szerző:
HVG

A fellendülőben lévő izlandi bálnafigyelő turizmust zavarja e nagy testű cetfélék vadászata, amely a nemzetközi tiltakozás ellenére újrakezdődött.

Hvalreki – ez az izlandi szó eredetileg partra vetett bálnát jelent, de egyúttal a főnyeremény, a váratlan szerencse, az isteni adomány szinonimája is. Efféle, máig ható tanulságokkal járó bálnatudományi leckéket vehet a látogató, ha a dél-izlandi Skógar skanzenjének kis néprajzi múzeumába vetődik. Ezen a környéken a 19. századig akkora volt a szegénység, hogy a partra sodródott hatalmas állatok tetemét szigorú törvények szerint, igazságosan elosztották a családok között. „A szükség találékonnyá tesz” – magyarázza a tárlatvezető a külföldieknek, sorra mutogatva, hogy semmi sem veszett kárba, még a méretes bálnacsontok is megtalálták a helyüket a hétköznapokban. Az üreges csigolyák edényként, illetve másik oldalukra fordítva favágó tuskóként üzemeltek, a lapockából pedig kitelt egy kisebb válaszfal az istállóba.

A forgandó bálnaszerencse várása után az igazi vadászat csak a 19. század végén, a gőzhajók megjelenése után kezdődött, a korábbi próbálkozások igen küzdelmesek voltak. Izland északi partjainál, Húsavíkban a bálnamúzeum a vadászatról szóló termet csak erős idegzetűeknek ajánlja. Tényleg nem kellemes belegondolni, hogy eleinte aprónak tűnő szigonyokkal vették célba a hatalmas állatokat, majd megvárták, hogy a sebzett zsákmány partra sodródik-e. Kihalászni nem tudták a nagy testű tengeri emlősöket. Ha partot értek a tetemek, a tulajdonjogot a szigonyokba vésett jelzés mutatta. A levadászott állatok jelentős része azonban céltalanul, a vízben lelte halálát. Komoly műszaki újítás volt a 19. században a robbanófejes szigony, amelyhez tömlőt erősítettek, így pumpálva levegőt a vízi óriások testébe, nehogy elmerüljenek.

Nem véletlen a borzongást keltő hatásvadászat. A húsavíki múzeum a két izlandi bálnalobbi közül nem a vadászok pártján áll, elvégre a kisváros egy újabb keletű gazdasági ágazat, a bálnafigyelés központja. Ez az idegenforgalmi látványosság az északi és a déli félteke vizein egyaránt dívik az utóbbi évtizedekben, és az izlandi turizmusnak is komoly részévé vált. A hajóstársaságok szerint a szigetországba érkező külföldiek egyharmada befizet ilyen túrára. Az alaptúra háromórás, fejenként 47-48 euró (beleértve a kölcsönanorákot és egy pohár forró csokoládét). A partközeli vizekben a külföldiek nagy ujjongása közepette időnként fel-felvillan egy uszony vagy kidomborodik egy hát.

Kérdés, hogy a szelíd óriások tudják-e, milyen hajót közelítenek meg. Bár Izlandon még nem jegyeztek föl ilyen malőrt, borzadállyal említik, hogy 2006-ban egy norvég hajó fedélzetéről a turisták olyan bálnát figyelhettek meg, amelyet egy halászhajóról éppen meggyilkoltak. Márpedig ha a hajókhoz közel merészkedő cetek áldozattá válnak, akkor a turisták pont azokkal az állatokkal nem találkoznak, amelyek a legbarátságosabbak, legkíváncsibbak – aggódnak a turistahajósok.

Izlandon a halászati minisztérium szabályai elvben nem is engedik a bálnafigyelő vizekre a bálnavadászokat, de a turistahajók tulajdonosai szerint a vadászok mégis ugyanazokra a bálnában gazdag vizekre merészkednek. Ráadásul önmagában az a tény is rontja a turistabizniszt – panaszolják –, hogy Izlandon a nemzetközi tilalom ellenére (lásd Bálnabizottság című írásunkat) továbbra is engedélyezik a bálnavadászatot.

