Az EU új tagállamaiban, így Magyarországon is fokozatosan visszafogják tevékenységüket Soros György alapítványai, de más volt szocialista országokban és az uniós tagság várományosai körében így is marad tennivalójuk.

Úgy megy, hogy közben marad a Soros Alapítvány. Magyarországon január 1-jétől beszüntette tevékenységét - ám nem számolták fel, jogi személyként olyannyira fennmarad, hogy a HVG értesülése szerint új kuratóriuma lesz, bár egyelőre nem tudni, kikből áll és mivel foglalkozik majd e testület.

A magyarországi visszavonulás - amely már csak azért is részleges, mert a Soros-pénzekhez köthető Nyitott Társadalom Alapítvány és Közép-európai Egyetem (CEU) tovább működik - nem váratlan. Az volt a meglepetés - idézte fel a HVG-nek Halpern László közgazdász, a hazai alapítvány távozó kuratóriumának elnöke -, amikor az alapító 2004-ben azzal szembesítette az akkori kuratóriumot, hogy az EU-csatlakozásra való tekintettel megszünteti az alapítványt. A pár éves haladékot a folyamatban lévő programok befejezésére hivatkozva lehetett kialkudni.

A nyolcvanas években a Soros Alapítvány sokak szerint a rendszerváltás egyik katalizátoraként működött, 1984 és 2001 között Vásárhelyi Miklósnak, Soros személyes képviselőjének, illetve kuratóriumi elnöknek a vezetésével. A honlapján olvasható saját mérlege szerint a rendszerváltás után pedig "a legnagyobb - nem magyar állami pénzből gazdálkodó - független támogató szervezetként összesen 150 millió dollárral - azaz majdnem 30 milliárd forinttal - járult hozzá a nyílt társadalom intézményesüléséhez Magyarországon".

Nagyobb szükség lenne rá, mégsem működhet tovább a helyi Nyitott Társadalom Alapítvány több volt szovjet tagköztársaságban. Az ellehetetlenítési hullám elsőként az utolsó európai diktátorként számon tartott Alekszandr Lukasenko országában, Belaruszban jelentkezett, ahol 1996-tól a helyi Soros-alapítványnál szinte mindennapi vendégnek számítottak az adó- és pénzügyi ellenőrök. Az oktatási és demokráciafejlesztési programokat működtető alapítvány 1997 szeptemberéig állta a sarat, noha a rendőrség, sőt a titkosrendőrség egyre gyakrabban zaklatta a "nyugati kémként" számon tartott Soros-alkalmazottakat. Végül, amikor 3 millió dolláros adóhivatali büntetést kapott, Soros úgy döntött, becsukja a belarusz irodát.

A következő hullám a Független Államok Közösségének (FÁK) több tagállamát is megrendítő "színes" békés forradalmak időszakára esett. Miután 2004 elején Grúziában Mihail Szaakasvili megbuktatta Eduard Sevardnadze államfőt, a hatalmához igencsak ragaszkodó üzbég elnök, Iszlam Karimov utasítására a köztársaság illetékes hivatalai nem voltak hajlandóak meghosszabbítani a helyi Soros-alapítvány működési engedélyét. Amint pedig Viktor Juscsenko jelenlegi ukrán elnök 2004. december 26-án megnyerte az ukrán elnökválasztás megismételt második fordulóját, december 27-én Kazahsztánban az alapítványt már hónapok óta zaklató hatóságok hivatalosan is eljárást indítottak az "adócsaláson kapott" szervezet ellen. Asztanában végül nem záratták be a Nyitott Társadalom Alapítványt, ám helyi források szerint a hatóságok változatlanul árgus szemekkel figyelik a tevékenységét.

Oroszországban tavaly életbe lépett a nem kormányzati szervek újraregisztrálását elrendelő törvény, és az új szabályok szerint még az államrendőrség is nyomon követi, kik részesülnek Soros-támogatásban. Ha valaki kapcsolatba hozható Soros Györggyel, azt a kormányhű sajtó hatására legalábbis külföldi kémként tartják számon. Az alapítvány presztízse különösen azóta esett jelentősen Oroszországban, hogy a Moszkva egyik fő ellenségének számító Grúziában részben Soros finanszírozta a politikai és rendőrségi vezetők fizetését. Egyébként Grúziában sem egyértelmű Sorosék megítélése, hiszen a kaukázusi országban hivatalosan is bejegyezték a globalizáció megtestesítőjeként emlegetett Soros elleni "Anti-Soros" mozgalmat.

