Igyekezett történelmi-politikai párhuzamokat találni a 2. és a 21. század között a British Museum október végéig látható Hadrianus-tárlata.

Még közel három hónappal a nyitása után is sorban állnak a látogatók, hogy bejussanak a British Museum Birodalom és konflikus alcímet kapott Hadrianus-kiállítására. A felfokozott érdeklődés egyik oka alighanem az, hogy Thorsten Opper, a tárlat kurátora és katalógusszerzője igyekezett aktualizálni a régi mesét. Központi elemmé tette például a császár birodalomszervező önmérsékletét, azt, hogy felismerte: hódítani könnyű - a művészet a meghódítottak megtartása. Ennek jegyében menten császárrá választásakor, 117-ben szakított elődje, Traianus terjeszkedő politikájával. Opper azonban nem "békecsászárt" lát Hadrianusban, mint a legtöbb történész, hanem hidegfejű államférfit, aki "merő stratégiai célzatból" adott fel területeket - nem csupán keleten, hanem például Britanniában is, ahol az általa emeltetett pikt (vagy Hadrianus-) fallal szabott határt a hódításoknak -, hogy a megtakarított erőforrásokat a leggazdagabb és legjobban adóztatható tartományok megtartására koncentrálhassa.

A közönség érti a célzást. A történelmi tablók előtt spontán kialakuló beszélgetésekből könnyű elkapni George Bush vagy Irak nevét. És a sajtóbeszámolók is előszeretettel emelik ki: a világ Eufráteszen túli fertálya már a 2. században is túl öntörvényű és forrongó volt ahhoz, hogy jelentős áldozatok nélkül hosszú távon megszállva lehessen tartani. Az egyik látogató, egy görögtanár még tovább szövi a párhuzamot a HVG munkatársának. Azt fejtegeti, hogy manapság gyakorta mondják Rómát az európai egységesítés előfutárának, holott inkább a tárlatnak van igaza: Róma expanzív külpolitikáját századunkban nem az Európai Unió folytatja, hanem az Egyesült Államok. Hadrianusban viszont megérett az a stratégiai felismerés, amely Bushban nem: ha valamit nem tudunk megtartani, ne ragaszkodjunk hozzá.

A hagyományos békecsászár-beállítást azzal is cáfolni igyekszik a tárlat, hogy több tárggyal is felidézi Hadrianus Júdea-politikáját. Azt, hogy amikor a zsidók fellázadtak, mert - már Titus uralkodása alatt - lerombolt templomuk helyén Jupiter-szentélyt akart emeltetni, nem sokat barkochbázott a megoldáson, hanem 200 ezer zsidó gyors felkoncoltatásával és a többiek szétszórásával "békét" teremtett a birodalom eme érzékeny pontján. Tárlónyi használati tárgy, amit a zsidók sebtében homokba-barlangba rejtettek, idézi fel: abban reménykedtek, hamarosan visszatérhetnek szülőföldjükre.

Egy másik terem az Antinoosz-kultusz jegyében született szobrokat, érméket, gemmákat mutat be. A görög Antinoosz, aki tizenéves korától a császár - olykor éjszakánként is elválaszthatatlan - kísérője volt, Hadrianus egyiptomi útja során rejtélyes módon a Nílusba fulladt. Azt tartották, halálával a császárt szolgálta, mivel egyiptomi hit szerint a "felajánlott" öngyilkossággal meghosszabbítható a "kedvezményezett" élete. Hadrianus - eredetiben megsemmisült, de sokat idézett - önéletírása szerint baleset történt. Mások úgy magyarázzák: Antinooszban még élt a régi görög erkölcs, miszerint a fiúcskák által elviselt férfiszerelem nem szégyen (HVG, 2004. december 11.), ellentétben azzal, ha érett fejjel tűrik más férfi közeledését. Ő viszont valóban szerette Hadrianust - és a nílusi fejesugrással vélte feloldani a morális dilemmát.

