Az eltűnt ókori kincseknek nagyjából a fele került eddig vissza a Bagdadi Nemzeti Múzeumba, ahonnan a 2003-as amerikai invázió utáni káoszban 15 ezer műtárgyat loptak el. A lelőhelyeken manapság is folyik a rablás.

II. Szargon asszír király bástyát rohamoz, katonái levágott fejeket gyűjtenek halomba. A jelenetet ábrázoló, több darabból álló kő dombormű 2700 évvel később maga is háborús áldozattá vált, amikor Bagdad 2003. április 11-ei amerikai megszállása után kifosztották az őrizetlenül hagyott nemzeti múzeumot. Néhány nap alatt 15 ezer leletet loptak el, a fosztogatás akkor világbotrányt kavart. A fríz azonban egyike annak a 8 ezer műtárgynak, amelyek visszakerültek a múzeumba - adta hírül a múlt héten Amira Eidan, az iraki régészeti hivatal igazgatója a félsiker mérlegét megvonva.

A legtöbb ország együttműködik a múzeumi tárgyak visszaszolgáltatásában - mondta Eidan, bár éppen a szomszédos Iránt és Törökországot nem sorolta a segítő szándékú államok közé. Jordániából eddig összesen 2500 darabot kaptak vissza, Szíria idén áprilisban ünnepélyes keretek között 701 leletet adott át Bagdadnak, Rómában júliusban Silvio Berlusconi olasz kormányfő 13 Irakban ellopott műtárggyal lepte meg iraki kollégáját, Núri al-Malikit. Az amerikai vámhatóságok Philadelphiában lefoglaltak és júniusban visszaszállíttattak Iraknak 11 ókori pecsétet.

Krimibe illő, ahogyan visszaszerezték a múzeum egyik legértékesebb kincsét, Entemena sumer király fej nélküli szobrát. Az elvitt tárgyak egyik legsúlyosabbika, a dioritból - homályos fényű, sötétzöld kőből - faragott, több száz kilós szobor egy szíriai antikpiacra került. Onnan keresték meg Hisam Abutaam műkereskedőt, aki New Yorkban és Genfben tart fenn galériákat, de Abutaam értesítette a hatóságokat. Végül egy iraki üzletember közvetítésével került elő a szobor, de nem tudni, kifizették-e érte a kért több százmillió dollárt, és az sem világos, hogy Abutaam vádalku keretében segített-e, merthogy az USA-ban 2004-ben egy másik műtárgy vámpapírjainak meghamisítása miatt vádat emeltek ellene.

Sok műtárgyat olyan irakiak vittek vissza a múzeumba, akik állítólag utólag megbánták a lopást. Másokra véletlenül bukkantak rá, így például egy bagdadi udvarban elásva találták meg a sumer Mona Lisaként emlegetett Warkai aszszonyt, egy ötezer éves, kőből vésett női fejet. A hatóságok sem külföldön, sem Irakban nem szívesen árulnak el részleteket a csempészbandáktól vagy gyűjtőktől visszaszerzett tárgyak útjáról, de annyit tudni lehet, hogy az Irakkal szomszédos országokon keresztül leginkább Bejrútba, Dubaiba vagy Genfbe utaztatják az értékes darabokat, amelyek aztán illegális műkereskedelmi hálózatokon keresztül jutnak el a rendszerint titkos vevőkhöz.

Egy olyan érme, pecsét, arany-, ezüst-, vagy bronztárgy, amely Irakban 10 dollárért kapható, Szíriában és Jordániában már a tízszeresét is érheti. Egy különlegesebb sumer hengerpecsét ára a bagdadi feketepiacon 100 dollár körül mozog, a határon túl viszont jó hússzor ennyiért lehet eladni - tárta nemrég a nyilvánosság elé Szaíd Mahmúd bagdadi műgyűjtő. Az amerikai tengerészgyalogosok 2006-ban a felkelők egyik búvóhelyét átkutatva nemcsak fegyvereket és lőszert találtak, hanem a múzeumból ellopott ókori vázákat, pecséteket, szobrokat is. Sokan gyanítják, hogy a gerillák is részt vesznek a csempészetben, az pedig biztos, hogy védelmi pénzt szednek az illegális kereskedőktől.

Az irakiak szerint amerikai és európai műkereskedők is közreműködnek a bagdadi múzeumból ellopott tárgyak adásvételében. Állítólag több mint ezer, felbecsülhetetlen értékű leletet csempésztek az USA-ba. Egyikük, egy 5 ezer éves kőszobor az idén cserélt gazdát illegálisan 57 millió dollárért. Tavaly egy angol egyetem, a University College London (UCL) került össztűz alá, miután kiállította a Martin Schoyen norvég műgyűjtőtől kölcsönzött, 654 varázstálból álló gyűjteményt. A 6-8. században az ártó szellemek elűzésére otthon használt tálakat a norvég a fáma szerint jóhiszeműen vásárolta Londonban egy jordániaitól, aki azt állította, hogy az ördögedények nemzedékek óta a családja tulajdonában voltak. A gyanú felébredése után a UCL által végzett vizsgálat azonban kimutatta, hogy a világ legnagyobb varázstál-kollekciója feltehetően a bagdadi múzeumból származik. A vita azóta is folyik, kit illet a kincs: a norvégot vagy Irakot.

A tisztánlátást sokszor nehezíti, hogy a Bagdadi Nemzeti Múzeumban igen gyatrán végezték a műtárgyak regisztrálását. Jellemző, hogy a fosztogatás után 170 ezerre tették az ellopott tárgyak számát, ez csökkent az említett 15 ezerre - de ez is csak becslés. Bár öt és fél évvel a 2003-as invázió után Bagdad már biztonságosabb, annyira azért nem tartják jónak a helyzetet, hogy megnyissák a múzeumot, amely a "civilizáció bölcsőjeként" emlegetett ókori mezopotámiai birodalmak - sumerok, babilóniaiak, asszírok - feltárt kincseit halmozza fel. Már csak azért is zárva tartják, mert az épület felújításra szorul: a plafonon tátongó lyukakon keresztül több ezer éves királyszobrok tekintenek ki az égre.

A régészeket és tudósokat Irak teljes kulturális örökségének hányatott sorsa is aggasztja. Kincskeresők a mai napig fosztogatják az országszerte bejegyzett több mint 10 ezer lelőhelyet, amelyek közül csak 1200-at védenek hatékonyan. Amúgy pedig százezerre becsülik a lajstromba nem vett régészeti területek számát. Az Antiquity című brit szaklapban az idén közölt műholdas felvételek szerint a fosztogatók 2003 óta összesen 15 négyzetkilométernyi lyukat ástak, feltehetően több százezer leletet lopva el. Ráadásul minden egyes tárgy kiásásával átlagosan száz másikat tesznek tönkre. A berlini régészeti intézet az illegális ásások okozta károkat 10 milliárd dollárnyira tette, de az Irakban folyó történelemrombolás ára aligha mérhető csak pénzben.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást

Az északírek többsége támogatná a tartalékmegoldást

Rendőrök kellett megvédjék a balotaszállási kutyakínzót a bosszúállóktól

Rendőrök kellett megvédjék a balotaszállási kutyakínzót a bosszúállóktól

Felgyújtották Patkó Bandi 300 száz éves, legendás fáját

Felgyújtották Patkó Bandi 300 száz éves, legendás fáját

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Sokba került az adófizetőknek, hogy ebben az iskolában Wass Albert ne legyen tananyag

Elárulja az okosóra, ha valakinél megkezdődött az elbutulás?

Elárulja az okosóra, ha valakinél megkezdődött az elbutulás?

Kínai kézbe kerülhet a mátyásföldi Ikarus park

Kínai kézbe kerülhet a mátyásföldi Ikarus park