Köztisztviselőket - köztük befolyásos bírákat -, üzletembereket és ügyvédeket vettek őrizetbe Belgrádban gazdasági bűncselekmények gyanújával. A letartóztatásoknak politikai hátterük is lehet.

Szlobodan Milosevics megbuktatása óta a legnagyobb csapást mérték a gazdasági bűnözésre és a korrupcióra - így kommentálta Mlagyan Dinkics szerb pénzügyminiszter azt a rendőrségi akciót, amelyben kilenc, visszaélésekkel gyanúsított ember kezére került bilincs Belgrádban. A letartóztatottak között van a szerb főváros cégbíróságának elnöke, Goran Kljajevics, a testület egy csődeljárásokkal foglalkozó bírája, egy rendőrtiszt, egy magánbank feje, az állami tulajdonú posta-takarékpénztár, a Postanska Stedionica (PS) elnök asszonya, két üzletember és két ügyvéd. A rendőrök listáján tizedikként szereplő Szlobodan Radulovicsot, a C Market kereskedelmi hálózat egykori vezérigazgatóját még körözik, feltételezések szerint Spanyolországba menekült.

Az ügy részleteit államtitokká nyilvánították. Dinkics a nyolc hónapos nyomozás eredményeként feltárt visszaélések elkövetőit egy, az államot több tízmillió euróval megkárosító "csődmaffia" vezetőinek minősítette. Módszerük lényege az volt, hogy a PS bank alapjait kedvezményes hitelek útján megcsapolják, majd az így szerzett tőkéből olcsón megvásárolják a Kljajevics cégbírósága által kijelölt csődbiztos közreműködésével fizetésképtelenné nyilvánított vállalatokat. Állítólag olyan állami tulajdonú cégek szerepeltek kiszemelt áldozataik listáján, mint a Beko ruházati vállalat, a BIM Slavija húsipari vállalat vagy a több településen értékes belvárosi ingatlanokat birtokló Robne Kuce Beograd áruházlánc.

Elemzők szerint ez a leleplezés alighanem csak a jéghegy csúcsa, és az ilyen eljárások mögött gyakran politikai megfontolások is meghúzódnak. A gazdasági hatalom ugyanis továbbra is jórészt azoknak az érdekcsoportoknak a kezében van, amelyek a nemrég hágai vizsgálati fogságban elhunyt egykori szerb, majd jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics szövetségeseiként alakultak ki. Szerbiában a hatalmi struktúrát továbbra is "háborús bűnösök, korrupt biztonsági főnökök és szélsőségesen nacionalista politikusok tartják a kezükben" - állapította meg például az amerikai konzervatív gondolkodás agytrösztjének tartott Heritage alapítvány egyik elemzése is.

"A mostani botrány nem pusztán a politikát, hanem a pénzcsinálás politikáját érinti" - véli egy, a német sajtónak dolgozó belgrádi újságíró, Dubravko Kolendics. Valójában gazdasági érdekcsoportok küzdenek egymással, olyan emberek, akiket nem a politikai elkötelezettség, hanem a pénzéhség hajt - mondta a HVG-nek. Ugyanakkor hozzátette: az ügy szereplői mindannyian a Milosevics-érában gazdagodtak meg. Radulovics például mindig közel állt a volt elnök szocialista pártjához, az 1990-es évek közepén miniszterelnök-helyettesként még kormányzati tisztséget is vállalt. Hasonlóan vélekedett a térség egyik budapesti szakértője is, aki a neve mellőzését kérve lapunknak elmondta: Milosevics bukása után ezek a gazdasági csoportok gyorsan más politikai erőkhöz csapódtak, és most arra használják fel a privatizációt, hogy a különböző illegális tranzakcióikból származó bevételeket tisztára mossák.

A Milosevics-korszakban lett a cégbíróság elnöke Kljajevics is, aki korábban a testület bírája volt, és a hírek szerint számos botrányos privatizációs ügyhöz volt köze. Vele kapcsolatban még Dinkics is szóba hozta a politikát, amikor - a B92 rádióadó jelentése szerint - kijelentette: a cégbírósági elnök hosszú éveken keresztül politikusok és fontos kormányzati tisztviselők támogatását élvezte. 2004-ben egyszer már fel is függesztették állásából. Akkor is hivatali visszaélésekkel vádolták, de bizonyítékok hiányában végül nem vonták felelősségre, s visszahelyezték tisztébe. Egyes hírek szerint ő és társai leleplezése mögött egy, nyomban a Gyingyics miniszterelnök három évvel ezelőtti meggyilkolása után letartóztatott bíró vallomása áll. Más értesülések viszont arról szólnak, hogy a botrány Vladan Batics volt igazságügy-miniszterhez, illetve Nebojsa Csovicshoz, a Koszovóval kapcsolatos kérdéseket koordináló munkacsoport egykori vezetőjéhez közel álló személyeket érint, és a kormányon lévő erők így akarnak bosszút állni azért a sajtó- és propagandakampányért, amelyet a két politikus indított ellenük. Dinkics mindenesetre azt mondta, most végre megvan a politikai akarat, hogy az ügy végére járjanak, ami szerinte jelzi: Szerbia komoly állam lett, és a változások is komolyak.

Szerbia és Montenegró azonban a Transparency International nemzetközi szervezet korrupciós ranglistáján még mindig csak a középmezőny legalján, a 97. helyen szerepel, olyan államokkal holtversenyben, mint Madagaszkár, Malawi vagy Mozambik. A legutóbbi letartóztatásokat a Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő által meghirdetett korrupcióellenes program részeként tüntetik fel. A hatalomra jutása, 2004 márciusa óta népszerűségéből folyamatosan vesztő miniszterelnök ugyanis egyebek közt éppen a gazdasági visszaélések ellen ígért határozott intézkedéseket, de az első ilyen lépéseket csak tavaly ősszel tette meg. Akkor - egy ügyésszel együtt - a legfelsőbb bíróság egyik bíráját, Ljubomir Vucskovicsot tartóztatták le, mert a vád szerint pénzért vállalta, hogy egy fellebbviteli tanács tagjaként eléri egy bűnbanda tagjai ellen hozott ítéletek enyhítését, a csoport vezérének szabad lábra helyezését. Januárban a nemzeti bank alelnökére, Dejan Simicsre csapott le az igazságszolgáltatás. Őt azért vették őrizetbe, mert feltételezések szerint egy bank ügyében való közbenjárásért 100 ezer euró kenőpénzt fogadott el a szocialista párt egyik vezető tisztségviselőjétől. A politikai szál itt nyilvánvalóan tetten érhető, hiszen a vesztegető egykor Milosevics közvetlen környezetéhez tartozott.

Igaz, nem annyira, mint az a Bogoljub Karics, aki ellen tavaly decemberben indult eljárás. A családjával több tucat szerbiai és külföldi céget birtokló milliárdos üzletembert Milosevics bankárjaként tartották számon. Birodalmának egyik büszkesége a Mobtel mobiltelefon-társaság volt, amelytől egy törvénytelennek nyilvánított tranzakció miatt megvonták a működési engedélyt, Karicsot pedig gazdasági bűncselekményekkel, egyebek közt adócsalással gyanúsították meg, amire ő külföldre szökött (HVG, 2006. január 14.). Az üzletember gyakorta hivatkozik arra - és akad elemző is, aki ezt lehetségesnek tartja -, hogy politikai szerepvállalása miatt indult támadás ellene. 2004-ben Szerbia Ereje néven mozgalmat alakított, amely választásokon még soha nem vett részt, de képviselője így is van a parlamentben. Karics ugyanis egy radikális párti honatyát rábírt arra, hogy "öltözzön át" az ő pártjának színeibe, és állítólag másokat is megpróbált "kilóra megvenni" - volt, akinek 200 ezer eurót ígért az átülésért -, veszélyeztetve ezzel a kormányzóképességhez a szocialisták támogatására is rászoruló kabinet parlamenti bázisát. Más elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Karics fején bizony bőven van vaj, és számára a politika csak amolyan védőernyőként szolgál, amellyel pénzügyi machinációit igyekszik álcázni.

POÓR CSABA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Már egy fideszes vezető is besokallt a kormánypárti médiától

Már egy fideszes vezető is besokallt a kormánypárti médiától

Ez a 100 vállalat uralja most a világot: íme a világ legértékesebb márkái

Ez a 100 vállalat uralja most a világot: íme a világ legértékesebb márkái

Erősebb az időnél: így ünneplik a G-osztály 40. születésnapját

Erősebb az időnél: így ünneplik a G-osztály 40. születésnapját

10,6 milliárd forintból épül a magyar pavilon a következő világkiállításra

10,6 milliárd forintból épül a magyar pavilon a következő világkiállításra

Ezekkel a számokkal nyert valaki 72 millió forintot

Ezekkel a számokkal nyert valaki 72 millió forintot

Erzsébet királynőnek fontosabb dolga is akad, mint a dédunokája keresztelője

Erzsébet királynőnek fontosabb dolga is akad, mint a dédunokája keresztelője