A volt Jugoszlávia tagköztársaságaiban most már megbecsült vendégnek számítanak az alapítványi munkatársak. Igaz, ez nem volt mindig így, hiszen 1995 nyarán a Szerbiából és Montenegróból álló Jugoszláviából kitiltották a szervezetet. A Soros-ellenes kampányt állítólag Szlobodan Milosevics akkori szerb elnök felesége, Mirjana Markovics kezdeményezte, akinek elege lett abból, hogy az ellenzéket finanszírozó amerikai üzletember Hitlerhez hasonlította Szerbia urát. A nemzetközi tiltakozás hatására azonban Milosevicsék végül meghátráltak, és fél év múlva újra engedélyezték az alapítvány működését. Valószínűleg vesztükre, hiszen az 1996-1997-es ellenzéki tüntetések és a 2000-es szerbiai forradalom szervezésében tevékeny szerepet játszottak a "Soros-kiképzésen" átesett ellenzékiek.

Enyhébb konfliktust tükröz ezekhez képest, hogy a Közép-európai Egyetemet Soros György eredetileg Prágában és Budapesten hozta létre, ám a konzervatív Václav Klaus miniszterelnöksége idején, 1996-ban székházviták ürügyén bezárták a prágai szakokat. Prágában erre úgy emlékeznek, hogy Klaus általában sem szereti a civil szervezeteket, másfelől a civil szervezetek is inkább ellenlábasa, Václav Havel pártján voltak. Az 1992-ben létrehozott csehországi Nyitott Társadalom Alapítvány viszont fennállása óta több mint 1 milliárd koronával támogatta a korrupció és a diszkrimináció elleni harcot, a polgári társadalom fejlesztését - tájékoztatta a HVG-t Marie Kopecká, az alapítvány jelenlegi igazgatója. A prágai alapítvány megszüntetése nincs napirenden - mondta Kopecká.

Csehország EU-csatlakozása után Soros György az eredeti összeg egyharmadára csökkentette a támogatást, és az EU-belépés évében ugyanez történt a szlovákiai Nyitott Társadalom Alapítvánnyal is, amely ott 15 éve egyedül képviseli a Soros-alapítványok hálózatát. Alena Pániková igazgatónő a HVG-nek elmondta, hogy a pozsonyi kormánnyal való viszonyukat "a kölcsönös tisztelet jellemzi". Ez kétségkívül javulás ahhoz képest, hogy az 1990-es évek derekán, Vladimir Meciar miniszterelnöksége idején egyes kormánypárti politikusok Sorosra a duplán dehonesztálónak szánt "magyar származású tőzsdespekuláns" címkét ragasztották, vagy éppen úgy vélték, hogy alapítványai rossz irányba terelik az ifjúságot.

A még újabb EU-tag Romániában a tíz évvel ezelőtti költségvetésnek már csak az ötödéből, 2,5 millió dollárból gazdálkodik a Soros Alapítvány. Gabriel Petrescu, a Romániában 1990 óta jelen lévő civil szervezet ügyvezető igazgatója a Romániára szabott programok között említette a legrégebbinek számító - 12 éve indított - román közvélemény-barométert. "A szélsőséges Nagy-Románia Párton (PRM) kívül minden politikai tömörüléssel jó kapcsolatokat ápolunk, sőt az utóbbi években már egyetlen állami intézmény sem gördített akadályokat munkánk útjába" - tette hozzá Petrescu.

Törökországban 2001 óta működik a Nyílt Társadalom Alapítvány irodája. Az alapítvány elsősorban a kisebbségeket segíti: a romákat, a kurdokat, a kisebb keleti keresztény felekezeteket, valamint kiemelten támogatja a nők társadalmi helyzetével foglalkozó szervezeteket és az újságírókat. Az alapítvány pénzügyeiről nem olvashatóak újabb adatok, a visszafogottságot a közvélemény erősödő Amerika- és Nyugat-ellenessége indokolhatja. A Soros-alapítványok szerbiai, ukrajnai és grúziai tevékenységét hevesen bírálja a török sajtó, azokat a Nyugat trójai falovának tüntetve fel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megtalálták, hogy kik gyártják az ózonpajzsot romboló, betiltott CFC-gázokat

Megtalálták, hogy kik gyártják az ózonpajzsot romboló, betiltott CFC-gázokat

Magánnyomozóknak adott ki információkat, vádat emeltek a rendőr ellen

Magánnyomozóknak adott ki információkat, vádat emeltek a rendőr ellen

Egy felmérés szerint nem lesz RMDSZ-es EP-képviselő

Egy felmérés szerint nem lesz RMDSZ-es EP-képviselő

Már hat gyerek halt meg az USA déli kerítésénél, Trump a demokratákat bírálja

Már hat gyerek halt meg az USA déli kerítésénél, Trump a demokratákat bírálja

Szükség van-e még egyáltalán a cannes-i filmfesztiválra?

Szükség van-e még egyáltalán a cannes-i filmfesztiválra?

Visszavonta az osztrák belügyminiszter a menedékkérők órabérét lecsökkentő rendeletet

Visszavonta az osztrák belügyminiszter a menedékkérők órabérét lecsökkentő rendeletet