Az amerikai ConocoPhillips közel kétmilliárd dollárért megvásároltaa Lukoil orosz olajipari cég utolsó, 7,6 százalékos állami tulajdonrészét. Az ügylet arra utal, hogy a Jukosz-ügy ellenére a külföldi befektetők nem fordulnak el Oroszországtól.

Három percig tartott a második legnagyobb orosz olajcég, a Lukoil utolsó, állami kézben lévő tulajdonrészének eladására meghirdetett múlt heti moszkvai - az eddigi legnagyobb értékű oroszországi - árverés. A három jelentkező, az orosz Promszvjazbank és Promregionholding, illetve az amerikai ConocoPhillips (CP) tulajdonában lévő Springtime Holding közül a várakozásoknak megfelelően az utóbbi győzött, 1,988 milliárd dollárt ajánlva a 7,59 százalékos pakettért. A CP Moszkvába látogató vezérigazgatója, James Mulva megerősítette, hogy cége - a Conoco és a Phillips tavalyelőtti összeolvadása révén létrejött, a harmadik legnagyobb amerikai olajvállalatnak számító óriás - néhány éven belül húszszázalékosra kívánja növelni részesedését a Lukoilban, és nyomban vételi ajánlatot tett további 2,4 százaléknyi, szabad forgalomban lévő részvényre.

Hosszú távú együttműködésre készül a jelek szerint Mulva és Vagit Alekperov Lukoil-elnök. A megállapodás értelmében ugyanis a két cég közös vállalatot hoz létre az észak-oroszországi Tyiman-Pecsorszkoje olaj- és gázmező kitermelésére, és a CP azt is vállalta, hogy 370 millió dollárt fektet a feltárásba és a nyersanyagok felszínre hozatalába. Irakban is közösen lépnek fel: moszkvai értesülések szerint a CP 17,5 százalékos részesedést kap abban az iraki olajmezőben, amelynek kiaknázásáról a Lukoil még a hatalmától tavaly megfosztott iraki diktátorral, Szaddám Huszeinnel egyezett meg. Az USA gyakorlatilag érvénytelenítette a megállapodást, ám a CP révén a Lukoil a "kiskapun" keresztül visszatérhet Irakba. A két cég közti kapcsolat nem új keletű, a Lukoil néhány hónappal ezelőtt 795 amerikai benzinkutat vásárolt a CP-től (HVG, 2004. február 7.).

Áldását adta az ügyletre Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki még a nyáron fogadta a Kremlben Mulvát, és megerősítette, Moszkva nem ellenzi, hogy a Lukoil részben amerikai tulajdonba kerüljön. A Lukoil vezetését mindig is a Kremlhez hű üzleti csoportként tartották számon, és az ügylet valószínűleg azért is zajlott le simán, mert a háttérben már hónapokkal ezelőtt megszületett az elvi megállapodás.

A legnagyobb orosz olajipari cég, a Mihail Hodorkovszkij nevével fémjelzett Jukosz viszont állítólag a Kreml jóváhagyása nélkül készült a társaság 25-50 százalékának eladására; elemzők szerint ez is közrejátszott abban, hogy az adóhatóságok immár közel hétmilliárd dollárnyi adóhátralék, illetve büntetés megfizetését követelik, miközben a vállalat vezetéséről lemondott Hodorkovszkijt gazdasági bűncselekmények elkövetésének vádjával bíróság elé állították. Úgy tűnik, az utóbbi napokban mintha csökkent volna a Jukoszra nehezedő nyomás: az illetékes orosz minisztérium határozatlan időre elnapolta legnagyobb termelővállalata, a Juganszknyeftyegaz működési engedélyének visszavonásáról hozandó döntést, és a néhány hónap múlva a Gazprom leányvállalatává váló Rosznyefty állami olajipari cég vezetői (HVG, 2004. szeptember 25.) is azt állították, hogy - legalábbis egyelőre - nem készülnek a Jukosz-vállalatok megvételére.

A Profil című orosz gazdasági hetilap elemzése szerint egyébként ha az adóhatóságok valamennyi olyan olajipari cég ellen fellépnének, amelyek különféle kiskapuk révén igyekeztek minimalizálni a kitermelt olaj után fizetendő adót, akkor a Lukoilnak most mintegy kilencmilliárd dollárnyi hátralékot és büntetést kellene fizetnie. A Lukoil ugyanis az adóhatóságok által eddig vizsgált években - 2000-ben és 2001-ben - a Jukosznál több olajat hozott felszínre, a nyersolaj egy tonnájára jutó adófizetése pedig még kevesebb is volt, mint konkurenséé: a Lukoil átlagosan 33,40, a Jukosz pedig 34 dollárt utalt át a költségvetésnek.

Jelentős hasznot húz a magas olajárakból az orosz állam, melynek elemzők szerint nem igazán volt szüksége a kétmilliárd dolláros privatizációs bevételre - a valutatartalékok immár meghaladják a százmilliárd dollárt -, az ügyletnek inkább politikai jelentősége van. Ez volt ugyanis az első jelentős külföldi beruházás a Jukosz-ügy tavaly nyári kipattanása óta, és a vásárlás azt bizonyítja: a beruházók továbbra sem tartják Oroszországot annyira kockázatos helynek, hogy elforduljanak a befektetési lehetőségektől. Különösen jól jött a megállapodás, miután néhány hete előbb a brit HSBC bank hátrált ki a Norilszk Nyikkel bányacég által igényelt 500 millió dolláros hitelügyletből, majd a holland ING és a francia Société Générale nem kívánt csatlakozni egy konzorciumhoz, amely a TNK-BP orosz-brit olajipari vállalat 600 millió dolláros hitelkérelmét finanszírozta volna.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ennek nem fognak örülni Kínában: összemérték a Galaxy S10+ és a Huawei P30 Pro sebességét – videó

Ennek nem fognak örülni Kínában: összemérték a Galaxy S10+ és a Huawei P30 Pro sebességét – videó

Egy ideális világban Keanu Reeves léggitározna a tiszteletére rendezett filmfesztiválon

Egy ideális világban Keanu Reeves léggitározna a tiszteletére rendezett filmfesztiválon

Újabb veszély leselkedik a leégett Notre-Dame-ra: az eső

Újabb veszély leselkedik a leégett Notre-Dame-ra: az eső

Háromnapos kutyakölyköket dobott a kukába

Háromnapos kutyakölyköket dobott a kukába

Ettől felgyorsulnak a laptopok: 5 GHz-en is elzakatol az Intel új processzora

Ettől felgyorsulnak a laptopok: 5 GHz-en is elzakatol az Intel új processzora

Megéri a közmédia vezetőjének lenni: a kétmilliós fizetés is tovább nőtt

Megéri a közmédia vezetőjének lenni: a kétmilliós fizetés is tovább nőtt