Bármennyire is globalizálódik az üzleti világ, még a legfelső szinteken lévő menedzserek javadalmazása között is - legalábbis európai és amerikai összehasonlításban - lényeges eltérés mutatkozik, természetesen a tengerentúliak javára.

Komoly érvágást jelentett a világ második legnagyobb olajipari társasága, a brit-holland Royal Dutch-Shell Group elnöki posztjáról márciusban, fél évvel a nyugdíjazása előtt lemondásra kényszerült Philip Watts számára, hogy egykori munkaadója megvonta tőle a tavalyi prémiumot. Ily módon a pozíciójából az olajtársaság nyersanyagkészleteinek téves nyilvántartása körül kirobbant és drámai részvényárfolyam-esést előidéző botrány miatt távozásra bírt Watts - mint az a pénteken közzétett, a tavalyi évre vonatkozó pénzügyi jelentésből kiderül - éves fizetésével szinte megegyező összegtől, közel 1,3 millió eurótól esett el. Hasonló sorsra jutott a vele közel egy időben menesztett két vezető beosztású menedzser, sőt mi több, utódától, Jeroen van der Veertől - akinek állítólag szintén évek óta tudomása volt az apadóban lévő olaj- és gázkészletekről - is megvonta az olajtársaság az 1,2 millió euróra rúgó prémiumot.

Ha nem is gyakran, de az is előfordul, hogy egy menedzser saját maga rövidíti meg magát. Így járt Gerard Mestrallet, a világ egyik legnagyobb vízszolgáltatójának, a francia Sueznek a vezérigazgatója, aki alig egy hónapja, a társaság éves közgyűlésén azzal próbálta csitítani a társaság veszteségeinek láttán igencsak mérges részvényeseket, hogy közölte: 40 százalékkal - közel 1,1 millió euróval - kevesebb prémiumot vesz fel. Mestrallet példáját az amerikai Fortune magazinban a legjobban kereső európai felső menedzserekről összeállított listán szereplő vállalatvezetők közül többek követhették volna, hiszen a pénzbeli elismerés nincs mindig arányban a vállalat teljesítményével.

A francia élelmiszer-ipari Danone esetében például a nettó nyereség 2003-ban 35 százalékkal csökkent, ennek ellenére Frank Riboud elnök-vezérigazgató éves jövedelme emelkedett. Piaci elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a Danone felvásárlása körüli tőzsdei spekulációk alaposan felhajtották a cég tőzsdei árfolyamát, gazdagítva ezzel a részvényeseket. Persze ennek az ellenkezőjére is akad példa, hiszen a többségi családi tulajdonban lévő francia építőipari, távközlési Bouygues 4 százalékkal csökkentette - igaz, egy családtag - Martin Bouygues éves díjazását, jóllehet a részben tőzsdén jegyzett társaság adózás utáni nyeresége 41 százalékos emelkedést mutatott. Sokkal rosszabbul járt viszont Anders Moberg, a svéd bútoripari Ikeától tavaly szeptemberben a holland Ahold szupermarket-üzletlánchoz átigazolt menedzser, akinek jövedelmét a kisrészvényesek kezdeményezésére a felére "vágták meg". Mindent együttvéve a Fortune 25-ös listájára felkerült európai vállalatvezetők közül mindössze hat menedzsernek kellett jövedelemcsökkenést elkönyvelnie.

Korántsem keresnek annyit az európai felső menedzserek, mint amerikai kollégáik. Ennek részben az az oka, hogy az amerikaiak jövedelmének túlnyomó részét a részvényopció teszi ki, amin adott esetben igen sokat lehet keresni. Az európaiak esetében általában a fizetés adja az éves jövedelem legnagyobb hányadát - kivételt képeznek ez alól az angolszász üzleti alapokon "működő" britek -, ezután a prémium következik és végül a részvényopció. Persze e tekintetben is vannak kivételek: Francisco González, a spanyol BBVA pénzintézet vezérigazgatója például 5,9 millió eurós éves jövedelmét teljes egészében fizetésként kapja meg. Ezzel szemben az üzleti élettől tavaly júliusban visszavonult Chris Gent, a Vodafone vezérigazgatója 15 millió eurós jövedelmének 84 százalékát részvényopció lehívása révén érte el.

Az európai piacon a tavalyi közel 13 millió euróra rúgó - alapfizetést, prémiumot és részvényopciót tartalmazó - jövedelmével John Browne, a British Petroleum (BP) elnök-vezérigazgatója a harmadik legjobban fizetett üzletembernek számít, ám ha hasonló beosztásban a rivális amerikai Exxonnál dolgozna, ennek közel a kétszeresét vihetné haza. Az operakedvelő Browne azonban nem panaszkodhat, hiszen azon kevesek egyike, aki Velencében reneszánsz villát vásárolt. Persze azért az európaiaknak is van mit a levesbe aprítaniuk: a Fortune magazin a forgalom alapján felállított 500-as vállalati listáján szereplő európai cégek felső vezetői közül a franciák keresnek a legjobban, tavalyi éves javadalmazásuk átlagosan 3,8 millió euróra rúgott. Utánuk 2,8 millió euróval a britek, majd pedig 2,5 millióval a svájciak következnek. A vén kontinensen a "legrosszabbul" a Benelux államokban fizetik a menedzsereket, éves javadalmazásuk 1,7 millió eurónyi.

Persze nem teljes a kép, a németországi viszonyokról például kevés az információ, mivel nincs törvényi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a menedzsment jövedelmét nyilvánosságra hozzák. Igaz, e téren történt némi előremozdulás azzal, hogy tavaly a társasági törvénybe bekerült: "ajánlatos" a menedzsment jövedelemviszonyairól tájékoztatást adni. Ennek ellenére a német cégek - a már megszokott módon - csak a menedzsment egészére vonatkozó összegeket teszik közzé. Persze akadnak azért kivételek is. Tavaly óriási meghökkenést keltett, és még Gerhard Schröder kancellár is megszólalt, amikor kiderült, hogy a vezető német pénzintézet, a Deutsche Bank első embere, Josef Ackermann éves jövedelmét - amelynek persze csak 15 százaléka a fizetés, a fennmaradó hányad különféle pénzügyi célok teljesítéséhez kötött prémium - 80 százalékkal, közel 12 millió euróra tornászták fel, és ezzel ő lett az ötödik legjobban fizetett menedzser Európában. Nem véletlen, hogy Ackermannon kívül még egy német topmenedzser, Kai-Uwe Ricke, a Deutsche Telekom főnöke szerepel a listán.

Titokzatosság övezte egészen mostanáig a svájci üzleti életet is, ahol egy törvénymódosításnak köszönhetően ma már a cégeknek számot kell adniuk legjobban kereső menedzserük jövedelemviszonyairól. Ily módon svájci nyerte el tavaly a legjobban fizetett európai üzletember címet, mégpedig Daniel Vasella, a Novartis elnök-vezérigazgatója. A gyógyszeripari multi főnöke mellett még három svájci menedzser található a Fortune-rangsorban, az UBS pénzintézet, az élelmiszer-ipari Nestlé és a gyógyszeripari Roche első embere. A legjobban fizetett európai üzletemberek között a leginkább britek és franciák találhatók, egy-egy finn, spanyol teszi kissé változatossá az összetételt.

Miközben az európaiak amerikai kollégáikkal való összehasonlításban rosszabbul fizetettek, a velük szembeni elvárások szigorúbbak. Erre utal, hogy az amerikai Booz Allen & Hamilton könyvvizsgáló cég felmérése szerint gyenge pénzügyi teljesítmény miatt hamarabb rúgják ki az európai vállalatvezetőket. A tengerentúlon többnyire önszántukból állnak fel a cégvezetők, és sokkal gyakoribb az idő előtti nyugdíjazással történő elbocsátás. Az európai piacon például tavaly a vállalatok 4,6 százaléka vált meg vezérigazgatójától, az USA-ban ez az arány mindössze 3 százalékra rúgott.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Lekapták Gruevszkit az Anker közben

Lekapták Gruevszkit az Anker közben

Hogyan kerülhető el a súrlódás a csapaton belül?

Hogyan kerülhető el a súrlódás a csapaton belül?

Ez pipa: megoldódni látszik, hogyan fognak lélegezni a Marsra utazó űrhajósok

Ez pipa: megoldódni látszik, hogyan fognak lélegezni a Marsra utazó űrhajósok

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Délutánra elvonul a csapadékos idő

Délutánra elvonul a csapadékos idő

Népszavazást kezdeményeztek arról, hogy a közjegyző is felbonthassa a házasságot

Népszavazást kezdeményeztek arról, hogy a közjegyző is felbonthassa a házasságot