A felhőkarcolók leginkább presztízsberuházások, nehezen becsülhető meg, hogy üzletileg mennyire térül meg a ma is divatos befektetés.

HVG
A magasba meredő felhőkarcolók akár a szexuális merészség jelképeként, a város férfierejének kifejezéseként is értelmezhetőek - olvasható ki Deyan Sudjic brit professzor és építészetkritikus egyik művéből. Vagy ahogy a The Economist londoni hetilap egy nemrég közzétett elemzése finomabban megfogalmazta: ha egy város szeretné, hogy komolyan vegyék, szüksége van egy-két toronyházra. Még a polgárait élelmezni sem tudó Észak-Korea is kitett magáért: a fővárosban, Phenjanban a Ryugyong szálloda 330 méteres mutatóujjként figyelmezteti a külvilágot a rendszer képességeire. A brit lap osztályozása szerint ez az épület vagy például az arab olajsejkségek jó néhány hasonló büszkesége abba a kategóriába - az államilag finanszírozott magasházakéba - tartozik, ahol a pénz szinte nem számít. A másik csoportot a magasra nőtt vállalati székházak alkotják. Ezeknél valamelyest ellensúlyozza a pénzügyi kockázatot a szembeötlő épület presztízsértékéből fakadó ingyenreklám.

A pusztán üzleti alapon égbe nyúló iroda- és lakóépületeket ellenben viszontagságos múlt és nehezen kiszámítható jövő jellemzi. A még mindig a világ tíz legmagasabbja közé tartozó New York-i Empire State Buildinget az elkészülte utáni években Empty (üres) State Buldingként emlegették, mert 1934-ben, a gazdasági válság csúcspontján az irodaterület egynegyede hiába várt bérlőre. A kilátóteraszt sem másért alakították ki, mint azért, mert azt az emeletet sem lehetett kiadni. E hagyományt folytatja London új büszkesége, a Swiss Re biztosítótársaság Uborka (Gherkin) néven ismert toronyháza. Bár a Channel 4 tévé közvélemény-kutatása tavaly decemberben a legkedveltebb londoni épületnek hozta ki Sir Norman Foster sztárépítész művét, ugyanazokban a hónapokban 12 emeletnyi - más szóval majdnem háromszáz átlaglakásnyi - területe állt üresen. Ez óvatosságra inti a tervezett londoni felhőkarcolók beruházóit: a Minerva Building előkészületeit egyelőre jegelik, a világhírű olasz építész, Renzo Piano jegyezte, elvben 2010-ben beköltözhető Üvegszilánk (Shard of Glass) építését pedig nem kezdik meg addig, amíg nagyjából a felére nem találnak bérlőt.

Nehéz kiszámítani, mikor érdemes ekkora vállalkozásba fogni. New Yorkban legalábbis - ahogy Jason Barr, a szomszédos New Jersey Rutgers Egyetemének közgazdászprofesszora kimutatta - a 20. században az volt jellemző, hogy mire a legmagasabb épületek elkészültek, a gazdaság pont leszálló ágba került. A The Economist - egy ingatlanfejlesztőt idézve - azt írta, hogy a mai Londonban is szinte lehetetlen jól időzíteni a felhőkarcoló-építést, mivel a toronyházaknál öt-tíz év telik el az ötlettől a bérbeadásig, miközben körülbelül tízéves, de előre kiszámíthatatlan ciklusokban ül le az ingatlanpiac. Két nevezetes magasépület elkészülte történetesen épp a legutóbbi két hullámvölgybe esett: 1991-ben a Canary Wharf Toweré, 2003-ban az Uborkáé.

