Kamatot emelt nemrég a lengyel és a cseh jegybank a meglódult infláció megfékezésére, Pozsony viszont - a korona erősödésének megállítása végett - kénytelen volt kamatot csökkenteni.

Egy hónapon belül kétszer is emelte az alapkamatot a lengyel jegybank: a monetáris szigoráról ismert reformpolitikus, Leszek Balczerowicz vezette pénzintézet július végén negyed százalékkal, 6 százalékra vitte fel az irányadó kamatlábat. A külföldi befektetők számítottak a lépésre, zlotyvásárlásaik nyomán a lengyel fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama erősödésnek indult, és július 30-án - éves csúcsot döntve - 4,37-os szinten állt meg (egy hónappal korábban a tíztagú jegybanki monetáris tanács már végrehajtott egy félszázalékos emelést). Az intézkedéseket Balczerowicz a felfelé kúszó olaj- és élelmiszerárak, valamint az uniós tagsággal összefüggő árkiigazítás gerjesztette infláció letörésével indokolta.

A jegybanki lépéssel az új pénzügyminiszter, Miroslaw Gronicki is egyetértett, mondván, az infláció a költségvetési hiány jövő évi csökkentését célzó elképzeléseket is veszélyezteti. Pedig a varsói büdzsé az idén egészen jól alakul: a bevételek emelkedése nyomán a hiány az egész évre tervezett 45,3 milliárd zlotys deficitnek az első hét hónapban "csak" a 43,9 százaléka volt, szemben az egy évvel korábbi 61,5 százalékkal.

Az éveken át alacsony inflációs szint után az utóbbi két hónapban felgyorsult az árnövekedés: a májusi 3,4 százalékot júniusban 4,4 százalék követte. A kamatemelést a jegybank azért is elkerülhetetlennek tartotta, mert - korábbi prognózisának megfelelően - az áremelkedés júliusban is folytatódott, az infláció 5 százalékra futott fel. A pénzpiacok egyébként az idén további, legalább 50 - sőt egyes elemzők akár 100 - bázispontnyi kamatemelésre számítanak. Ezt a lehetőséget a jegybank sem zárja ki, amennyiben úgy látja, hogy az idénre éves szinten 1,5-3,5 százalékra tervezett infláció tovább gyorsul, lépni fog. Jerzy Hausner gazdasági miniszter azonban annak a véleményének adott hangot, hogy augusztusban az infláció megtorpanása várható, így elkerülhető a további monetáris szigorítás.

A felpörgő infláció láttán a pénzpiacok egy ideje kamatemelésre játszottak, így a zloty árfolyama a májusi uniós csatlakozás óta az euróval szemben 8, a dollárhoz viszonyítva pedig 12 százalékkal erősödött. Április 30-án - az uniós csatlakozás előtti napon - még 4,81 zlotyt kellett adni egy euróért, igaz, akkoriban a belpolitikai válság is gyengítette a nemzeti fizetőeszközt. Balczerowicz szerint egyébként a zloty erősödése nem ért el olyan szintet, ami ártana az exportőröknek, és nem látja veszélyben az első negyedévben tapasztalt robusztus, 6,9 százalékos gazdasági növekedés szinten tartását sem. A mostani kamatemelés hatására valamelyest gyengült a zloty: hétfőn azonban egy euró ismét 4,37 zlotyt ért Varsóban.

Kamatmódosításra szánta el magát a cseh jegybank is júliusban. Az utóbbi két évben végrehajtott sorozatos kamatvágások eredményeként Prága - a májusban csatlakozott nyolc kelet-közép-európai ország közül egyedüliként - eddig az uniós szintnek megfelelő, 2 százalékos alapkamattal büszkélkedhetett. A mostani 25 bázispontos emelés hátterében szintén az infláció húzódik meg: júniusban - 2000. október óta a legnagyobb havi mértékű - 1,1 százalékos áremelkedést regisztrálták. A korábban folyamatosan erősödő cseh korona a májusi uniós csatlakozás után kissé megroppant, elsősorban a vezető kormánypárt csúfos választási veresége, majd a Vladimír Spidla kormányfő lemondása nyomán támadt politikai válság miatt. Az új koalíció múlt heti megalakulásával az árfolyam visszaállt a korábbi szintre, és szakértők további erősödésre számítanak. A korona erősödését támogatja, hogy Pavel Rachocha, a jegybank monetáris tanácsának tagja megpendítette: az infláció féken tartása érdekében még az idén több mint 100 bázisponttal kellene emelni a jegybanki alapkamatot.

A lengyel és a cseh tendenciákkal szembemegy a szlovák jegybank, amely júniusban 50 bázispontnyi kamatvágást hajtott végre, aminek eredményeként az alapkamat 4,50 százalékra esett. A pozsonyi jegybank az idén már háromszor, összesen 150 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, hogy ellensúlyozza a külföldi tőke beáramlásának hatását a korona erősödésére. A sorozatos kamatcsökkentés azonban nem váltotta be igazán a hozzá fűzött reményeket, a koronára nehezedő nyomás nem enyhült. Az erősödésre játszó külföldi spekulánsok koronaétvágya nem csökkent, július elején az euróval szembeni árfolyam 39,70-es csúcsra szökött fel - az év elején még 41 volt - , és a jegybank többször is intervencióra kényszerült a nemzeti valuta gyengítése érdekében - némi sikerrel. Pozsony ugyanakkor kettős szorításban vergődik: a további kamatcsökkentés esélyeit gyengíti a júniusban regisztrált, éves szinten 8,1 százalékos infláció, az erősödő korona viszont egy ponton túl gátolhatja az első negyedévi 5,5 százalékos gazdasági növekedés fenntartását. Mindenesetre erősíti a napokban lefelé indult koronaárfolyamot a hét végén napvilágot látott folyó fizetésimérleg-adat, amely ismét többletet - 8,7 milliárd koronás pluszt - mutatott a májusban, idén első ízben tapasztalt hiánnyal szemben.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Napelemes pályázaton kartellezett öt cég, lebuktak

Napelemes pályázaton kartellezett öt cég, lebuktak

Babosék már negyeddöntősök Isztambulban

Babosék már negyeddöntősök Isztambulban

Kiszámlázta Észak-Korea a börtönben kómába esett amerikai diák ápolását

Kiszámlázta Észak-Korea a börtönben kómába esett amerikai diák ápolását

Gorillanappal is várja a Föld fesztivál látogatóit a budapesti állatkert

Gorillanappal is várja a Föld fesztivál látogatóit a budapesti állatkert

Titokban szervezi a kormány Magyarország legkeményebb kibervédelmét

Titokban szervezi a kormány Magyarország legkeményebb kibervédelmét

Perre megy az Apple-lel egy amerikai tini, 1 milliárd dollárt követel

Perre megy az Apple-lel egy amerikai tini, 1 milliárd dollárt követel