A világ legtöbbet másolt fotójának tartják a Che Guevarát hős gerillaként ábrázoló 1960-as Korda-fényképet, amelynek utóéletéről, kultikus jelképpé, divatcikké válásáról nyílt kiállítás Londonban. Havannában ezzel egy időben megjelent a forradalmár életéről készült első multimédiás kiadvány.

Alberto Korda képe Cheről.
Tisztított változat
© AP
"Ha élne, Che Guevarát sem engedték volna be!" - kommentálta Gerry Adams, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya, a Sinn Fein vezetője, hogy a londoni Victoria & Albert Múzeum nem járult hozzá részvételéhez a napokban megnyílt Che Guevara-kiállítás megnyitóján. Pedig arra a tárlat rendezője, régi barátja, az angol származású, Mexikóban élő Trisha Ziff hívta meg, aki az összeállítást korábban már New Yorkban, Los Angelesben és Mexikóvárosban is bemutatta.

A nyár végéig látható Che Guevara: Forradalmár és ikon című londoni kiállítás lényegében egyetlen, igaz, az egész világot bejárt képről szól, a később Gerillero Heróicónak (Hős gerilla) elnevezett, forradalmárok, lázadók, baloldali entellektüelek, globalizációellenes tüntetők, USA-t támadó latin-amerikai politikusok kedvenc Che-fotójáról. A kubai Alberto Korda által készített fénykép - emlékszik vissza a 2001-ben elhunyt szerző a kiállításon vetített egyik dokumentumfilmben - tulajdonképpen a véletlen műve, és nem hosszas műtermi beállítások eredménye. A havannai Kolumbusz-temetőnél 1960. március 5-én tartott gyászszertartáson készült, ahol Fidel Castro az előző nap felrobbant - vagy a CIA által felrobbantott - fegyverszállító hajó katasztrófája során elhunyt közel száz kubai emlékére mondott beszédet. A megemlékezésen ott volt a Che Guevara meghívására az országban tartózkodó Jean-Paul Sartre és Simone de Beauvoir is, róluk és persze a szónokló Castróról és a tömegről készített képeket Korda a havannai Revolución napilap számára. Che Guevara sokáig nem is látszott az emelvényen, csak egy pillanatra jelent meg a tribünön, akkor lőtt rá két gyors képet Leicájával Korda - de a lapban végül egyik sem jelent meg.

Az eredeti képen egy ismeretlen férfi alakja és egy pálmafa lombjai is láthatók. Ezeket a zavaró elemeket a korábban divatfotós - polgári nevén Alberto Díaz Gutiérrez (aki pályája elején a magyar filmrendező testvérpár, Zoltán és Sándor iránti tiszteletből vette föl a Korda nevet) - Korda kivágta, a "megtisztított" változatot pedig kifüggesztette műtermében, és barátainak, vendégeinek szívesen adott egy-egy példányt belőle. Így került egy az olasz Giangiacomo Feltrinellihez is, aki Che Guevara 1967-es halála után megkapta Castrótól az olaszországi kiadói jogokat Che bolíviai naplójához. A könyv a Korda-fényképpel a címlapján jelent meg, és a népszerűsítő plakátok azonnal az 1968-as európai diákmozgalmak zászlóira kerültek - a rettenthetetlen tekintetű gerillavezér fotója ezzel megkezdte világ körüli hódító útját.

Hősies póz (Oldaltörés)

Andrej Kuznyecov változata.
Orosz tréfa
© Andrej Kuznyecov
Korda szerint a képen Che egyáltalán nem harcias, és aligha a forradalom jövőjén gondolkodott, inkább - legalábbis ahogy a fotós visszaemlékezik - dühös volt, valószínűleg hiába keresett valamit vagy valakit. A kép alulról készült, ami szintén hozzájárult a hősies pózhoz, sokan egyenesen Jézust vélték felfedezni a szakállas portréban. A politikai lázadók mellett egyébként a fényes fekete bőrdzsekit - amelynek mása a kiállításon is látható - viselő, ábrándos tekintetű, hosszú, fodros hajú Che képe a hetvenes években a melegek jogaiért küzdő mozgalmaknak is a jelképévé vált.

A kép az elkészülte utáni majd fél évszázadban, de különösen a Che-kultusz világméretű reneszánsza (HVG, 2004. november 6.) óta aztán rákerült pólókra, bögrékre, kulcstartókra, öngyújtókra, boros- és söröscímkékre, matrjoskababákra, de még egy Magnum jégkrémet is árultak "Cherry Guevara" ízesítéssel. Mindezekből bőven láthatók példák a főként fiatalok által látogatott londoni tárlaton. Korda persze soha egy centet sem kapott, többnyire még a nevét sem tüntették fel. Mint ahogy a számos címlapon, plakáton, festményen, fotómontázson sem, lett légyen annak szerzője vagy felhasználója olyan neves személy, mint a pop-art művész Andy Warhol, a divattervező Jean-Paul Gaultier vagy az énekes Madonna. Korda csak egyszer indított eljárást: a vodkagyártó Smirnoff cégtől harcolt ki peren kívül 55 ezer dollárt, amelyet aztán jótékony célra fordított Kubában.

