szerző:
HVG

A képernyőn olvasható könyvet, amelyet a piac évek óta alig fogad el, új technológiával és új üzleti modellekkel igyekszik meghonosítani több, főként amerikai cég.

Parányi olvasólámpát is ajánl az elektronikus könyvhöz az amazon.com internetes áruház, ezzel az aprósággal is sugallva, hogy az olvasáshoz használatos gép egyre jobban hasonlít a papírra nyomtatott regényhez. Állítólag abban is, hogy csak annyira fárasztja a szemet, mint az igazi nyomtatott szöveg, mert a képernyő nem vibrál. Az olvasógépek új generációját éppen e szemnyugtató megoldás különbözteti meg a korábbi e-könyvektől, például a Rocket E-Booktól (HVG, 2000. augusztus 19.), amely több mint egy évtizede robbant be a piacra, majd pár év elteltével csöndben eltűnt. Küzdenek viszont a vevőkért az e-könyvek legújabb képviselői, az Amazon Kindle és a Sony Reader most szinte egy időben piacra dobott, korábbi első változatuknál korszerűbb modelljei.

Elektronikus tintával teleírható elektronikus papírként emlegetik azt a kijelzőt, amelynek most még egyedüli gyártója az amerikai E-Ink cég, és amelynek színes változatát 2010-re ígérik. Míg a tévék és a számítógépek képernyője hátulról kap megvilágítást, és a kép másodpercenként akár százszor frissül (mert a gép nem törődik vele, hogy mozdulatlan szöveggel vagy mozgó képpel van dolga), a könyvmasinák oldalainak olvasásához külső megvilágítás kell, a szöveg pedig meg se moccan, amíg az olvasó nem lapoz. A betűk akár áramkimaradás esetén is a helyükön maradnak, mintha csak festékkel nyomtatták volna őket. Ez a megoldás szerfölött energiatakarékossá is teszi a szerkezetet. A Kindle-t azzal hirdetik, hogy egy-két heti olvasgatás után kell csak újratölteni az akkut.

Az e-könyvek mérete a kézbe illő kötetekéhez hasonlít, és – bár nem tollal, hanem billentyűzettel – megjegyzéseket is lehet írni a margójukra. Nagy különbség viszont, hogy a vékony kötetnyi gépek könyvek százait vagy ezreit képesek tárolni. A Kindle a mobiltelefonos hálózatra kapcsolódva, a Reader pedig az internetről tölti le pillanatok alatt azt a könyvet vagy újságot, amelyet az érdeklődő megvásárolt.

Az amazon.com és a Sony gépe nem kompatibilis egymással: az előbbi saját eljárása szerint kódolja a szövegeket, az utóbbi nyílt szabványokat használ. Az amazon.com e-könyve egyelőre csak az Egyesült Államokban kapható, a Sonyé megjelent Európában is. Az eddigi forgalom szerénynek mondható. Az amazon.com nem közöl adatokat, de piaci becslések szerint félmillió olvasógépet adhatott el, a rájuk letölthető könyvek száma pedig megközelíti a negyedmilliót. A Sony a 2006-os premier óta több mint 300 ezret adott el a Reader első változatából. A letölthető könyvek nagyjából annyiba vagy kissé kevesebbe kerülnek, mint a nyomtatott kötetek.

Az e-könyvek bizniszét a jelek szerint kevésbé fenyegeti az a kalózkodás, amely a zenekiadókat évek óta zavarja. Ebben közrejátszhat a fogyasztók korösszetétele is: az amazon.com vagy a Sony majdnem 400 dolláros készülékeit eddig nem a technikai kütyük szokásos közönsége vásárolta, hanem inkább a sokat olvasó középkorúak és idősebbek, akik kevésbé hajlamosak az illegális másolásra.

Egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy a technikailag kétségkívül korszerűbb e-könyvek nem kerülnek-e ugyanúgy a süllyesztőbe, mint elődjeik az utóbbi másfél évtizedben. A piacot máris megzavarja a Google, amely az internetes keresés mellett egyre több üzletágba merészkedik be, és az utóbbi években több millió kötetet másolt le az amerikai könyvtárak készletéből (HVG, 2008. november 8.). Ezekből néhánynak a mobiltelefonra igazított változata február eleje óta kézi készülékekre is letölthető – bár most még csak az Apple által gyártott iPhone-ra és a Google saját operációs rendszerével működő, egyelőre nem túl sok mobilra. Kétséges persze, hogy a maroktelefonok kijelzőjén tömegek fognak regényt vagy akár szakkönyvet olvasni, elvégre nem véletlen a könyvlapok több évszázad alatt kialakult mérete, amelyhez a Kindle és a Reader is alkalmazkodik.

Az amazon.com és a Sony piaci reményeit az iPhone népszerűsége is táplálhatja. Sikeresnek bizonyul az Apple üzleti modellje, amely arra épül, hogy egyszerűen és olcsón lehet letölteni az iPhone-ra zenét vagy többé-kevésbé hasznos számítógépes alkalmazásokat. És mivel az ilyenek között van néhány könyvolvasó szoftver is, a The Economist című brit hetilap szerint az iPhone csöndben a legelterjedtebb e-könyv-olvasóvá vált. Az Apple helyzete tovább erősödhet ezen a piacon, ha valóban megjelenik az iPhone-hoz képest nagyobb méretű készülékével, amelyről egy ideje már terjengenek az értesülések.

Az iPhone-üzlethez hasonlóan, sok kicsi sokra megy alapon működhet a könyvek, sőt újságok letöltése az e-olvasógépekre is. Olyannyira, hogy angol, amerikai és német újságok hasábjain többen máris az évek óta piaci nehézségekkel küzdő nyomtatott lapok reménységeként tekintenek az e-könyvekre. Erre építene az amerikai Plastic Logic is, amely az Amazonéhoz és a Sonyéhoz képest kétszeres méretben, vagyis újság-, de legalábbis hetilapoldalnyi kijelzővel készül piacra dobni a maga készülékét – igaz, a premiert a világgazdasági válságra hivatkozva az idénről jövőre halasztotta.

Miután a nyomtatott újságokat Európában és Észak-Amerikában egyre kevesebben vásárolják, a hírlapok internetes változatai viszont nem túl sok pénzt hoznak, a brit hetilap azon spekulál, hogy a kézi készülékre letölthető sajtó fizető vevőket hozhat: talán sokaknak megéri, hogy megvegyék az automatikusan letöltődő, bárhol kényelmesen olvasható újságokat. A Der Spiegel másképp látja. Cikkírójának nehezen ellenőrizhető becslése szerint a nyomda- és papírköltségekhez képest már ma is olcsóbb lenne minden előfizető kezébe e-könyvet adni, csakhogy erősen kérdéses, hajlandók-e a hirdetők az elektronikus változatba kerülő reklámért is annyit fizetni, mint a nyomtatottért.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orvosi maszkkal az arcán lopott a szülészetről

Orvosi maszkkal az arcán lopott a szülészetről

Jó bornak is kell a jó címke

Jó bornak is kell a jó címke

Feltámadt a jó öreg Simson, mégpedig menő villanymotorként

Feltámadt a jó öreg Simson, mégpedig menő villanymotorként

Nem léphet be a KDNP-be a volt MSZP-s polgármester

Nem léphet be a KDNP-be a volt MSZP-s polgármester

Nagykállóban lenne képviselő Orosz Mihály Zoltán

Nagykállóban lenne képviselő Orosz Mihály Zoltán

A kutyaviadal semmi ahhoz képest, amikor gazdaságpolitikusok ugranak egymásnak

A kutyaviadal semmi ahhoz képest, amikor gazdaságpolitikusok ugranak egymásnak