Egy másik szakmabeli azonban a HVG kérdésére bizakodóan nyilatkozott a toronyházak jövőjéről. Polster Tamás, az AOS vállalati ingatlan-tanácsadó cég európai üzletág-igazgatója arra hivatkozott, hogy a nagy befektetési alapok szempontjából egyszerűbb kevés nagy épületbe beruházni, mint több kicsibe. Bár napjainkban valóban sok iroda áll kihasználatlanul Európában, Polster szerint a felhőkarcolókba még mindig könnyebb bérlőt találni, mert divatosak, és a nagy cégek is szívesebben költöznek szem előtt lévő épületekbe.

Európában is sorra épültek és épülnek látványos felhőkarcolók. Kontinensünk legmagasabbja a Moscow City Tower lesz a maga 600 méterével, ha 2011-ben elkészül. A magassági verseny fő színterének azonban napjainkban Ázsia látszik. Ezt támasztja alá a The World's Best Skylines felhőkarcolós honlap sajátos számításának eredménye is. Úgy sorolják be a városokat, hogy a meglévő és a közeljövőben fölépülő magasházak alsó 90 méterét figyelmen kívül hagyják, az azon felüli métereket pedig némi korrekcióval összeadják. 85 285 méterrel Hongkong vezet, és az első 14 helyen - New York és Chicago kivételével - csupa ázsiai város áll, köztük további négy kínai. Polster ezt azzal magyarázza, hogy Sanghaj és társai nagyon gyorsan fejlődnek, és így nincs más megoldás a rengeteg újonnan beáramló dolgozó elhelyezésére. Emlékeztet ez az amerikai hagyományra: ott a nagyvárosok központjai viszonylag kicsik, ezért érdemes volt a telkekre a lehető legmagasabb épületeket emelni.

Míg azonban a fiatal amerikai városokban a felhőkarcolók autóval is megközelíthetőek, a hagyományos szerkezetű európai poliszokban a tömegközlekedés csomópontjaiban - a szó szoros értelmében akár a metróállomások fölött - vannak a legjobb helyen a toronyházak. Sőt egy londoni koncepció szerint nem is a metróhoz, hanem a zsúfolt földalatti tehermentesítése céljából a vasútállomásokhoz lenne érdemes építeni a tömegeket befogadó munkahelyeket. Szintén leginkább Európára jellemző - talán a párizsi Défense negyed a legjobb példa rá -, hogy mintegy visszaadják a városnak azt a területet, amelyet egy laposabb épület elfoglalna, a toronyházak viszont szabadon hagynak. Jó esetben parkok, sétálóövezetek kaphatnak helyet itt, nem úgy, mint mondjuk New Yorkban, ahol a felhőkarcolók beárnyékolják a hozzájuk képest szűk utcákat.

Ingatlanhasznosítási bizonytalanságoktól nem zavartatva folyik közben a csúcsok ostromlása olyan feltörekvő államokban, mint az arab olajsejkségek. Jellemző, hogy titokban tartják a világ legnagyobbjának címére törő Burdzs Dubai végső magasságát. A 101 emeletes, tetőtoronnyal együtt 508 méteres Taipei 101-en mindenképpen túltesz majd, de ha a 2008-ra tervezett befejezésig komoly konkurens jelenne meg a horizonton, akkor nyitva tartják a lehetőségét, hogy rátegyenek pár métert a tervezett 810-re. A soha nem látott magasságot műszakilag az teszi lehetővé, hogy a központi tornyot oldalról - akár a gótikus katedrálisok főhajóját az oldalhajók - kisebb tornyok támasztják meg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
20 milliós lopott Audit kapcsoltak le Röszkénél

20 milliós lopott Audit kapcsoltak le Röszkénél

Gibraltár elutasította az iráni tartályhajó visszatartását

Gibraltár elutasította az iráni tartályhajó visszatartását

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Kihajózott az iráni tankhajó Gibraltárból

Egyre több amerikai közgazdász vár recessziót 2021-re

Egyre több amerikai közgazdász vár recessziót 2021-re

Életet mentettek Csepelen a rendőrök

Életet mentettek Csepelen a rendőrök

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást