Észak-Korea kénytelen beletörődni, hogy a nyomor egyre több polgárát üldözi külföldre. A korrupció helyenként már erősebb, mint az államvédelem.

"Anyád látni szeretne" - súgta bizalmasan Li Csunhaknak egy másik észak-koreai fiatalember. Bár a kedves mama a világ legszigorúbban őrzött határától, a két Korea közötti demarkációs vonaltól délre lakik, a szót tett követte: elbicikliztek a határhoz. Igaz, az ellenkező irányba, Kína felé. Ott az ismeretlen átadta Lit egy észak-koreai határőrnek, az egyenruhás átkísérte őt a Tumen folyó túlpartjára, és továbbadta két kínai civilnek. Azok átnyújtották a határőrnek járó kenőpénzt, és Li mehetett, amerre látott. Most egy bangkoki menekülttáborban várakozik, és hamarosan eljuthat akár a kenőpénzről gondoskodó anyjához Dél-Koreába, akár az Egyesült Államokba, ahol szívesen járna egyetemre.

Az eset nem számít kivételesnek, annak ellenére sem, hogy az elkapott menekülőkkel még manapság is keményen bánik az atombombájával a külvilágot sakkban tartani próbáló diktatúra. A büntető törvénykönyvből 2004-ben kikerült ugyan az a passzus, amely szerint az illegális határátlépés minősített esete az államrend megdöntésének szándékával egyenértékű, egy 2005-ben kicsempészett videofelvétel mégis illegális határátlépők és embercsempészek kivégzését mutatta be. Az ország elhagyásának azonban immár nem annyira az államvédelem az akadálya, hanem a pénz - írta nemrég a The New York Times Bangkokból keltezett tudósítása. A rendőrállam már nem olyan mindenható, mióta az 1990-es években - főképp 1997-1999 között - nem tudta megakadályozni alattvalói tömeges éhhalálát. Kim Dzsong Il - a Kedves Vezető - is kénytelen beletörődni, hogy népét még a külföldi segélyszállítmányokkal is csak alig tudja élelmezni. Ki-ki úgy gondoskodik magáról, ahogyan tud - a jelek szerint a határőrök is.

A hivatalosan testvéri országoknak számító Kína és Észak-Korea 1416 kilométeres határát amúgy sem őrzik folyamatosan. A szökni vágyók kockázatosan bár, de átjuthatnak valamelyik határfolyón, főképp amikor befagynak a vizek. Kína dilemmája - mint a The New York Times megjegyzi -, hogy ha sok koreait enged át, akkor saját határvidékén teremt bizonytalanságot, ha túl keveset, akkor a bezárt, elégedetlen észak-koreaiak miatt összeomlik Kim Dzsong Il rendszere, amit viszont Peking nem szeretne. A helyzet iróniája, hogy a két ország változatlanul érvényes szerződése "a menekülő bűnözők" kiadatásáról 1960-ban köttetett meg, miután Kínában milliók haltak éhen az 1957-ben kezdett Nagy Ugrás elhibázott gazdaságpolitikája nyomán, és aki tehette, Észak-Koreában próbált élelemhez jutni. Most a kínaiak zsuppolják vissza a koreaiakat. De nem mindig. Például - mint a Newsweek amerikai hírmagazin írja - neheztelését az észak-koreai atomkísérlet miatt Peking azzal is kifejezte, hogy az USA-ba engedett három észak-koreait, aki a senjangi amerikai konzulátuson keresett menedéket.

A ma már lyukacsos határon ingázók is átjárnak. A meglehetősen lepukkant, de Észak-Koreához képest így is gazdagnak számító kínai tartományokban dolgoznak pár hónapig (többnyire illegálisan), és az így keresett pénzből támogatják családjukat. Olyanok is akadnak, akik orvosi ellátásra szorulva verekszik át magukat a határon. Nem elhanyagolható szempont, hogy a kínai internetcenzúra ellenére a határ menti internetkávézókba beugró észak-koreaiak percek alatt menekültügyi és egyéb információkhoz jutnak. Akár vissza-visszamennek, akár maradnak, helyzetüket megkönnyíti, hogy Kínának ezen a határvidékén 2 milliósra becsült koreai kisebbség él, így aztán nem túl feltűnőek az elvegyülő észak-koreaiak, akik az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Antonio Guterres idén tavaszi adatai szerint 300 ezren lehetnek.

Nem az elnyomás, hanem az éhség és a megélhetési lehetőségek hiánya kergeti külföldre az észak-koreaiakat "a munkások paradicsomából"- állapítja meg októberi elemzésében az International Crisis Group (ICG) nevű civil szervezet, amelyet három tekintélyes expolitikus vezet: Christopher Patten, az EU volt külügyi biztosa, Thomas Pickering egykori amerikai ENSZ-nagykövet és Gareth Evans, Ausztrália korábbi külügyminisztere. A menekültek közül eddig alig több mint 9 ezren kerültek biztonságba, elsősorban Dél-Koreában. Sokkal többen élnek Kínában, állandó létbizonytalanságban, a kínai hatóságok rendre fellángoló razziáinak kitéve. Könnyen lehet, hogy megint erősödni fog az éhezők rohama, miután az atomkísérlet miatt kevesebb külföldi segély érkezik, ráadásul a nyári árvizek tönkretették az idei termést - jósolja az ICG.

Felbecsülhetetlen szerepet játszanak az északiak szemének felnyitásában az időközben Dél-Koreában letelepedett menekültek, akik csempészek útján nemcsak pénzt, hanem dél-koreai és amerikai videókat, rádióműsorokat, olykor akár röplapokat is küldenek északi rokonaiknak. Ez utóbbiak, olvasható az ICG jelentésében, nem is mindig a tartalmukkal keltenek feltűnést, hanem azzal, hogy az északiak még sosem tartottak a kezükben ilyen jó minőségű papírt. Mindezt egy olyan országban kell elképzelni, ahol gyakorlatilag nincs internet, a rádió- és a tévékészüléket külföldi adások vételére alkalmatlanná kell tenni, és mobiltelefon-hálózat sincs.

Az északi határ közelében azonban működnek a Kínából becsempészett mobiltelefonok. Az ICG szerint a Kínában 50-100 dollárért kapható feltöltőkártyás telefonokhoz a feketepiacon akár 20 ezer észak-koreai is hozzájutott, sőt a készülékeket szerény díj ellenében ki is kölcsönzik. E csatorna nemcsak a kínaiakkal folytatott üzleti tárgyalásokhoz, hanem a menekülők ügyeinek intézéséhez is használható. Így juthatott el a bevezetőben említett Lihez is az anyja által megbízott küldönc. Igaz, az ICG szerint azt beszélik, hogy a külföldi mobilok birtoklásáért is sokéves munkatábor járhat. De az is hírlik, hogy kellő kenőpénz fejében a hatóság emberei szemet hunynak akár a feketézés, akár az egyébként külön engedélyhez kötött, ám a meneküléssel óhatatlanul együtt járó lakhelyelhagyás fölött.

Az árfolyamok azonban emelkednek. Az ICG szerint az 1990-es évek végén még 13 dollárért meg lehetett vásárolni az észak-koreai határőrök jóindulatát, 2005-ben már 25-50 dollár volt a tarifa. Állítólag utólag is lehet fizetni, amikor az utas visszatér kínai keresményével. Összehasonlításul a tanulmány egy olyan észak-koreait idéz, aki Kínában napi 2,5 dollárt keresett alkalmi munkával. Aki azonban hivatalos zaklatásoktól mentesen szeretne élni Kínában, annak ajánlatos hamis okmányokat vásárolnia, abból viszont a jobb minőségűekért több mint ezer dollárt kérnek. Mint bárhol az embercsempészeti üzletágban, a választék itt is bőséges. A kínai-koreai határvidékről 2-3 ezer dollárért viszik el az embereket valamelyik délkelet-ázsiai országba, leginkább Thaiföldre, aztán már csak idő kérdése, mikor fogadják be az illetőt Dél-Koreában. 10 ezer dollárért állítólag már olyan hamis okmányokat is kapni, amelyekkel háztól házig öt nap alatt lehet Észak-Koreából Dél-Koreába jutni.

BEDŐ IVÁN

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ázsiában építi kapcsolatait a szaúdi trónörökös

Ázsiában építi kapcsolatait a szaúdi trónörökös

Nagyon megijedtek a svédek, kongatják a vészharangot, mert 78 centivel nőhet a tengerszint

Nagyon megijedtek a svédek, kongatják a vészharangot, mert 78 centivel nőhet a tengerszint

Vészesen emelkedik a légkör metántartalma

Vészesen emelkedik a légkör metántartalma

Weber Orbánról: Nincs kivételezés

Weber Orbánról: Nincs kivételezés

Befuccsolhat „a jövő mobilja”, nem igazán csapnak le rá az emberek

Befuccsolhat „a jövő mobilja”, nem igazán csapnak le rá az emberek

Elítélt rab szabadított ki egy autóból egy bezárt csecsemőt

Elítélt rab szabadított ki egy autóból egy bezárt csecsemőt