Mind több jel utal arra, hogy Moszkva közvetetten korlátozni kívánja a külföldi befektetők oroszországi jelenlétét. A növekvő nehézségek ellenére a külföldiek többsége egyelőre kivár, mivel az egyébként kockázatos orosz piacon jóval nagyobb nyereség érhető el, mint Észak-Amerikában vagy Nyugat-Európában.

Az idén csak azok a vállalatok vehetnek részt a jelentős oroszországi ásványkincslelőhelyek kiaknázására kiírt pályázatokon, amelyekben az orosz kézben lévő tulajdon aránya meghaladja az ötven százalékot - jelentette be a minap az illetékes moszkvai minisztérium. A hatalmas szibériai olaj-, gáz- és aranylelőhelyek iránt érdeklődő külföldiek körében szinte sokkszerű hatást kiváltó intézkedést néhány nappal később a kormány egyik legliberálisabb tagja, German Gref gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter is védelmébe vette, ám hozzátette: szerinte minden egyes pályázat esetében meg kell vizsgálni, ki kell-e zárni a külföldi jelentkezőket.

Az idén egyebek mellett az ismert oroszországi aranykészlet harmadát rejtő Szuhoj Log-i mező, a távol-keleti Szahalin sziget part menti vizei alatt található Szahalin-3 olaj- és gázkincs, valamint a szibériai Udokan rézlelőhely feltárásából maradnak ki a külföldiek. Anatolij Tyomkin, az ásványkincsügyi tárca helyettes vezetője ugyanakkor bejelentette: jövőre az Oroszországban is bejegyzett külföldi cégek már indulhatnak mintegy negyven, kisebb jelentőségű ásványkincstenderen. Moszkvai elemzők kedvezőtlen, ám érthető döntésnek nevezték a külföldiek oroszországi lehetőségeinek korlátozását célzó intézkedéseket, ám felhívták a figyelmet: a döntés a magántulajdonú orosz olajcégeket is érinti, hiszen azok egy része a hivatalos papírok alapján külföldi offshore-vállalatok tulajdonában van.

HVG
Miközben a külföldi többségi tulajdonú cégeket igyekeznek kiszorítani a stratégiai jelentőségű lelőhelyek kiaknázásából, orosz illetékesek és befektetők összehangolt támadást intéztek az ellen, hogy a német Siemens a tavaly már megadott előzetes engedélyek alapján megvásárolja a Szilovije Masini (SZM) nehézgépipari óriás 70 százalékos tulajdonrészét (HVG, 2004. január 10.). Az ügyletet megtorpedózni akarók szerint a nemzetbiztonsági érdekeket sértené, ha német kézre jutna az orosz hadsereg számára is termelő - egyebek mellett az atom-tengeralattjárók több fontos egységét gyártó - üzem.

Az eladást ellenzők egy Mihail Fradkov orosz miniszterelnökhöz címzett levélben azt állították: a Siemens célja, hogy az SZM-en keresztül bejusson az egykori Szovjetunió volt tagköztársaságainak a piacaira, ráadásul valószínű, hogy a német hatalomátvétel tömeges elbocsátásokhoz és a gyár visszafejlődéséhez vezetne. A levél megírásával egy időben az orosz alumíniumipart ellenőrző oligarcha, Oleg Gyeripaszka egyik cége jelentkezett, hogy szívesen megvenné a Vlagyimir Potanyin nevével fémjelzett Interrosz holding érdekeltségi körébe tartozó SZM-et. A Siemens egyelőre harcol, és azzal igyekszik vigasztalódni, hogy közben megnyert egy 2 milliárd dolláros oroszországi mozdony- és vasútikocsi-tendert.

Az orosz hatóságok érezhető ellenállása már csak azért is különös, mert a külföldi beruházók az energiaszektoron és a nehézgépgyártáson kívül mostanában alig érdeklődnek a beruházási lehetőségek iránt. Az utóbbi években még a korábban vonzónak tartott járműgyártásba sem érkezett tőke komolyabb külföldi cégektől. Az is a bizonytalanságra utal, hogy a német Deutsche Telekom (DT) csendben kivonul az utóbbi években látványosan fejlődő orosz mobilpiacról. A DT két részletben válik meg a legnagyobb orosz mobilszolgáltatóban, az MTSZ-ben meglévő részesedésétől: tavaly decemberben egy 15 százalékos MTSZ-pakettet adott el 1,73 milliárd dollárért, a maradék 10 százalékot pedig valószínűleg augusztusban dobja piacra. Az eladásokból befolyó pénzt a DT a hírek szerint észak-amerikai, illetve közép-európai terjeszkedésre fordítja.

