A repülőgéppark elöregedése miatt néhány éven belül gépek nélkül maradhatnak az orosz légitársaságok. A hazai gyártók egyelőre képtelenek elég légi járművet előállítani, ezért a hatóságok ideiglenesen enyhítenek az importkorlátozó intézkedéseken.

Az Oroszországban bejegyzett 215 légitársaság mintegy 1500 repülőgépe közül 2010-ig 750-et, 2015-ig pedig további ötszázat kell kivonni a forgalomból, miközben a hazai gyártók évente legfeljebb tíz új nagy gépet állítanak elő. Pedig évről évre nő a légitársaságok forgalma: tavaly 30 millió utast - a 2002-esnél 11 százalékkal többet - szállítottak el, és elemzők szerint a következő években 5-7 százalékos lesz a forgalombővülés. Ez azt jelenti, hogy a társaságoknak egyre több gépre lenne szükségük, a legnagyobb vállalat, az 51 százalékban állami tulajdonban lévő Aeroflot például a tavalyi 5,9 millióval szemben 2010-ben 12 millió utasra számít, és ehhez 50-60 géppel kell növelnie jelenleg mintegy száz légi járműből álló flottáját.

A közelgő válság láttán, úgy tűnik, politikaváltásra készül a külföldi repülőgépek vásárlását, illetve lízingelését eddig 26 százalékos importvámmal és 20 százalékos forgalmi adóval sújtó moszkvai kormány: a január elsején életbe lépett új vámszabályok lehetővé teszik, hogy a hatóságok csökkentsék, illetve eltöröljék az ideiglenesen behozott gépekre kivetett adókat, valamint lehetőséget adjanak a terhek részletekben való kifizetésére. Bár az utóbbi években a légitársaságok sorra kérték a büntetővámok felfüggesztését, illetve eltörlését, a moszkvai kormány korábban - előbb 1993-ban, majd 1999-ben - csak két céget, az Aeroflotot, illetve a magánkézben lévő Transzaerót mentette fel egyedi döntéssel a vámterhek megfizetése alól; ennek köszönhetően az Aeroflot 27 Boeinget, illetve Airbust és a Transzaero is mintegy húsz külföldi gépet vásárolhatott, illetve bérelhetett. A két cég ugyan vállalta, hogy a későbbiek folyamán hazai új gépeket vásárol, ám egyikük sem siette el a beszerzést: az Aeroflot csak idén januárban egyezett meg hat IL-96-os lízingeléséről, míg a Transzaero még nem kötött szerződést a vállalt tíz darab TU-204-300-as átvételéről.

A hivatalos szervek korábbi elutasító álláspontjának változását látva sorra születnek az ügyletek, illetve érkeznek az ajánlatok. Az alig több mint egy évvel ezelőtt alapított VIM-Avia 12 használt Boeing-757-200-as gép vásárlásáról egyezett meg az Európa második legnagyobb utazási irodája, a Thomas Cook vezetőivel, míg a Szibir légitársaság - örményországi leányvállalatán, az Armavián keresztül - három Airbust és két ATR-42-es típusú gépet lízingel. A VIM-Avia darabonként 120-150 millió dollárért szerezte meg a tízéves gépeket, és a vásárláshoz a moszkvai Center-Capital nevű cég szolgáltatott hitelt.

A német kormány is igyekszik hasznot húzni az oroszországi géphiányból. Az orosz közlekedési miniszternek, Szergej Franknak küldött levélben Berlin 200 darab MD-80-as, illetve Fokker-100-as gép lízingjét ajánlotta. Lapjelentések szerint az SAS skandináv és a Germania német légi fuvarozó, valamint az amerikai General Electric Capital Services lízingcége által ajánlott gépek életkora nyolc és 14 év között van - Oroszországban átlagosan húszévesek a polgári közlekedésben használt gépek -, és ezek a járművek alkalmasak az elöregedő TU-134-es és TU-154-es típusok felváltására. A nyugati gépek csak addig szolgálnának Oroszországban, amíg nem kerülnek piacra nagyobb számban az új orosz utasszállítók, és a javaslat szerint a lízingelt gépek üzemeltetése során annyi nyereség termelődne, hogy abból később finanszírozni lehetne a hazai járművek megvételét. A nyereség abból adódik, hogy a nyugati gépek kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a még a Szovjetunióban gyártott Tupoljev gépek, és évente többet is repülhetnek: a hazai gépek szervizigénye nagyobb. Évente átlagosan csak 4200 órát vannak a levegőben, szemben az MD-80-asok által teljesített ötezerrel.

Az ajánlat megosztja az orosz illetékeseket. Míg a repülésügyi hivatalnokok egy része - köztük Viktor Szamohin, a polgári légi közlekedési szolgálat igazgatóhelyettese - azt hangsúlyozza, hogy Oroszországnak nincs szüksége használt nyugati gépek tömeges behozatalára, a légitársaságok vezetői és meg nem erősített beszámolók szerint a közlekedési minisztérium szakértői elfogadnák az ajánlatot. Az Aeroflotot állítólag a rövidebb hatótávolságú Fokkerek érdekelnék, míg a Szibir valamennyi gépre vevő lenne.

Moszkva közben kidolgozta a hazai repülőgépgyártás megmentését célzó tervezetét. A minap az akkor még miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő Borisz Aljosin bejelentette, két éven belül közös holdingba szervezik a legnagyobb gyártókat. Az orosz cégek közti viták és verseny kiküszöbölését célzó terv értelmében az Iljusin, a Tupoljev, a Szuhoj és a MIG, valamint a magánkézben lévő Irkut kerülne be a közös cégbe, amely az utasszállítók építése mellett harci gépek gyártásával és szervizelésével is foglalkozna. Aljosin azt is közölte, hogy az iparág konszolidálása után Moszkva kész megnyitni a szektort a külföldi befektetők előtt, és lehetővé teszi a holding részleges privatizálását. Moszkvai értesülések szerint az állam 25 százalékot plusz egy részvényt kíván megtartani, és abban bízik, hogy hosszabb távon az orosz gyártók tíz százalék körüli részesedést érnek el az utasszállító gépek világpiacán.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Tandori Dezső emléke előtt tiszteleg a Lipcsei Könyvvásár magyar programja

Tandori Dezső emléke előtt tiszteleg a Lipcsei Könyvvásár magyar programja

Tusk: El lehet halasztani a Brexitet

Tusk: El lehet halasztani a Brexitet

Kiparancsoltak egy babát a dán parlamentből

Kiparancsoltak egy babát a dán parlamentből

Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank

Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank

A rendszerváltás egyik vívmányát söpörheti le a kormány

A rendszerváltás egyik vívmányát söpörheti le a kormány

Kiadják a portugáloknak a Ronaldo szexbotrányát kiteregető hekkert

Kiadják a portugáloknak a Ronaldo szexbotrányát kiteregető hekkert