Heves politikai vitát váltott ki az USA-ban, hogy a cégek, költségeiket csökkentendő, gyakran élnek tevékenységük kiszervezésével, azaz egyes munkafázisoknak olcsóbb országokba - különösen Ázsiába és Kelet-Európába - telepítésével. A gyakorlat az európai üzleti életben is mind népszerűbb.

A dél-indiai Kerala államban - ahol a hindu többségű szubkontinens katolikus vallású lakosságának zöme él - az utóbbi hónapokban gyakran tartanak hálaadó miséket, amelyeken a templomtól akár több ezer kilométerre élő hívők felgyógyulásáért, gyermekek születéséért, sőt akár az elhunytak lelki üdvéért is imádkoznak. A miséző papoknak általában fogalmuk sincs arról, kiket is részesítenek a megtiszteltetésben, ám 45-50 dollárnak megfelelő havi fizetésüket szívesen egészítik ki a "távimádságért" kapott, általában 5 dolláros adománnyal. A kérések leginkább az USA, Kanada és Nyugat-Európa olyan településeiről érkeznek, ahol kevés a pap.

Az imádsággal nem történik más, mint újabban számos gazdasági tevékenységgel: kiszervezik oda, ahol gyorsabban és/vagy olcsóbban tudják elvégezni. Az egyházban még újdonságnak számító úgynevezett outsourcing az amerikai vállalati életben már régóta ismert jelenség. Ennek ellenére a vállalati kiszervezés talán még egyházi körökben az "imakihelyezés" miatt dúló viharnál is élesebb politikai vitákat váltott ki az utóbbi hónapokban az Egyesült Államokban. Újabban még az elnökválasztási küzdelembe is belopta magát: John Kerry, a várható demokrata elnökjelölt árulónak nevezte azokat a vállalatvezetőket, akik ily módon (is) külföldre viszik az amerikai munkahelyeket. A CNN hírtelevízió legismertebb gazdaságiműsor-vezetője, Lou Dobbs szenvedélyes kampányt folytat a kiszervezés ellen, Tennessee állam törvényt hozott arról, hogy állami megrendeléseknél előnyben részesülnek azok a cégek, amelyek a munkát hazai alkalmazottakkal végzik, a kongresszusban pedig az egész gyakorlatot betiltó javaslatok hangzottak el.

A Gartner kutatóintézet szerint az amerikai vállalatok tavaly összesen 119 milliárd dollár értékű, egyenként legalább egymillió dolláros kiszervezési szerződést kötöttek, és az idei évre e téren 30 százalékos emelkedést prognosztizálnak. Egy másik kutatócég, a Forrester Research pedig úgy becsüli, tíz éven belül 3,3 millió állás kerülhet ily módon külföldre. A washingtoni munkaügyi minisztérium júniusi jelentése szerint ugyanakkor a számok egyelőre nem igazolják az amerikai munkahelyek tömeges külföldre telepítésével kapcsolatos aggodalmakat. Hivatalos adatok alapján 2004 első három hónapjában csaknem 240 ezer embert bocsátottak el az USA-ban, ám közülük alig több mint 4600-an vesztették el az állásukat azért, mert alkalmazójuk külföldön olcsóbban tudja elvégeztetni a feladatukat.

Noha a nyugat-európai - különösen a brit és a német - cégek is fölfedezték a kiszervezés költségcsökkentő hatását, a módszer még mindig elsősorban az amerikai székhelyű multinacionális cégekre jellemző. Első számú célpontjuk India, amely a 25 milliárd dollárosra taksált nemzetközi outsourcingpiac majd felét tudhatja magáénak. India több tényezőnek is köszönheti, hogy a legnagyobb hasznot húzza a kiszervezésből: az utóbbi három évtizedben erőltetett technológiai fejlesztést hajtottak végre az országban; az egyetemeken nagy hangsúlyt fektetnek a korszerű műszaki képzésre; a diplomások számára vonzó a multik által kínált magas - a megbízó cégek számára azonban legalább 20-40 százalékos megtakarítást jelentő - fizetés; az angol szinte anyanyelv; és a brit birodalmi múlt nyomán máig az angolszászhoz hasonlít a jogrendszer és a vállalati kultúra.