Gyakran ütköznek nehézségekbe a nemzetközi kereskedelmi hálózatok is. A projektek megvalósítását elsősorban a helyi önkormányzatok fékezik, amelyek nem akarják ugyan megakadályozni a külföldi láncok megtelepedését, ám igyekeznek minél több hasznot húzni belőlük. Ez részben az egyes hivatalnokok közismert korrupcióját jelenti, részben pedig olyan feltételek - például helyi fejlesztési programokban való részvétel - szabását, amelyek elbizonytalanítják a beruházókat. A szibériai Jekatyerinburgban például az amerikai McDonald's gyorséttermi láncot igyekezett "megfejni" a helyi vezetés, a Moszkvával egybenőtt Himki elővárosban pedig hetekig késett az IKEA második fővárosi bevásárlóközpontjának megnyitása, miután a svéd lakberendezési cég vezetői közölték: nem hajlandók vesztegetési pénzt fizetni az engedélyek megszerzéséért. Az engedély kiadását állítólag egy rossz helyen lévő gázcső hátráltatta, de miután a cég hajlandó volt nagyobb összeggel támogatni egy helyi fejlesztési projektet, a gázcső - mely máig ugyanott van - már nem volt útban.

A Vedomosztyi című orosz üzleti napilap beszámolója szerint a PricewaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi tanácsadó cég tavalyi elemzésében Oroszországot - elsősorban az adminisztratív akadályok, a korrupció, valamint a viszonylag fejletlen infrastruktúra miatt - a hosszú távú befektetések szempontjából kockázatos térségek közé sorolta. Nem hivatalos moszkvai értesülések szerint több, az orosz piac iránt korábban élénken érdeklődő nagykereskedelmi lánc - így a francia Carrefour és Intermarché - már nem siet annyira Oroszországba, és a tervezettnél későbbre halasztotta megjelenését az amerikai Wal-Mart és a német Lidl is.

Az egyik legjelentősebb oroszországi külföldi befektetőként számon tartott IKEA esete ugyanakkor azt is példázza, hogy a már jelen lévő külföldiek a nehézségek ellenére sem fontolgatják a kivonulást. Alig néhány nappal az után, hogy a svéd cég moszkvai képviseletének vezetője, Lennart Dahlgren szokatlanul éles hangon bírálta a csúszópénzt követelő orosz hatóságokat, Ingvar Kamprad, az IKEA 78 éves alapítója személyesen látogatott Moszkvába, hogy újabb tíz IKEA-áruház megnyitásáról tárgyaljon. A jelek szerint nem is eredménytelenül: szándéknyilatkozat született egy minden eddiginél nagyobb, 400 millió dolláros beruházással felépülő IKEA-központról.

A kockázatos, ámde jövedelmező orosz piac iránti érdeklődés fennmaradására utal, hogy élénk külföldi figyelem kísérte az AFK Szisztyema orosz holding londoni részvénykibocsátását, és az érdeklődők végül közel háromszorosan túljegyezték az egyenként 17 dolláros árfolyamon ajánlott papírokat. Az MTSZ mobilcégben ötvenszázalékos részesedéssel bíró Szisztyema ezzel 1,56 milliárd dolláros bevételhez jutott, és a tervek szerint ebből kíván részt venni a távközlési Szvjazinveszt 75 százalékos állami részvénycsomagjának eladására hamarosan kiírandó pályázaton.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Török Zsolt hegymászó halála után kapott román kitüntetést

Török Zsolt hegymászó halála után kapott román kitüntetést

Bejelentették a 25. James Bond-film címét

Bejelentették a 25. James Bond-film címét

A szíriai fegyveres ellenzék elvesztette egyik utolsó erősségét

A szíriai fegyveres ellenzék elvesztette egyik utolsó erősségét

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

Amerikai demokrata politikusok nyílt levelet írtak az Auróra ügyében

A jelek szerint nagyon ráijesztett Putyinékra az orosz ellenzék új arca

A jelek szerint nagyon ráijesztett Putyinékra az orosz ellenzék új arca

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt