Rövid füstmentes időszak után az elmúlt tizenöt évben újra nőtt a dohányzó szereplők száma az amerikai filmekben.

Tizennégy filmet írtam, ezek zömében a szereplők dohányoztak, ráadásul kifejezetten vagánynak és vonzónak tűntek. A dohányzás öröme szerves része a forgatókönyveimnek, talán mert én magam is megszállott dohányos voltam" - így kezdte vallomását a gégerákjából épphogy felgyógyult Joe Eszterhas forgatókönyvíró hat évvel ezelőtt a New York Times hasábjain. A Sharon Stone "kitárulkozós jelenetéről" híres 1992-es Elemi ösztönt is jegyző Eszterhas csak egyike azoknak az álomgyári alkotóknak, akik már mélységesen bánják, hogy filmjeikben népszerűsítették a dohányzást.

A dohányellenes küzdelmet támogató sztárok nagy száma ellenére Hollywood mégsem tud szabadulni a káros szenvedélytől - pontosabban visszatér hozzá. Ma a filmek dohányzáshoz kapcsolható jeleneteinek, azaz a dohányzást vagy a vele kapcsolatos tárgyakat megjelenítő képsoroknak a száma eléri az 1950-es évek nikotintól átitatott mozidarabjainak füstsűrűségét - állítja Stanton Glantz, a University of California dohányzáskorlátozási kutatóközpontjának igazgatója. A kutató szerint az adat főként azért riasztó, mert míg az ötvenes években az amerikai lakosság mintegy fele aktívan füstölt, az elmúlt harminc évben 25 százalékra csökkent a dohányosok aránya. Ezt a változást nem kis részben éppen az magyarázza, hogy a nyolcvanas évek végéig, ameddig Hollywood engedett a dohányzás ellen kampányolók nyomásának, megfeleződött a dohányzós jelenetek száma ahhoz képest, hogy a gondos számítások szerint az 1950-es években egyórányi moziidőre 10,7 füstös jelenet jutott.

Az azóta ismét nikotinfelhőben úszó filmvászon elsősorban a tinédzserekre jelent veszélyt, füstölög Glantz. Legalábbis a kutatásai során megkérdezett fiatalok 60 százaléka vallotta azt, hogy a dohányos képsorok is szerepet játszottak az első doboz cigaretta megvásárlásakor. Hasonló megállapításra jutott idén augusztusban az Amerikai Rákkutató Intézet, felmérésük szerint a filmek hatására évente 390 ezer tinédzser szokik rá a dohányzásra.

A fiatalok egészségét féltő aktivisták abban látják a megoldást, hogy ha már a művészi szabadságra hivatkozó stúdiókat nem lehet korlátozni, akkor legalább - mintegy a szex szintjére emelve - a túl bagózós alkotásokat is vonják a legmagasabb korhatár-besorolás alá. Tavaly májusban a legnagyobb stúdiókat képviselő Amerikai Filmszövetség, az MPAA "önként" meg is ígérte a "nagykorúsítást". A Glantz által szerkesztett honlap szerint viszont nyoma sincs az önkorlátozásnak. Az ígéret óta olyan korhatár nélküli, illetve csak nagykorú kíséretében látogatható filmeket mutattak be az Egyesült Államokban, mint a tévés rajzfilmszériából mozifilmmé kinőtt, dohányos karakterekben bővelkedő A Simpson család vagy a Diablo Cody révén forgatókönyv-írói Oscarral jutalmazott Juno. Ez utóbbit talán elhamarkodottan tették "tiltólistára" a füstérzékeny antilobbisták. A film hősnője, az Ellen Page által megszemélyesített, várandós tinilány ugyanis csak játszik a tűzzel, nem gyújt rá a több jelenetben is előkerülő pipára, így aztán az efféle jelenetek beillesztése a füstösebb filmeket felsoroló statisztikákba némiképp kétségbe vonja a párhuzam hitelességét a mai filmek és az 1950-es évek valóban nikotinnal átitatott darabjai között.

Sajátos ellentmondás, hogy a Juno rendezője, Jason Reitman először a Hollywood és a dohánygyárak összefonódását is érintő vitriolos szatírával vonta magára a mozibarátok figyelmét. A három évvel ezelőtt készült Köszönjük, hogy dohányzott! ráadásul úgy mutatta be a dohánylobbi hollywoodi ármánykodását, hogy közben kerülte a nyílt színi füstölést. Pedig Reitman szereplői bőven rágyújthattak volna, legalábbis ami a korhatár-besorolást illeti, ugyanis a szabadszájú dialógusok és néhány, fiatalok szemének nem való ágyjelenet miatt a filmet az MPAA így is a legmagasabb kategóriába sorolta. Igaz, így nem is esett áldozatául annak az alkotók szempontjából nem éppen szívderítő új amerikai gyakorlatnak, hogy a dvd-n, esetleg videokazettán kiadott, fiatalabbak által is megtekinthető filmek kritikus jeleneteibe dohányzásellenes feliratok úsznak be.