Az idei két kormányváltás dacára a halászati minisztérium változatlanul fenntartja az évi 150 barázdás és 100 csukabálna leölésére januárban kiadott ötéves engedélyt. Az indoklás: más vizeken megtizedelődhettek az állatok, de Izland körül van belőlük elég, ott nincs szükség különösebb szigorra. Az akár 70 tonnásra is megnövő barázdás bálna a kékbálna után a Föld második leghatalmasabb állata. Magyar nevét a nyaka alatt húzódó redőről kapta, amelyeknek köszönhetően ki tudja tágítani a torkát, hogy helyet csináljon az elemózsiának. Vadászatával Izlandon egyetlen cég foglalkozik, a Kristjan Loftsson tulajdonában lévő Hvalur (Bálna) vállalat. Biztos, ami biztos, az idei vadászati idényben, júniustól szeptember közepéig 125 barázdás bálnát ki is fogtak Loftsson hajói. Csakhogy Izlandon ma már alig akad, aki enne a húsából – miközben népszerű sütnivaló az olcsóbb és kisebb (ráadásul nem veszélyeztetett fajnak számító) csukabálna, amelyből a halászok szerint az idei zsákmány java részét frissen el is tudták adni a helyi piacon.

A barázdás bálnákat viszont Loftsson Japánba próbálná exportálni. Pár hónapja az volt az izlandi lapok – független forrásból meg nem erősíthető – szenzációja, hogy a Greenpeace környezetvédő szervezet japán munkatársa megtudta: Japánban nem kérnek Loftsson csemegéjéből, mert nincs rá kereslet. A kormány meglebegtette, hogy felülvizsgálják az öt évre szóló vadászati engedélyt.

A két bálnalobbi vitájának gazdasági hatása nem tűnik jelentősnek. Az izlandi exportból 37 százalékkal részesedik ugyan a halászat és halfeldolgozás, de a bálnakivitel elenyésző. A bálnavadászat legfeljebb kétszáz embernek adhat idénymunkát. A nagyobb bálnafigyelő cégeknek tavaly 115 ezer ügyfelük volt, és az üzletágtól szintén kétszáz izlandi munkahelye függ. Becsúsznak övön aluli ütések is: egyes bálnavadászok és bálnafigyelők kölcsönösen azt állítják egymásról internetes vitairataikban, hogy a másik tevékenysége nem gazdaságos, és pusztán állami támogatások révén tartható fenn.

Az izlandi néplélekbe mélyen beleivódott, hogy a bálnazsákmány nagy szerencse. Egyelőre sem az évek óta zajló nemzetközi állatvédelmi vita, sem az idei EU-csatlakozási kérelemmel járó brüsszeli bálnavadászati kérdések nem hallgattatták el a harcias többséget. A bálnavédők is elismerik, hogy a legutóbbi felmérések szerint az izlandiak kétharmada a vadászat híve. Körülbelül anynyian, ahányan egy szeptemberi Gallup-közvéleménykutatás szerint ellenzik Izland EU-tagságát.

BEDŐ IVÁN / HÚSAVÍK, SKÓGAR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gibraltár elutasította az iráni tartályhajó visszatartását

Gibraltár elutasította az iráni tartályhajó visszatartását

Félrement: Dániai bálnamészárlással támadta be a brazil elnök a norvégokat

Félrement: Dániai bálnamészárlással támadta be a brazil elnök a norvégokat

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Íme a legolcsóbb eladó hazai Ferrari, 26,9 milliót kérnek érte

Íme a legolcsóbb eladó hazai Ferrari, 26,9 milliót kérnek érte

Lezuhant és kigyulladt egy kisrepülő a Balaton-felvidéken

Lezuhant és kigyulladt egy kisrepülő a Balaton-felvidéken

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák

Százezrek tüntetnek Hongkongban, a szomszédos Sencsenben pedig gyakorlatoznak a katonák