A császár szexuális irányultsága lesz a cselekmény egyik fő vonulata John Boorman brit filmrendező és csapata 60 millió dolláros költségvetésű, Hadrianusról szóló monstre produkciójának. Irodalmi alapanyagért is egy "másként szerető", az 1987-ben elhunyt leszbikus francia írónő, Marguerite Yourcenar 1951-es, Hadrianus emlékiratai című művéhez nyúlt vissza a forgatókönyvet is jegyző Boorman. Egy ideig úgy tűnt, a főszerepet Daniel Craig, az új James Bond játssza, aki szerette volna, ha a 007-es macsós figuráját átalakítják meleggé, de legalábbis biszexuálissá, most viszont már Antonio Banderas neve forog leendő Hadrianusként. Nem csupán délies vonásai szólnak mellette, hanem az is, hogy van tapasztalata a kérdéses karakter megformálásában: az Almadóvar-filmekben azzal keserítette el a női szíveket, hogy nem éppen az ő nemüket szereti, s első igazi amerikai filmjében, a Philadelphiában is mint sírig HIV barát mutatkozott be Tom Hanks oldalán.

Állítólag már kiszemelték a császár istenített fiúszeretőjének, Antinoosznak a megformálóját is. Csakhogy a szóban forgó Charlie Hunnam immáron 28 éves, márpedig Antinoosz sohasem érte meg ezt a kort. Vagyis így két érett férfi homoerotikus kapcsolatát mutatná be a film, a mai klisék szerint, nem pedig a férfi-kamasz ókori vonzalmat, a "görögös szerelmet".

A már idézett görögtanár egyébként még Hadrianus csúfnevét is büszkén említi: Graeculusnak, görögöcskének nevezték, mert a görög minták felelevenítésével és elterjesztésével is szolgálni vélte birodalma egységesítését. Felkereste Trója hűlt helyét, és áldozott Homérosz hőseinek, igyekezett újra felvirágoztatni Athént, felújította az olümpiai játékokat, barátkozott a kor görög tudósaival. Maga is verselt görögül, és régi jó görög módra körszakállt viselt.

Visszatérve a tárlathoz, annak egy másik központi témája a császár inspirálta építészet: a római Pantheon, a már említett fal, a nyughelyéül tervezett mauzóleum (ebből lett - sokadszori átépítésre - a mai Angyalvár), a Villa Hadriana Tivoliban, amely lenyűgözte a rómaiakat. A kor szabadidőparkja volt, vendéglővel, fürdővel, szórakozóhelyekkel, nevezetes helyek kicsinyített másával. És persze itt emelkedett a császár villája. Nem sok időt töltött benne. Ahogy Rómában sem. Inkább utazott a provinciákban. "Békített" és szervezett. Rómának megadta, ami Rómáé - kenyeret és cirkuszi játékokat -, de felismerte, hogy a birodalmat már nem az Örök Város jelenti, hanem a meghódított területek. Újjászervezte a közigazgatást, örökrendelettel írva elő helynökeinek a miheztartást a birodalom egészében - és elkezdte a római jog kodifikálását.

SCHREIBER GYÖRGY / LONDON

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megfogta a Boeingot a repülési tilalom

Megfogta a Boeingot a repülési tilalom

Készülnek a hatsávos M1-es tervei

Készülnek a hatsávos M1-es tervei

Jó az e-könyv, de mit rakunk a könyvespolcra 10 év múlva?

Jó az e-könyv, de mit rakunk a könyvespolcra 10 év múlva?

Putyin: Lehet atomfegyver-mentes a Koreai-félsziget

Putyin: Lehet atomfegyver-mentes a Koreai-félsziget

Az utolsó Bosszúállók-film pont az a csodás finálé, amit a rajongók megérdemelnek

Az utolsó Bosszúállók-film pont az a csodás finálé, amit a rajongók megérdemelnek

Látványos frissítést kapott a Google Earth: videóban látni, mennyit változott a Föld 34 év alatt

Látványos frissítést kapott a Google Earth: videóban látni, mennyit változott a Föld 34 év alatt