Hadházy Ákosnak

Bayer Zsolt megírta a bocsánatkérést, de nem adja oda Hadházy Ákosnak

Lékai Máté legjobb napja: "Nyertünk és apa lettem!"

Lékai Máté legjobb napja: "Nyertünk és apa lettem!"

Görkorit csináltak ebből a mobilból, hogy teszteljék, mennyire törésálló  – videó

Görkorit csináltak ebből a mobilból, hogy teszteljék, mennyire törésálló – videó

Összehangolják az Echo Tv és a Hír Tv hírgyártását

Összehangolják az Echo Tv és a Hír Tv hírgyártását

Andy Vajna: Ez a film a szüleimnek lesz dedikálva – Nagyítás-galéria a Szabadság, szerelem forgatásáról

Andy Vajna: Ez a film a szüleimnek lesz dedikálva – Nagyítás-galéria a Szabadság, szerelem forgatásáról