A dohányos filmek legmagasabb korhatár-besorolását Amerika-szerte támogatják. A Mississippi Egyetem által az év elején készített közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 70 százaléka a 17 éven aluliakat elvben távol tartó R besorolást adná az efféle filmeknek, kivéve persze, ha a dohányzás az egészségügyi kockázatokkal összefüggésben jelenne meg.

A füstölgő sztárokkal szemben táplált népharagot mostanában olyan leleplező írások is táplálják, mint az amerikai dohányellenes lapok zászlóshajójának számító Tobacco Control szaklap szeptemberi számában közölt összeállítás. Eszerint 1927 és 1951 között a legnagyobb hollywoodi csillagok - köztük Spencer Tracy, Clark Gable vagy Henry Fonda - évi tízezer (mai értékben nagyjából 150 ezer) dolláros juttatást kaptak dohánygyáraktól, hogy jártukban-keltükben népszerűsítsék a terméküket nyilvános helyen való pöfékeléssel vagy épp egy rádióinterjúban elejtett félmondattal. "A hangosfilm tiszta orgánumot kíván, a Lucky Strike pörkölt dohánya minden torokirritációtól megszabadított, így aztán a hangom, akár a csengő" - jegyezte meg például az első hangosfilm, az 1927-es Dzsesszénekes sztárja, Al Jolson a film bemutatásakor adott egyik interjújában.

A Clark Gable és John Wayne mellékesét is folyósító Lucky Strike egyébként mindig is értett a marketinghez. A második világháború kitöréséig zöld dobozban forgalmazott cigarettamárka "a zöld háborúba ment" szlogen kíséretében váltott fehér csomagolásra azzal a kissé átlátszó magyarázattal, hogy a zöld festékre szükség volt az egyenruhákhoz. Csak később derült ki, hogy a színváltás oka meglehetősen prózai volt: egy korabeli piackutatás szerint az egyre fontosabbá váló fogyasztók, a női dohányosok jobban szerették a fehérbe csomagolt márkákat. Ehhez képest visszafogottnak tűnik, hogy bár 1937-1938-ban a Lucky Strike egymaga 3 millió dollárt költött sztárok apanázsára, akkoriban a filmszínészek mégsem a gyári csomagolásból, hanem szinte mindig cigarettatárcából kotorták elő a füstölnivalót.

De nem csak az aranykorban hagyta megvesztegetni magát az Álomgyár. Pár éve a dohányos filmkorszak átmeneti hanyatlásának idejéből szellőztettek meg néhány termékelhelyezési alkut. A Philip Morris 1978 és 1988 között 130 filmet látott el cigarettával, sőt az 1980-ban Richard Lester rendezésében készült Superman című film második részében a Kripton bolygóról a Földre szalasztott szuperhős egy teljes egészében Marlboro-reklámcsíkkal lefedett kamionszerelvényt üldöz hosszasan. És hogy a nézők a cigarettamárkát ne csak a kamionon menekülő gonosztevőkkel azonosítsák, néha Superman újságíró szerelme is elszív egyet az említett márkából. Igaz, két évvel ezelőtt ugyanez a dohánykonszern már újsághirdetésben szólította fel a hollywoodi stúdiókat, hogy tartózkodjanak termékeinek filmbeli megjelenítésétől, ezzel is szorítsák vissza a dohányzást a fiatalok körében. A Tobacco Control most megjelentetett összeállítása nyomán egyes amerikai füstirtók még tovább mentek, mondván, hogy a leghelyesebb az lenne, ha a dohánymárkákat teljesen száműznék a vászonról, így a dohánycégeknek eleve nem állna érdekükben a termékelhelyezés.

SCHREIBER ANDRÁS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Magyar népmese, amelyben a kis Angela mélyen meghajol Viktor király előtt

Magyar népmese, amelyben a kis Angela mélyen meghajol Viktor király előtt

A mezítlábas polgármester: Csináljunk egy helyet, ahol lehet szabadon levegőt venni

A mezítlábas polgármester: Csináljunk egy helyet, ahol lehet szabadon levegőt venni

Gyurcsány: A helyzet megváltozott

Gyurcsány: A helyzet megváltozott

Nem veszik komolyan Magyarországon a nők segítségkérését

Nem veszik komolyan Magyarországon a nők segítségkérését

A kormány tízmilliókat pakolt át a Szent Jobb-díszkocsi rekonstrukciójára

A kormány tízmilliókat pakolt át a Szent Jobb-díszkocsi rekonstrukciójára

Vége a lezárásnak az M5-ösön

Vége a lezárásnak az M5-ösön