szerző:
HVG

Az ostromgyurube zárt Szarajevót és a külvilágot a boszniai polgárháború idején összeköto 800 méteres alagútból már csak alig húszméternyi maradt meg. A szerb oldalon a nyomát is eltüntették.

„Nekünk csak rosszat hozott az alagút. Semmiféle kárpótlást sem kaptunk azért, hogy a szerbek szétlőtték a házunkat, s évekig állandó tüzérségi tűzben éltünk” – mondta a HVG Szarajevóban járt tudósítójának a harmincas éveiben járó Edis Kolar, aki maga is részt vett az 1993 nyarára kifúrt alagút építésében, majd működtetésében. Tény, hogy a ma múzeumként mutogatott alagútszakasz fölött álló családi házat ma is golyó- és repesznyomok csúfítják; még nem állították helyre teljesen az 1992-ben kitört harcok első napjaiban szétlőtt legfelső emeletet sem.

A 800 méteres, alig 160 centiméter magas és egy méter széles alagút döntő szerepet játszott az 1992 áprilisa és 1996 februárja között szerb ostromgyűrűben vergődő Szarajevó ellátásában. „Naponta húsztonnányi áru vagy több ezer ember juthatott be a városba. Itt érkeztek a katonák, a később épített vezetékeken pedig még üzemanyag és áram is jött” – mesélte Edis. Ám a legfontosabb cikk talán nem is az élelem, hanem a fegyver volt: míg a nagy ritkán megnyitott repülőtéren keresztül a szerbek be-beengedtek a városba egy segélyszállítmányt, katonai felszerelést és lőszert csak illegálisan lehetett bejuttatni a nemzetközi fegyverembargó alatt lévő Boszniába. A szarajevóiak egyként vallják, ha nem lett volna a két dél-szarajevói kerületet, Butmirt és Dobrinját összekötő alagút, akkor a főváros a környező magaslatokat megszállt szerbek kezére került volna.

A fél év alatt kivájt, néhány méterrel a felszín alatt húzódó járat használata egyáltalán nem volt veszélytelen. Szellőztetőberendezést nem tudtak bele építeni, így az alagút középső részén alig lehetett levegőt venni, a súlyos hátizsákokat cipelő katonák és szállítók zihálva értek a kijárathoz. A talajvíz is állandó fenyegetést jelentett, két alkalommal teljes egészében elöntötte a járatot. Az alagúton egyszer Alija Izetbegovics boszniai államfő is végigment. Igaz, neki „VIP-kiszolgálás” jutott: Edis a járatban lefektetett síneken vonszolta végig a tolókocsiba ültetett politikust. Az ostrom éveiben az ENSZ kezén lévő repülőtér alatt futó alagutat csak a boszniai hadsereg által kiadott engedély birtokában lehetett használni. Mivel pedig ilyen passzust csak a katonáknak és a sebesülteknek, valamint az alagutat üzemeltető szállítóknak adtak ki, a városból menekülni akaró polgári személyeknek a maffiához kellett fordulniuk. Az alvilág hadseregbe beépült emberei több ezer német márkát kértek egy kilépési engedélyért; olyanok is akadtak, akik Szarajevóban hagyott lakásukkal fizettek a távozásért.

A háború vége után gyorsan feledésbe merült a járat. A földet tartó faoszlopok az állandó vízbetörések miatt elkorhadtak, az alagút beomlott. Ma már csak a Butmir felőli, Kolarék által rekonstruált bejárat és egy húszméteres, helyreállított szakasz használható. Jelképesnek tekinthető, hogy a másik kijárat a polgárháborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés értelmében a boszniai Szerb Köztársaságnak jutott – a szerbek gyorsan el is tüntették az egykori ellenség talpon maradását lehetővé tévő alagútra emlékeztető minden nyomot.

A HVG munkatársával beszélgetésbe elegyedő szarajevói muszlimok ugyanakkor azt is elmondták, hogy a többség nem azért maradt a városban, mert nem volt pénze az elmenekülésre. „Hova mentünk volna? A repülőtéren túli területen ugyan egy szűk folyosó a boszniai hadsereg kezén volt, de a Boszniával határos két állammal, Horvátországgal és Szerbiával háborúban álltunk, így nemigen lett volna hova menekülni” – magyarázta az óváros, a Bascarsija egyik üzletében dolgozó Nezir. A hetvenes évek óta Szarajevóban élő montenegrói muszlim Sefatot a hazafiasság tartotta a városban. „Három évig harcoltam a hegyekben. Ha mindenki elmegy, ki védte volna meg Szarajevót?” – tette fel a költői kérdést a most taxisként dolgozó egykori botcsinálta harcos.

NÉMETH ANDRÁS / SZARAJEVÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megelőzte egy felmérésben Macron pártját a francia szélsőjobb

Megelőzte egy felmérésben Macron pártját a francia szélsőjobb

Az Örkényhez csatlakozva a Katona József Színház sem ad be pályázatot az NKA-hoz

Az Örkényhez csatlakozva a Katona József Színház sem ad be pályázatot az NKA-hoz

Nem ad be új darabra pályázatot az Örkény Színház

Nem ad be új darabra pályázatot az Örkény Színház

Kigyulladt a békéscsabai nagy malom épülete – fotók

Kigyulladt a békéscsabai nagy malom épülete – fotók

Kálmán Olga is elmondta, miért kell elmenni szavazni

Kálmán Olga is elmondta, miért kell elmenni szavazni

Kalocsai laktanyában építhetik az "atomvárost" Paks II. orosz építőinek

Kalocsai laktanyában építhetik az "atomvárost" Paks II. orosz építőinek