A sportvilágban a torna mellett a műkorcsolyára a legjellemzőbb, hogy az egyes elemek megalkotójuk nevét viselik. Salchow, Lutz és társaik csapatában azonban azokat is számon tartják, akik az ugrásokban a fordulatok számát növelték.

Az évszázadok óta űzött korcsolyázásnak először Nagy-Britanniában próbáltak művészi színezetet adni, az első korcsolyaklubot a skóciai Edinburghban alapították. A műkorcsolya első szabálykönyvét az angol Robert Jones kapitány állította össze 1772-ben - csaknem egy évszázadon keresztül ez számított a sportág bibliájának. A leírást - amelyben már szerepeltek a legjellemzőbb figurák, mint az ív, a nyolcas, a kígyóvonal és a hármas - azonban túl kötöttnek találta az 1860-as évek híres korcsolyázója, az amerikai Jackson Haines, aki a tánctermekből ellesett elemekkel gazdagított és más, a brit hegemónia idején "nemzetközinek" elkeresztelt szabadabb stílust dolgozott ki. Haines 1867-ben eljutott Magyarországra is, és a Városligetben óriási sikerrel mutatta be az új, látványosabb módit, amivel megsokszorozta az érdeklődést a sportág iránt.

A kontinentális Európában különösen sikeres, Bécsben iskolát alapító Haines felszabadította a műkorcsolyázást, amelyben ettől fogva sorra születtek a produkciót színesítő ugrások. Az elsőt - amelyet máig a legnehezebbként tartanak számon, mert egyetlenként az ugrások sorában nem hátra-, hanem előrefelé indítják - a norvég Axel Paulsen mutatta be Bécsben 1882-ben. A korcsolyázó az előre-kifelé ívben futó lábáról ugrik fel, majd - a valójában nem egy, hanem másfél fordulatos - forgás után a másik lábára, hátra-kifelé irányban érkezik vissza. A hálás kortársak hagyományt alapoztak meg azzal, hogy az ugrást megteremtőjéről nevezték el - igaz, ez az egyetlen elem, amely a keresztnevét viseli alkotójának.

Az axelt az 1893-ben született svéd Gillis Grafström tökéletesítette, első nőként pedig 1916-ban a német Charlotte Oelschlegel, a berlini jégbalett tagja ugrotta. A levegőben két és fél fordulatot jelentő dupla axelt versenyen a kora ugrófenoménjának tartott amerikai Richard Button mutatta be az 1948-as téli olimpián, négy évvel később pedig már három volt belőle a kűrjében. Ettől azonban még nem lehetett volna névadó, máig használatos ülőforgásával azonban sikerült megörökítenie a nevét. Időközben tovább nőtt az axelek fordulatszáma is: a tripla a kanadai Vern Taylor nevéhez fűződik az 1978-as világbajnokságon, ugyanezt a nőknél a japán Midori Ito tíz évvel később, egy szigetországi bajnokságon teljesítette.

Az időrendben második ugrásfajtával az 1877-es születésű svéd Ulrich Salchow ajándékozta meg a sportágat. Az 1909-ben bemutatott elem során a korcsolyázó a hátra-befelé ívben futó lábáról ugrik el, majd ugyancsak hátra, de kifelé ívben érkezik vissza. Salchow ekkor már sikeres korcsolyázó volt, 1901 és 1911 között máig rekordnak számító tíz világbajnokságot nyert, és övé lett az aranyérem az 1908-as - londoni - nyári olimpián rendezett férfi műkorcsolyázásban is.

A szimpla salchow volt az első ugrás, amelyet egy nő versenyen mutatott be: az amerikai Theresa Weld az 1920-as antwerpeni nyári olimpián. Igaz, őt még megrótták, amiért ilyen "nőhöz nem illő" elemet vitt a műkorcsolyázásba. Az első kétfordulatos salchow Grafström nevéhez fűződik, a triplát pedig az amerikai Ronnie Robertson hajtotta végre elsőként az 1955-ös bécsi vébén. Az első női tripla ugrás is salchow volt, az akkor mindössze 15 éves kanadai Petra Burka jegyezte hazája 1962-es bajnokságán. A salchow egyébként az egyetlen, amelyet férfiak és nők is ugranak négy fordulattal. Az előbbiek között 1998-ban egy junior Grand Prix-döntőn az amerikai Tim Goebel, utóbbiaknál egy hasonló tornán 2002-ben a japán Miki Ando volt a pionír.

Az 1891-ben született német Werner Rittberger a férfi műkorcsolyázás stafétabotját igyekezett átvenni Salchowtól, ám 1911 és 1928 között hiába nyert 11 országos bajnokságot, a világbajnokságokon második helynél nem jutott előbbre. 1910-ben bemutatta viszont a róla elnevezett - ám az angolszász terminológiában loopként emlegetett - ugrást, amelynek során a korcsolyázó hátra-kifelé ívből ugrik, és ugyanarra a lábra, szintén hátra-kifelé érkezik. A dupla rittberger először 1925-ben, az osztrák Karl Schäfernek jött össze, aki 1930 és 1936 között minden világbajnoki címet megszerzett, s az övé volt az 1932-es Lake Placid-i és 1936-os garmisch-partenkircheni olimpiai arany is. Ezzel Salchow után ő lett a sportág - amelyben számos apróbb újítás is fűződik a nevéhez - férfiágának második legsikeresebb versenyzője. A háromfordulatos rittberger első megvalósítója szintén Button, aki 1952-ben az oslói olimpián próbálkozott vele sikeresen, egyben a műkorcsolya történetének első tripla ugrását is jegyezve versenyen.

Egyetlen, alapformájában a korcsolya jégre való leszúrásával indított ugrás a lutz. Az 1898-ban született és mindössze 20 évesen elhunyt osztrák Alois Lutz 1913-ban mutatta be az utóbb róla elnevezett ugrást. A hátra-kifelé ívben futó korcsolyázó lengő lábának jégre leszúrásával ugrik fel, majd ugyanerre a lábára, hátra-kifelé érkezik. A dupla lutz elsősége versenyen ismét csak Button nevéhez kötődik, triplát pedig a kanadai Donald Jackson ugrott először az 1962-es prágai világbajnokságon.

Az utóbbi kilenc évtizedben nem született a műkorcsolyában újabb, névvel fémjelzett ugrás, legfeljebb a régiek valamilyen változata. Ilyen például a tano, amelynek során a korcsolyázó nem a testéhez szorítja a kezét, hanem az egyiket a feje fölé emeli. A névadó az 1963-as születésű amerikai Brian Boitano, aki 1987-ben így ugrotta a tripla lutzot, egy évvel később pedig Calgaryban olimpiai aranyérmet nyert.

A tripla lutzot a nők közül elsőként az 1962-ben született svájci Denise Biellmann ugrotta 1978-ban az Európa-bajnokságon. Ő egyben annak a piruettnek a névadója, amelynek során a korcsolyázó egyik lábát kinyújtva a magasba emeli, majd a feje fölött megfogja a korcsolyáját, és így piruettezik. A nagy hajlékonyságot kívánó figurát csaknem kizárólag nők mutatják be, a férfiak közül a legnagyobb sikerrel a Torinóban is induló orosz Jevgenyij Plusenko próbálkozott vele. Biellmann az 1980-as Lake Placid-i téli olimpián mutatta be piruettjét, ennek ellenére dobogóra sem került, az aranyat az NDK-beli Anett Pötzsch nyerte. Egy évre rá nagy riválisai távollétében, az akkor még pályakezdő későbbi jégkirálynőt, a keletnémet Katarina Wittet megelőzve világbajnoki győzelmet szerzett, majd jégrevükhöz szegődött.

NAGY GÁBOR

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Roger kicsoda? Feltartóztatta a biztonsági őr Federert - videó

Roger kicsoda? Feltartóztatta a biztonsági őr Federert - videó

"Ostoba szenteskedő törpe": John Bercow, a brit parlament popsztárja

"Ostoba szenteskedő törpe": John Bercow, a brit parlament popsztárja

Nem idén zár a budapesti bevásárlóközpont, cáfol a Récsei Center

Nem idén zár a budapesti bevásárlóközpont, cáfol a Récsei Center

"Tiszta vizet a pohárba" - magyarázkodik a melegek gyógyításáról szóló műsor miatt az MTVA

"Tiszta vizet a pohárba" - magyarázkodik a melegek gyógyításáról szóló műsor miatt az MTVA

Kézilabda vb: az utolsó helyezett már megvan

Kézilabda vb: az utolsó helyezett már megvan

"Gundel-menüt az iskolákba!" - a pécsiek is tüntettek

"Gundel-menüt az iskolákba!" - a pécsiek is tüntettek