Bonyolult elterelő akciók révén az orosz állam tulajdonába került a Jukosz olajipari vállalat legnagyobb kitermelőcége, a Juganszknyeftyegaz. Ez a Jukosz végét jelenti, a bevételkiesés miattugyanis képtelen törleszteni tetemes adóhátralékát.

"Oroszországban nincsenek tiszta játékszabályok" - jelentette ki évértékelő múlt heti moszkvai sajtókonferenciáján Andrej Illarionov, Vlagyimir Putyin elnök gazdasági tanácsadója, aki egyenesen az év szélhámosságának nevezte, ahogyan a Rosznyefty december végén megszerezte a Jukosz olajipari cég termelésének hatvan százalékát adó Juganszknyeftyegazt. A tanácsadó az utóbbi időben több kérdésben is éles ellenvéleményt fogalmazott meg Putyinnal szemben, akinél, úgy látszik, most betelt a pohár: hétfőn amolyan büntetésképpen lefokozta Illarionovot, aki ugyan továbbra is tanácsadója maradhat, ám nem képviselheti többé Oroszországot a világ vezető államait tömörítő G-8-ban.

A kül- és belföldön egyaránt sokat támadott ügylet körüli magyarázkodásba egyébként maga Putyin is beszállt. Az eladást jogszerűnek nevező államfő néhány nappal korábban közölte: ismeri azokat az olajiparban évtizedek óta tevékenykedő magánszemélyeket, akik a korábban soha nem hallott nevű Baikal Finance Group (BFG) nevében a december 19-én rendezett árverésen 261 milliárd rubelért, azaz mintegy 9,4 milliárd dollárért megvásárolták a Juganszknyeftyegaz 77 százalékát. Az államfő azonban nem árulta el, hogy kik állnak a cég mögött, és talán sosem derül ki, kik azok a "megbízható szakemberek", akik néhány nap alatt 1,7 milliárd dolláros kölcsönt - az árverésen letétbe helyezendő bánatpénzt - kaptak a legnagyobb orosz pénzintézettől, az állami Szberbanktól.

Az aukcióról és az azt követő gyors adok-veszekről annyi kiderült, hogy már az első pillanatban szabálytalanságok kísérték. A szabályok szerint az árverés résztvevői egyszerre csak 2-3 milliárd rubellel emelhették volna az árat, és nem használhattak volna telefont, a későbbi győztes, a BFG képviselői - mint utóbb kiderült, a Kremlhez közel álló orosz üzletemberek többségi tulajdonában lévő Szurgutnyeftyegaz magas rangú menedzserei - azonban a 246 milliárd rubeles kikiáltási árnál azonnal 14 milliárddal többet ígértek. Ezután az orosz gázipari óriás, a Gazprom illetékesei rövid telefonbeszélgetés után közölték: tovább nem kívánnak részt venni a licitben.

Vaskos meglepetéseket tartogattak a következő napok is: a BFG-ről kiderült, a cég telephelyeként egy olyan bárt jelöltek meg a Moszkvához közeli Tver városban, melynek tulajdonosai nem is hallottak a vállalatról. Miközben a sajtó és az árverést törvényellenesnek tartó Jukosz a BFG tulajdonosai után kutakodott, a százszázalékos állami tulajdonban lévő Rosznyefty egy december 22-én éjfélkor kiadott közleményben bejelentette: megvette a BFG-t és átvállalja tőle a Juganszknyeftyegaz megvásárlását. Bár a Rosznyefty hivatalosan nem árulta el, mennyit fizetett a BFG-ért, a cég egy vezető munkatársa megsúgta a Vedomosztyi című moszkvai üzleti napilapnak, hogy a vételár mindössze 10 ezer rubel, azaz mintegy 300 dollár volt. Nem kis meglepetést keltett az is, hogy a tavaly 3,6 milliárd dolláros forgalom mellett mindössze 390 millió dolláros adózott nyereséget termelő Rosznyefty máris kifizette a 9,4 milliárd dolláros vételárat, egyúttal a Juganszk élére kinevezte saját emberét, Vlagyimir Bulbát, aki eddig egy, a Rosznyefty tulajdonában lévő kis kitermelőcég, a Purnyeftyegaz élén állt.

A Rosznyefty színre lépése azt jelenti, azoknak lett igazuk, akik a Jukosz-ügy tavaly nyári kirobbanása után azonnal úgy vélekedtek, a Kreml célja az orosz olajtermelés közel húsz százalékát adó cég újraállamosítása. A Rosznyefty élén egyébként a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori szentpétervári tisztje, a gazdasági szakképzettséggel nem rendelkező, viszont Putyinhoz közel állónak mondott 44 éves Igor Szecsin áll, aki moszkvai források szerint személyesen tervezte és irányította a Jukosszal való "leszámolást".

A BFG bevonására elemzők szerint azért volt szükség, mert a Gazprom megriadt attól, hogy az amerikai hatóságok - a Jukosz által felkért houstoni csődbíróságon a Juganszknyeftyegaz eladására kimondott, igencsak megkérdőjelezhető döntésre hivatkozva - zárolják a Gazprom Oroszország határain túl lévő számláit, illetve egyéb javait. A BFG-nek viszont semmilyen határon túli befektetése nincs, így az amerikai hatóságok nem tudnak utánanyúlni.

Sikerült ugyan újraállamosítani a Juganszknyeftyegazt, ám az ügylet sok kérdést nyitva hagyott. Nem tudni például, hogy az 5-6 milliárd dollárra értékelt Rosznyefty honnan teremtette elő a 9,4 milliárd dolláros vételárat. Az is kérdéses, hogy az ügylet mennyire lassítja le a Rosznyefty és a Gazprom egybeolvasztását (HVG, 2004. szeptember 25.), melynek eredményeként a jelenleg 39 százalékban közvetlen állami kézben lévő gázipari óriás többségi állami tulajdonba kerül. Az mindenesetre kiderült, a Juganszknyeftyegaz aztán is a Rosznyefty közvetlen irányítása alatt marad, hogy a cég a Gazprom leányvállalatává válik. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a Juganszknyeftyegazban résztulajdont szerezhet az állami tulajdonú kínai olajipari óriás, a CNPC is. Legalábbis erre utalt Viktor Hrisztyenko orosz ipari és energiaügyi miniszter múlt heti bejelentése, miszerint Moszkva hajlandó eladni Kínának a Juganszk 20 százalékát.

A Juganszknyeftyegaz vételárát orosz elemzők szerint állami forrásokból teremtették elő, a külföldi bankok ugyanis igyekeznek elkerülni az amerikai bírósággal való esetleges hadakozást. Eközben a Jukosz többségi tulajdonosa, a Menatep-csoport folytatja utóvédharcát: a múlt héten amerikai, brit és orosz lapokban megjelentetett egész oldalas hirdetésekben figyelmeztetett mindenkit, hogy a Juganszknyeftyegaz áron aluli eladásával a Jukoszt több mint 20 milliárd dolláros veszteség érte, ezért mindenkit beperelnek, aki bármilyen formában - akár csak finanszírozó bankként - részt vesz az ügyletben.

A Jukosz közben egyre gyorsabban halad a végleges eltűnés felé: december 27-én képtelen volt kifizetni egy 1,6 milliárd dolláros hitelének esedékes törlesztőrészletét. Valószínű, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetésének vádjával több mint egy éve letartóztatásban lévő Mihail Hodorkovszkij nevével fémjelzett cég maradék kitermelőegységei is kalapács alá kerülnek, az adóhatóságok ugyanis immár több mint 27 milliárd dollárnyi elmaradt adó, illetve büntetés kifizetésére kötelezték a céget, amiből a Jukosz eddig mindössze 5-6 milliárdot törlesztett.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Felfüggesztették Nagyoroszi polgármesterét, mert nem vette ki a szabadságát

Felfüggesztették Nagyoroszi polgármesterét, mert nem vette ki a szabadságát

Judi Dench: Nem lehet eltagadni a szexuális zaklatással vádolt Kevin Spacey és Weinstein tehetségét

Judi Dench: Nem lehet eltagadni a szexuális zaklatással vádolt Kevin Spacey és Weinstein tehetségét

Rózsásan látják a helyzetet a magyar vállalkozók. És Ön?

Rózsásan látják a helyzetet a magyar vállalkozók. És Ön?

Augusztustól Magyarországon is elkezdik árulni a Huawei/Honor megkésett telefonját

Augusztustól Magyarországon is elkezdik árulni a Huawei/Honor megkésett telefonját

Nem engedte a kormány, hogy közzétegyék az ország korrupciós helyzetét vizsgáló jelentést

Nem engedte a kormány, hogy közzétegyék az ország korrupciós helyzetét vizsgáló jelentést

Halálos gázolás történt az M1-esen

Halálos gázolás történt az M1-esen