szerző:
HVG

Új – és máris vitatott – magyarázatot találtak egy brit tanulmány szerzői arra, hogy miért nő a kövér kisgyermekek száma világszerte.

A karrier az egészség rovására mehet – legalábbis ami a kisgyermekes anyák korai munkába állását és csemetéik kilóit illeti. Mint azt Sherburn Hawkins amerikai népesedéskutató és angol kollégái Nagy-Britanniában nagy port kavart tanulmányukban leszögezték, a dolgozó anyák gyermekei nagyobb eséllyel növesztenek kóros zsírpárnákat ötéves korukra. A felmérés készítői több mint 12 500 családanyát faggattak ki munkakörülményeiről, gyermekei üdítőital- és édességfogyasztásáról, valamint arról, végeznek-e a csemeték rendszeres testmozgást. A lesújtó eredmény szerint azok a gyerekek, akiknek az édesanyja ötéves koruk előtt visszatért a munkaerőpiacra, több dobozos üdítőt isznak, többet nassolnak, hosszabb ideig bámulják a tévét, mint azon társaik, akikre születésük óta az anyukájuk felügyel. Utóbbiak ráadásul inkább járnak gyalog vagy biciklivel iskolába, mint a robotoló anyák gyermekei.

Az elhízás- és a népesedéskutatók – főként Amerikában – körülbelül egy évtizede próbálnak kapcsolatot találni a kisgyermekek hurkái és az édesanyák munkakörülményei között. Főleg azért, mert – mint mondják – az 1970-es évek óta, miközben a munkát vállaló édesanyák aránya 50-ről 75 százalékra nőtt, megháromszorozódott a kórosan kövér gyermekek száma az Egyesült Államokban. Sokáig úgy vélték, hogy elsősorban a rosszabb anyagi körülmények között élő kisgyerekek terebélyesednek, mert a szűkre szabott családi büdzséből kevesebb friss gyümölcsre és zöldségre, valamint sportkülönórákra futja. Legalább ilyen fontos lehet azonban, hogy az anya mennyire tudja felügyelni, mit fogyaszt a csemetéje napközben, vagy mozog-e eleget. A kövér gyerekeket nevelő családokban az elhízás mértéke az anya munkával töltött óráinak számával arányosan nő – érvelt már 2003-as tanulmányában Patricia Anderson amerikai közgazdász. A szerző azt is leszögezi: nem az egyre erősödő trendet kellene visszafordítani, hiszen sok család számára létfontosságú, hogy az édesanyák korán visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A megoldásnak azt vélné, hogy az egészséges életvitelre nevelés egy részét az iskola vegye át.

Az efféle tanulmányok egyengették az útját az élelmiszer- és üdítőital-automaták iskolákból való kitiltásának. Hasonló lépésekre nem csak az USA-beli intézmények nagy része szánta el magát az ezredforduló után. Bár Európában a kövér gyermekek aránya nem éri el az amerikai 15-20 százalékot, óvatos becslések szerint így is évente körülbelül 400 ezerrel nő a duci gyerekek száma. Magyarországon emiatt 2005-ben kormányrendelettel próbálták az iskolai büfék kínálatát egészségesebbé tenni, mivel azonban a szabályozás csupán az áruválaszték kiegészítését írta elő, a diákok továbbra is hozzájuthatnak hizlaló kedvenceikhez. A francia iskolai kantinokban szigorúbban jártak el: államilag szabályozzák az ételek zsiradék- és kalóriatartalmának határértékét (HVG, 2008. november 15.). Nem árt azonban tudni, hogy az idő előtti terebélyesedés okait firtató tanulmányokat sokan kritizálják, mivel az elhízás mértékét a legtöbb kutató a magasság és a testsúly aránya – az úgynevezett testtömegindex – alapján ítéli meg. Márpedig a gyermekek testalkata olyan sokat változhat felnőttkorukig, hogy a fiatalkori hurkák akár teljesen el is tűnhetnek.

A pszichiáterek szerint ráadásul az anyák foglalkoztatottsága legfeljebb akkor lehet káros, ha gyermekeik nagyon fiatalon, hároméves koruk előtt kényszerülnek naponta több órát idegen felügyelővel vagy a bölcsődében tölteni. „Mielőtt a robotoló anyák felmondanának, hogy egész napjukat gyermekük kalóriafogyasztása ellenőrzésének szentelhessék, nem árt tudni, hogy az óvodai éveknek számos előnyük is lehet. A magyar anyáknak azért sincs miért aggódniuk, mert a hazai óvodarendszer lényegesen jobb, mint a brit vagy az amerikai. Márpedig ez az intézmény különösen fontos a családi körülményeik miatt pszichés fejlődésbeli lemaradást szenvedő gyermekek számára” – emeli ki az óvodai évek előnyeit Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Más kérdés, hogy Magyarországon sem a munkaadók, sem a jogszabályok nem könnyítik meg a kisgyermekes anyák visszatérését a dolgos mindennapokba. Alig van lehetőségük részidős vagy otthonról végezhető munkát vállalni – sorol javítandó területeket a magyar népesség életminőségét kutató pszichológusprofesszor. Franciaországban például közalkalmazottként dolgozó hivatásos otthoni gyermekgondozók segítik a munkába visszatérő anyákat, Nagy-Britanniában pedig a hatéves kor alatti gyermekek édesanyja 2003 óta kikötheti, hogy kötetlen munkaidőben dolgozik. Igaz, a brit ötévesek fittségét felmérő mostani tanulmány szerint azok a gyerekek sem élnek sokkal egészségesebben, akiknek az édesanyja rugalmas munkaidőben dolgozik. Legfeljebb annyival, hogy több gyümölcsöt fogyasztanak legtunyább társaiknál.

BALÁZS ZSUZSANNA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Tovább folytatódik az Open Arms kálváriája

Tovább folytatódik az Open Arms kálváriája

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Halálra gázolt egy kerékpárost a villamos Budapesten

Halálra gázolt egy kerékpárost a villamos Budapesten

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

20 milliós lopott Audit kapcsoltak le Röszkénél

20 milliós lopott Audit kapcsoltak le Röszkénél