Hárommilliárd ember él "szabadnak" minősíthető országban, de csökkent a demokráciák száma a világon - állapította meg a Freedom House.

HVG
Gyászév volt a tavalyi a föld népeinek szabadsága szempontjából - derül ki a Freedom House legfrissebb, a héten nyilvánosságra hozott éves jelentéséből. A politikai és civil jogok érvényesülését szondázó nemzetközi nonprofit szervezet szerint a világ államainak egyötödében, 38 országban romlott a helyzet - jellemzően Dél-Ázsiában, de a volt Szovjetunió területén, a Közel-Keleten és Afrikában is -, miközben csak tíz ország javított a hétfokú skálán kiosztott osztályzatain. Magyarország - mint 2004 óta minden évben - az idén is egyest kapott a két "tantárgyból", vagyis a politikai és a civil jogokból, de semmi pánik, a Freedom House-nál ez a legjobb eredmény. Az általános képet némiképp árnyalva a jelentés Magyarországról szóló része egyebek közt megjegyzi, hogy csökkent a bizalom a rendőrség iránt, és említést tesz a romákkal szembeni diszkriminációról, továbbá "illegális kampányfinanszírozási módszerekről" is.

Az államokat három kategóriába soroló elemzők - akárcsak egy évvel korábban - tavaly is kilencven "szabad" országot találtak: a világ népességének 46 százaléka, 3 milliárd ember él a szabad világban. Akadt két olyan ország (Thaiföld és Togo), amely a "nem szabad" minősítését a köztes "részben szabadra" változtatta, miközben a Palesztin Hatóság területén ezzel éppen ellentétes változást regisztráltak. Az elmúlt húsz év alatt most harmadszor fordult elő, hogy csökkent - 123-ról 121-re - a többpárti választásokon alapuló demokráciák száma, miután a Fülöp-szigetek, Banglades és Kenya kihullott, a muszlim többségű Mauritánia viszont bekerült ebbe a csoportba.

Az év vége felé politikai események szomorú sora jelezte, milyen törékeny a szabadságjogok helyzete a világon - hangsúlyozza a jelentés. A példák közt említik a "nyilvánvalóan tisztességtelen körülmények közt tartott" orosz parlamenti választásokat, a tüntetések leverésére életbe léptetett grúziai szükségállapotot, Benazir Bhutto meggyilkolását és a civil társadalom, illetve a bírói testület elleni fellépést Pakisztánban, valamint a kenyai elnökválasztási visszaélések okozta erőszakos akciókat.

"A kutatási eredmények egy különösen aggasztó jelenségre mutatnak rá - szól a jelentés -, arra, milyen negatív hatást gyakorolhatnak az erősebb önkényuralmi rendszerek a kisebb szomszédokra." Oroszország brutális diktatúráknak és autokrata rezsimeknek nyújt politikai támogatást, egyebek közt Belaruszban és egyes közép-ázsiai államokban. Irán és Szíria Libanonban, Irakban és a Palesztin Hatóság területén támogatja az antidemokratikus erőket, Hugo Chávez venezuelai elnök pedig a "21. századi szocializmus" néven reklámozott rendszerét igyekszik Latin-Amerika más országaiba is exportálni, igaz, egyelőre kevés sikerrel. A világ legnépesebb "nem szabad" állama, Kína viszont a Freedom House szerint rendkívül hatékonyan gátolja a demokrácia elterjesztését Afrikában és Kelet-Ázsiában, például Burmában, ahol gazdasági és diplomáciai segítséget nyújt a kíméletlen katonai diktatúrának.

A kínai rezsim egyébként azt a reményt sem váltotta be, hogy a 2008-as nyári olimpia közeledtével demokratikus reformokat vezet be. Ehelyett továbbra is erőszakosan lép fel az ellenzékiek, az internetes újságírók és az emberi jogi aktivisták ellen. Mi több, az olimpiai készülődés bizonyos negatív hatásokkal is járt: a kormány állítólag milliókat telepített ki, hogy a sportlétesítményeknek helyet biztosítson, miközben Tibetben is felgyorsították a nomád törzsek erőszakos letelepítésének programját.

Az említett államok egyébként - jegyzi meg a tanulmány - főként a 2004-es ukrán narancsos forradalom óta odahaza is komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a demokratikus változás erőit visszaszorítsák, azt hazudván, hogy azok külső hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok érdekeit szolgálják. A kommunistákat, idegengyűlölőket meglehetős toleranciával kezelő Putyin-rezsim éppúgy fellép a demokratikus változásokat követelőkkel szemben, mint az egyiptomi vagy az iráni kormány. "Az amúgy kevéssé lelkesítő évben az effajta rezsimek ellen harcba induló csoportok adnak okot az optimizmusra" - írja a jelentés, példaként hozva a Hugo Chávez ellen formálódott széles körű diákmozgalmat, a diákokból, újságírókból, emberjogi aktivistákból kialakult iráni ellenzéket, a pakisztáni katonai uralom ellen fellépőket, a kínai bloggereket, a burmai szerzeteseket, a zimbabwei szakszervezeti aktivistákat és a bangladesi diákokat. Ők - hangsúlyozzák a szerzők - éppúgy igénylik a külvilág némi védelmet szavatoló figyelmét, mint annak idején Lengyelországban Lech Walesa vagy Dél-Afrikában Nelson Mandela.

Az amúgy éltanulóként szereplő Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának egyébként a saját háza táján is akad söprögetnivalója. Míg az öreg kontinensen - véli a Freedom House - a terrorizmus biztonsági kihívásai ellenére sikerült megőrizni a polgári szabadságjogok alapvető intézményeit, az Egyesült Államokkal szemben számos kifogás merül fel, például az ártatlanság vélelmének megtagadása a Guantánamón őrzött foglyoktól vagy amerikai állampolgárok engedély nélküli megfigyelése.

A bevándorlás kérdésében viszont Európa szerepelt rosszabbul. Több helyütt megerősödtek az idegenellenességre alapozó politikai pártok, Svájcban például a bevándorlókkal szembeni bűncselekmények és a xenofóbia légköre miatt 2007-ben némiképp romlott is a szabadság mértéke. A muszlim lakosság integrációjának nehézségeit pedig a fejkendőviseléssel, mecsetépítésekkel, illetve az iszlámot sértő sajtóanyagokkal kapcsolatban kirobbant viták jelzik.

SCHWEITZER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A címvédő Fucsovics az első meccsén kiesett

A címvédő Fucsovics az első meccsén kiesett

Fontos döntést hozott az EU: két év múlva jön a nagy műanyagtilalom

Fontos döntést hozott az EU: két év múlva jön a nagy műanyagtilalom

Firefoxot használ? Frissítsen rá, megjött a hipersebességre kapcsolt változat

Firefoxot használ? Frissítsen rá, megjött a hipersebességre kapcsolt változat

Váratlanul gyors: ez a telefon lehet a valaha készült legerősebb okosmobil

Váratlanul gyors: ez a telefon lehet a valaha készült legerősebb okosmobil

A Huawei után jön a DJI? Amerika most a kínai drónok felé fordult

A Huawei után jön a DJI? Amerika most a kínai drónok felé fordult

Nem tud dönteni? Próbálja ki a zellertesztet!

Nem tud dönteni? Próbálja ki a zellertesztet!