Csaknem tíz éve tartó vitára tesz pontot a svájci jegybank és a pénzügyminisztérium között a minap létrejött megállapodás az ország tetemes aranykészletének felhasználásáról.

Májustól tíz héten át összesen 24 milliárd frankot oszt szét a svájci nemzeti bank: az összeg egyharmadát a szövetségi állam kapja, kétharmada pedig a kantonoknak jut. A pénz forrása az alpesi ország hatalmas aranyvagyona, amely eddig érinthetetlen volt. A történet 1996-ban kezdődött, amikor néhány közgazdász bírálni kezdte a tekintélyes svájci központi bank tartalékolási politikáját. A jegybank az 1905-ös törvény szerint cselekedett, amely előírja, hogy a svájci valuta fedezetének 40 százalékban aranynak kell lennie. Amikor a frank erősödött, a jegybank aranyat vásárolt, mégpedig számos alkalommal, egészen 1976-ig, amikor a tartalékok megálltak a mai, 2600 tonnás szinten. Jean-Pierre Roth, a svájci központi bank elnöke 1999-ben egy londoni arany-világkonferencián fejtette ki, hogy Svájcnak éppen akkora az aranykészlete, mint Olaszországnak, de az egységnyi hazai össztermékre (GDP) vetített 9 százalékos mutatója utolérhetetlen, az utána következő Hollandiáé például csak 2,6 százalék, az USA-é és Nagy-Britanniáé pedig 1 százalék alatt marad. Ráadásul - ismerte el Roth - a svájci központi bank mérlegében az aranyat 1971-es, azaz az aktuálisnál alacsonyabb értéken szerepeltetik.

A legnagyobb svájci kereskedelmi bank, a Union Bank of Switzerland (UBS) egyik elemzése már 1996-ban kimondta, hogy az aranytartalékolás veszteséges az országnak. A jegybank csaknem 90 milliárd franknyi - aranyból és rosszul jövedelmező, rövid lejáratú amerikai állampapírból álló - tartalékának a raktározásával milliárdokat pazarol el a pénzintézet. A tanulmány készítőjét akkor rövid úton eltávolították a banktól, de három esztendővel később már országos népszavazást rendeztek a kérdésről, aminek eredményeképpen 2000 januárjától már nem kellett ragaszkodni a 40 százalékos aranytartalékhoz. A jegybank közölte is: hajlandó aranykészlete felétől, 1300 tonna aranytól megszabadulni, s azt átengedni olyan befektetésekre, amelyek jövedelmezőbbek, vagy Svájc hosszú távú érdekeit szolgálják.

Az aranytartalékolás elleni szakmai lázadással egy időben támadás indult a svájci bankok második világháborús magatartása miatt is. Az amerikai kormány és zsidó szervezetek képviselői felrótták a pénzintézeteknek, hogy aranyüzletekbe, pénzmosási akciókba bonyolódtak a nácikkal, akik az általuk elrabolt aranyat és pénzt vitték az üzletbe. A bankok szemére hányták továbbá, hogy rátették a kezüket a koncentrációs táborokban elpusztult zsidók náluk maradt értékpapírjaira is, ha a tulajdonos nem jelentkezett érte. Amikor az UBS egyik biztonsági alkalmazottja világbotrányt okozva felfedezte, hogy a bankban az állami rendelet ellenére második világháborús iratokat semmisítenek meg, a köztársasági elnök - nem kis nemzetközi nyomásra - felajánlotta, hogy az 1300 tonna arany eladásából keletkező 21 milliárd frank egyharmadát, mintegy 7 milliárdot egy szolidaritási alapba helyezik, s a bankok által egykor megkárosított zsidó ügyfelek leszármazottainak juttatják.

A nemzetközi nyomás enyhülésével párhuzamosan a svájci közvélemény megsokallta a visszamenőleges vádaskodásokat, és a jobboldali populista néppárt (SVP) karizmatikus vezetője, Christoph Blocher az időközben szélesebb célokra kinyílt szolidaritási alap elvetését szorgalmazta. Szerinte az egész pénzt az állami nyugdíjpénztárba kell betenni, ezzel biztosítandó az idősödő lakosság jövőjét. A kormány és a parlament ellenajánlattal állt elő. A 21 milliárd - pontosabban a kamatokkal immár 24 milliárd - frankos összeget három részre javasolta osztani, egyenlően juttatva belőle a szövetségi államnak, a kantonoknak és a szolidaritási alapnak. A 2002-es népszavazáson azonban a lakosság mindkét elképzelést elvetette. Egy évvel később a kormánynak újabb ötlete támadt: tegyék a pénzt egy alapba, tartsák ott harminc évig, s csak az éves hozamot osszák szét, egyharmadot a szövetségi államnak, kétharmadot a kantonoknak juttatva. Nem nyerte el azonban a többség tetszését az éves hozam megosztása sem, így - miután a másodszori leszavazás a referendumon végleges elutasítást jelent - a jogszabály automatikusan az eredeti javaslatban szereplő egy a központnak, kettő a tartományoknak elvet teszi kötelezővé.

A jegybank most kész a pénzosztásra, az utóbbi három évben ugyanis kis lépésekben már túl is adott az aranyon. A kantonok is bármikor hajlandók persze a 14 milliárd frank átvételére, a pénzt pedig szabadon, saját belátásuk alapján használhatják fel. Volt olyan kanton, amely máris jelezte, hogy oktatási rendszerét akarja megreformálni, egy másik pedig felhalmozódott adósságát szeretné ledolgozni. A legtöbb helyen azonban még hangos viták zajlanak. A központi felhasználásról sem született még döntés, a pénzre a legnagyobb esélye az állami nyugdíjpénztárba helyezésnek van. Ötletekben azonban nincs hiány: a Cash című svájci hetilap egy kisbefektetőt idéz, aki kizárólag a hozzá hasonlóan 59. életévüket az idén betöltő, Svájcban született polgárok között osztaná szét a pénzt, majd haladéktalanul bezáratná a nemzeti bankot.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A román elnök Make Romania Great Again feliratú sapkát kapott Trumptól

A román elnök Make Romania Great Again feliratú sapkát kapott Trumptól

Zöld rendszámos új Mercedes, itt a plugin hibrid B-osztály

Zöld rendszámos új Mercedes, itt a plugin hibrid B-osztály

Nem létező kollégái helyett is evett-ivott egy férfi egy szállodában, majd elvitte a kasszát

Nem létező kollégái helyett is evett-ivott egy férfi egy szállodában, majd elvitte a kasszát

Két hónap alatt is elkel egy panel

Két hónap alatt is elkel egy panel

Rövidített munkaidővel spórol egy német autóipari cég, akkora a baj az ágazatban

Rövidített munkaidővel spórol egy német autóipari cég, akkora a baj az ágazatban

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt