Saját olajkitermelő vállalatot hoz létre az orosz gázipari óriás, a Gazprom, és az ország legnagyobb cége egyben növelni kívánja az áramszolgáltató cégekben szerzett részesedését is.

Néhány éven belül az orosz gázipari monopólium, a Gazprom az ország ötödik legnagyobb olajkitermelőjévé válik. Alekszandr Rjazanov vezérigazgató-helyettes a napokban bejelentette, a tavaly 19,2 milliárd dolláros forgalom mellett 3,8 milliárd dollár adózott nyereséget elért cég néhány héten belül létrehozza Gazpromnyefty nevű leányvállalatát, és néhány éven belül 40 millió tonnányi kőolajat, illetve kőolajszármazékot állít majd elő. A tavaly 540 milliárd köbméter földgázt kitermelő Gazprom így az ötödik legnagyobb orosz olajtermelővé válik. Rjazanov azt is elmondta, hogy a 36 milliárd dollár piaci értékű, legnagyobb orosz vállalatként számon tartott Gazprom két-három éven belül bevezeti a tőzsdére a Gazpromnyefty részvényeit, ám mindenképpen megtartja a papírok 51 százalékát. A tőzsdei megjelenésre Rjazanov szerint azért van szükség, hogy a Gazprom képes legyen finanszírozni az olajiparba tett "kirándulást".

Alekszej Miller, a Gazprom első embere közben megerősítette, hogy a jelenleg 38,4 százalékban állami tulajdonban lévő cégben rövidesen többségi tulajdont szerez az állam, és a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott nyilatkozatában egyben kizárta a monopólium feldarabolását. "A Gazprom létrehozása óta egy kézben tartotta a kitermelést, a különféle késztermékek gyártását, illetve a szállítást. Csak a mostani méretű Gazprom képes az oroszországi földgázlelőhelyek feltárására" - hangsúlyozta a megfigyelők által Vlagyimir Putyin orosz államfő emberének tartott vezérigazgató.

Nem jelent komoly nehézséget szakértők szerint az állami többségi tulajdon szavatolása: rögtön 45 százalékra nőne az állami tulajdoncsomag nagysága, ha az állam birtokába kerülnének a jelenleg Gazprom-leányvállalatok kezében lévő Gazprom-papírok, és a maradék ötszázaléknyi részvényt gyorsan fel lehetne vásárolni a moszkvai tőzsdén.

Az állami többség szavatolása után kerülhet sor a külföldi befektetőket hátrányosan sújtó korlátozások megszüntetésére. Az érvényben lévő szabályok szerint ugyanis a belföldi piacon jelenleg 2,1 dollárért jegyzett papírokért - pontosabban a tíz részvényből álló letéti jegyért - a külföldi befektetőknek 39 dollárt kell fizetniük. Ugyancsak hátrányos helyzetbe hozza a külföldieket, hogy az orosz törvények értelmében az Európa nyugati felében felhasznált földgáz negyedét szállító Gazpromban legfeljebb 20 százalék lehet külhoni beruházók kezében.

Még az idén lebonthatják a külföldi befektetőket távol tartó korlátozásokat - állította German Gref orosz gazdasági miniszter múlt heti moszkvai sajtóértekezletén. Jelenleg a Gazprom-részvényeknek csak mintegy 3 százalékát teszik ki a külföldön forgalmazott papírok - ám elemzők szerint az orosz politikai elit egy része továbbra is igyekszik megakadályozni a Gazprom reformját. Gref szerint részben Millert is terheli felelősség a viszonylagos lassúságért. "Valamit ugyan már csináltak a Gazpromnál, ám Miller egy kicsit úgy viselkedik, mint egy szovjet kém. Azt értem ezalatt, hogy nem juttat el elég hírt a médiumokhoz" - hangsúlyozta a liberális politikus hírében álló miniszter.

Miután felszámolják a külföldieket sújtó korlátozásokat, a Gazprom-részvények a közép- és kelet-európai térség legnépszerűbb papírjaivá válhatnak, és ezzel rövid idő alatt jelentősen tovább emelkedhet az óriás piaci értéke. Az is hozzájárulhat a cég értékének növekedéséhez, hogy az olajipar mellett Miller az áramszolgáltatásban is komoly hídfőállásokat igyekszik kialakítani. A Gazprom-vezér megerősítette: a cég növelni kívánja az orosz áramszolgáltató monopóliumban, a JEESZ-ben megszerzett, elemzők által tízszázalékosra becsült tulajdonhányadot, és folytatni akarja a vidéki orosz városokban, illetve kormányzóságokban tevékenykedő energiatermelő és szolgáltató vállalatok felvásárlását.

Nem kizárt moszkvai elemzők szerint, hogy Miller és Putyin célja egy olyan, többségi állami tulajdonban lévő konszern létrehozása, amely a gáz- és olajiparban, illetve az áramszolgáltatás terén következetesen képviseli a moszkvai vezetés politikáját. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a saját olajipari leányvállalat létrehozása mellett a Gazprom folyamatosan együttműködik a Rosznyefty állami olajtársasággal is, miközben az orosz oligarchák kezében lévő olajipari vállalatok egy része - például a Jukosz vagy a Szibnyefty - olyan, a központ által támasztott nehézségekkel kénytelen szembenézni, amelyek akadályozzák ezen vállalatok terjeszkedését.

Nyilvánosságig is eljutó vita csak egy fontos kérdésben, a belföldi gázárak megszabásában alakult ki Miller és a kormány között. Míg Millerék azt szerették volna, ha 2005-ben az infláció mértékén felül 16 százalékkal emelkedne a földgáz belső fogyasztói ára, az orosz kormány csak 11 százalékos áremelést hagyott jóvá. Az 1989-ben létrehozott és 1992-ben részvénytársasággá alakított Gazprom jelenleg ezer köbméterenként 25-28 dollárnyit számláz a hazai fogyasztóknak, miközben az exportár átlagosan 140 dollárt tesz ki.

A mesterségesen alacsony gázár az orosz gazdaságpolitika egyik meghatározó eleme, hiszen Moszkva szerint a részben elmaradott orosz ipar csak úgy képes lépést tartani a külföldi versenytársakkal, ha az alacsony energiaárnak köszönhetően csökken a termelés önköltsége. Az árpolitika mellett kitartó Moszkva annak ellenére sem hajlandó jelentős áremelést végrehajtani, hogy a szubvenció fenntartása miatt késik a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) való orosz belépés, és moszkvai becslések szerint az ország legkorábban 2005-ben válhat a szervezet tagjává.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Utoljára ülésezik a parlament, újabb tüntetés készül

Utoljára ülésezik a parlament, újabb tüntetés készül

Tordai Bence: Már nem elég a politikai harc

Tordai Bence: Már nem elég a politikai harc

Hogyan kerülhető el a súrlódás a csapaton belül?

Hogyan kerülhető el a súrlódás a csapaton belül?

Kocsis Máté Tordai Bencének: Büdös a szád, állj már arrébb

Kocsis Máté Tordai Bencének: Büdös a szád, állj már arrébb

Álmodik a nyomor, a szupergazdagok mindig kibújnak az adóprés alól

Álmodik a nyomor, a szupergazdagok mindig kibújnak az adóprés alól

Kormánybiztos: azért mennek Ausztriába dolgozni a magyarok, mert itthon nem túlórázhatnak eleget

Kormánybiztos: azért mennek Ausztriába dolgozni a magyarok, mert itthon nem túlórázhatnak eleget