Egyre több kiszervezési központ fejlődött ki más régiókban is a közelmúltban, az ígéretes helyek közé sorolják Dél-Afrikát, Kínát, a Fülöp-szigeteket, Srí Lankát, de Kelet-Európát is, ahol elsősorban Lengyelországot, Magyarországot, Bulgáriát és Romániát emlegetik. Az utóbbi térségbe részben az egyéb tevékenységükkel már jelen lévő amerikai, valamint nyugat-európai cégek telepítik könnyen mozdítható feladataikat. Egyre gyakoribb az is, hogy egy nagyvállalat ezekben az országokban regionális outsourcingközpontot hoz létre, és onnan látja el több piacának ügyviteli vagy éppen ügyfélszolgálati teendőit. Magyarországon számos világcég - így például a General Electric, az Alcoa, az Oracle, a Merloni, az ExxonMobil - tart fenn ilyen központokat, a brit Diageo italgyártó 2001-ben alapított itteni szolgáltatórészlege pedig az idén kiérdemelte a szakmától a legjobb ilyen jellegű európai szervezetnek járó díjat. Az elsősorban informatikai és üzleti folyamatok kiszervezésével foglalkozó amerikai Electronic Data Systems (EDS) - mely 1991 óta van jelen Magyarországon - nemrég vonta össze új budapesti szolgáltatóközpontjába regionális tevékenységét. Budapest egyébként a Capgemini tanácsadó cég nemrég publikált tanulmánya szerint a kelet-közép-európai térség legvonzóbb outsourcingközpontja.

A feldolgozóipar állásai évtizedek óta áramlanak a világ minden tájára, Japán után a délkelet-ázsiai országokba, legújabban pedig Kínába és Kelet-Európába. Ma az outsourcingban az irodai háttértevékenység - adatfeldolgozás, könyvelés, adminisztráció - áll az élen, sőt újabban egyre több cég viszi külföldre a szoftverírást, az ügyfélszolgálati telefonközpontot vagy a marketingmunkát, és az sem ritka, hogy amerikai kórházak röntgenleleteit indiai orvosok elemzik. Legújabban egész vállalati ügyviteli rendszereket működtetnek ilyen módon, sőt nem pusztán az adminisztratív munka és a költségek csökkentése érdekében helyezik ki a tevékenységet, hanem például a cég adott működési területének hatékonyabbá, versenyképesebbé tétele érdekében is.

Ellentétes folyamat is megfigyelhető ugyanakkor az utóbbi hónapokban az USA-ban: több amerikai óriásvállalat visszatelepíti közönségszolgálati szolgáltatásainak egy részét, mert rájöttek, sok esetben mégiscsak jobb, ha a helyi viszonyokat ismerő, az indiaiak vagy koreaiak angoltudásánál folyékonyabban beszélő amerikai munkatárssal találkozik az ügyfél. Mindehhez persze az is kellett, hogy a nagy cégek ismét felfedezzék az amerikai vidéket, ahol a magas kisvárosi munkanélküliség nyomán egyre több a szabad, képzett, no meg persze a helyi viszonyokat ismerő és angolul jól beszélő munkavállaló, akik egyéb álláslehetőség híján alacsonyabb bérrel is beérik.

A szolgáltatási tevékenységek kihelyezésében a minőségi változást az internet hozta el, a digitalizált információfolyam ugyanis a világhálón keresztül könnyű és gyors oda-vissza utat talál magának a földrajzilag konvertálható munkákra. Ez idővel - szólnak a közgazdászok jóslatai - átalakítja a cégek működési filozófiáját is, a vállalati szerkezetet ugyanis annak megfelelően lehet kialakítani, hogy az utóbbi egy évtizedben világméretűvé vált munkaerőpiacon hol a legjobb a költséghatékonyság. A kiszervezés így végső soron egy közgazdasági alaptörvényt aktualizál: a David Ricardo által a 19. század elején megalkotott komparatív előnyök elméletét helyezi át a 21. század információtechnológiával átszőtt globális gazdaságába.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kész csoda, hogy Notre-Dame még áll! - állítják a párizsi tűzoltók

Kész csoda, hogy Notre-Dame még áll! - állítják a párizsi tűzoltók

A német belügyminiszter nem kérdőjelezi meg Orbán demokrataságát

A német belügyminiszter nem kérdőjelezi meg Orbán demokrataságát

Íme egy török, akiben a majdnem diktátor Erdogan is emberére akadt

Íme egy török, akiben a majdnem diktátor Erdogan is emberére akadt

Curtis nagyon pörög, már itt is az új videoklipje

Curtis nagyon pörög, már itt is az új videoklipje

Napos idővel indul a hosszú hétvége

Napos idővel indul a hosszú hétvége

A fülöp-szigeteki "Jézus Krisztus" belefáradt a keresztre feszítésekbe, várja az utódját

A fülöp-szigeteki "Jézus Krisztus" belefáradt a keresztre feszítésekbe, várja az utódját