A Korda-portré a kubai mindennapoknak is része. Legismertebb a tömeggyűléseknek és többórás Castro-beszédeknek helyt adó havannai José Martí téren, a belügyminisztérium homlokzatán 1967 - Che Guevara halála - óta látható gigantikus, ötemeletnyi változata. A kép azonban ott függ szinte minden iroda, műhely, lakás falán is. No és persze az utóbbi években számos változatban kapható a Che-relikviákra vadászó turisták számára árusító ajándékboltokban és kézművespiacokon Havannában és a tengerparti Varadero luxushoteljeiben egyaránt. A Che-mítosz az egyik legjobban eladható termék Kubában, pólók, sapkák, dísztárgyak, ékszerek tömegeit kínálják az árusok - kizárólag a turisták számára nyomott konvertibilis pesóért. Néhányan a külföldieknek elvben hozzáférhetetlen, csekély értékű nemzeti valutából is üzletet próbálnak csinálni. A havannai Capitoliumnál egy - magát egykori forradalmárnak valló - öreg mogyoróárus Che-arcképes pesoérmét kínált eladásra a HVG tudósítójának, a Forradalom Múzeumában pedig az egyik teremőr vált volna meg szívesen a Che Guevara által még a nemzeti bank elnökeként, nagyjából éppen a Korda-fotó készítésének idején aláírt 3 pesós papírpénzétől.

Egészen más jellegű szenzációval szolgál a hivatalos Havanna. A londoni kiállítás megnyitójával szinte egy időben látott napvilágot a Che Guevaráról készült első multimédiás kiadvány Che, a világpolgár címmel. Eddig kiadatlan interjúk, családtagokkal és barátokkal készült beszélgetések, korabeli filmfelvételek, zenék szerepelnek rajta - Che Guevara mintegy hatvan írása és persze Castro egyik beszéde mellett. A kiadvány - hangsúlyozták a havannai nemzetközi sajtóközpontban - elsősorban fiataloknak szól, az ország vezetése ezzel is igyekszik az új generáció forradalmi hevületét tüzelni.

Hasonlóképpen a forradalmár legendáját ápolják a Kuba középső részén fekvő Santa Clarában, melyet Che városaként is emlegetnek. A forradalom egyik döntő jelentőségű ütközetét ugyanis a Che Guevara által vezetett csapatok Santa Claránál vívták a kubai hadsereggel 1958 decemberében. Ezért került a városba Che emlékműve, amely életrajzi múzeumból, 100 ezer főt befogadó felvonulási térből és tribünből, valamint a harcoló forradalmár 20 tonnás, 7 méteres bronzszobrából áll. Az 1988-as alapításkor még nem tudták, csak remélték - idézte fel a létesítmény történetét a HVG-nek Veneranda Fe García Hernández igazgatónő -, hogy valaha idekeverednek majd a Bolíviában kivégzett forradalmár földi maradványai is. 1997-es előkerülésük óta Che és 38 társa hamvai is az eddig 1,8 millió látogató - köztük néhány ezer magyar - által felkeresett Santa Clara-i komplexumban vannak. Harcukra egy, a bolíviai őserdő körülményeire utaló, barlangszerű teremben felállított örökmécses emlékeztet.

VASS PÉTER / LONDON, SANTA CLARA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Monitor

Mao-nosztalgia Kínában

A Tienanmen tér fölött áttekintő híres Mao-portré eredetijét akarta árverésre bocsátani egy pekingi aukciósház, ám a...

Legalább az egyik csúcsvezető legyen nő az EU-ban

Legalább az egyik csúcsvezető legyen nő az EU-ban

Kocsis Györgyi: Tessék választani!

Kocsis Györgyi: Tessék választani!

Hogy csinálta? Legalább 70-szer járt az EU-ban az onnan kitiltott orosz ügyvéd

Hogy csinálta? Legalább 70-szer járt az EU-ban az onnan kitiltott orosz ügyvéd

Félelmetes, hogy mennyi káros anyagot lélegezhetünk be egy budapesti buszmegállóban

Félelmetes, hogy mennyi káros anyagot lélegezhetünk be egy budapesti buszmegállóban

Orbán egy szántóföldi napon azzal riogatott, Brüsszel el akarja venni a magyar gazdák pénzét

Orbán egy szántóföldi napon azzal riogatott, Brüsszel el akarja venni a magyar gazdák pénzét

Svéd szülők vegán étrenden tartották a másfél éves gyereküket, aki majdnem belehalt

Svéd szülők vegán étrenden tartották a másfél éves gyereküket, aki majdnem belehalt