Gazdaságilag indokolatlanok az új EU-tagállamok munkavállalóival szembeni átmeneti korlátozások - sugallja az Európai Bizottság jelentése. A tizenötök egy része ennek ellenére továbbra is ódzkodika teljes nyitástól.

Szokatlan mozgásra figyelhettek fel a minap Brüsszel egyébként csendes városrészében, Etterbeekben a kora reggel munkába igyekvők: pár saroknyira az EU-intézményektől, a kerületi rendőrőrs előtt tucatnál is több rendőrautó és rabszállító furgon készülődött bevetésre. Mint kiderült, az izgatottan gyülekező rendfenntartók az utóbbi idők legnagyobb brüsszeli munkaügyi razziájára indultak: háromszáz rendőr egyszerre 21 építkezéshez vonult ki, ahol több mint félezer személyt ellenőriztek - minden tizedik fennakadt a rostán. A feketemunkások többsége új vagy leendő uniós tagállamból, főként Lengyelországból, Bulgáriából és Romániából érkezett. A lebukottak mégsem voltak annyian, mint az a riogató sajtójelentések vagy az építőipari munkáltatói szervezet nyilatkozatai alapján sejthető volt.

Belgium azon 12 régi EU-tagállam egyike, amelyek az új tagországok munkavállalóival szemben - Ciprus és Málta kivételével - a szabad mozgást korlátozó átmeneti intézkedéseket vezettek be. Csak Írország, Nagy-Britannia és Svédország nyitotta meg munkaerőpiacát, a többi lényegében változatlan formában fenntartotta a nemzeti szabályozást. Vagyis a kelet-európai nyolcak állampolgárai közül alkalmazottként csak az dolgozhat náluk munkavállalási engedély nélkül, aki a csatlakozáskor vagy az után megszakítás nélkül legalább egy évig törvényesen ott dolgozott - ez az úgynevezett 12 hónapos szabály. A liberalizációtól ódzkodó tizenkettek 2011. április 30-áig tarthatják zárva a sorompót, a derogációs időszak azonban három - 2+3+2 éves - szakaszra tagolódik. Az első most április 30-án jár le, addig kell nyilatkozni, meghosszabbítják-e a következő három évre a korlátozásokat, netán részlegesen könnyítik a bejutást.

Nincs közvetlen összefüggés az EU-n belüli kelet-nyugati munkaerő-áramlás és az átmeneti korlátozások között - szögezi le az Európai Bizottság minap közzétett jelentése. Az EB ezért azt sugallja: az átmeneti intézkedésekkel élő régi tagállamok mielőbb tárják ki a kaput. Abban a három országban ugyanis, amely ezt megtette, a korlátok lebontása nem sodorta veszélybe a munkaerőpiac egyensúlyát. Épp ellenkezőleg, bizonyos ágazatokban - építőipar, ház körüli szolgáltatások, vendéglátás - csökkentette a munkaerőhiányt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a keleti munkaerő csak kiegészítő szerepet játszik a régi tagállamokban, és nem támaszt versenyt. Ráadásul az átmeneti intézkedések az illegális szférába terelik a keleti munkavállalók egy részét, a liberalizálás viszont elősegítheti a feketemunka kifehérítését. Vladimír Spidla szociális ügyi biztos brüsszeli sajtóértekezletén azzal példálózott, hogy a 2004 májusa óta Nagy-Britanniában regisztrált keleti munkavállalók fele korábban is ott dolgozott - illegálisan.

"Elöregedő társadalmakban élünk, az európai munkaerőpiacokon strukturális feszültségek vannak, egyszerre van munkanélküliség és munkaerőhiány, ezért az EU-nak létérdeke a munkaerő szabad áramlását gátló akadályok megszűnése" - fejtegette a HVG-nek Őry Csaba fideszes képviselő, aki az Európai Parlamentben készít jelentést az átmeneti intézkedésekről. A régi tagállamokban nem tudnak gazdasági megfontolásokat felsorakoztatni a korlátozások fenntartása mellett, a kormányoknak inkább belpolitikai problémáik vannak: a lakosság félti az elért szociális vívmányokat. Pedig a bizottsági és a parlamenti jelentés egyaránt arra hívja fel a figyelmet, hogy a harmadik országok bevándorlói nagyobb nyomást gyakorolnak a munkaerőpiacra, mint a kelet-közép-európai munkavállalók.

Nem világos egyelőre, mely régi tagállamok szánják rá magukat a nyitásra. Németország és Ausztria nem hivatalosan jó előre értésre adta, hogy a következő három évben sem óhajtja feloldani a korlátozásokat, és az áprilisi parlamenti választások előtt álló olasz kormánytól sem várható ilyen lépés. Belgium három helyett valószínűleg csak egy évvel hosszabbítja meg a derogációt, Dánia és Hollandia könnyíteni tervezi a bejutást, Franciaország viszont továbbra is óvatos, Luxemburg és Görögország pedig hallgat. Úgy hírlik, leginkább Spanyolország, Portugália és Finnország hajlik az engedékenységre - a helsinki kormány pénteken meg is állapodott a szakszervezetekkel.

Az ellenzők közül egyébként Németországban jelenleg a rendkívül magas - január végén az 5 millió főt is meghaladó - munkanélküliség ellenére sem tapasztalható külföldimunkavállaló-ellenes hangulat, inkább a termelésüket egyre nagyobb számban külföldre telepítő cégek lépései borzolják a kedélyeket. Pedig a legtöbb, mintegy félmillió engedélyt Németországban adták ki tavaly a kelet-európai munkavállalóknak - akik között a magyarok szinte észrevétlenek. Az utóbbi években számuk alig változott: 2003-ban 12 045, 2004-ben 10 978, 2005 végén pedig 10 783 magyar állampolgár dolgozott Németországban úgynevezett tb-köteles foglalkoztatás keretében, vagyis a német munkajogi szabályoknak megfelelően, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékát is ott fizetve. Arról nincsenek számaik a legális munkavállalókat számon tartó hatóságoknak, hogy hányan dolgoznak illegálisan.

Ausztriában viszont fél évvel a választások előtt igencsak erősek a félelmek a külföldi munkavállalókkal szemben, s ez a kelet-európaiakra is érvényes. Az ország szorításban érzi magát: közel fekszik a jóval nagyobb munkanélküliségi rátával küzdő kelet-európai országokhoz, saját állástalansági hányada is minden korábbinál magasabb, ráadásul 50 ezer német is ott keres munkát. Az üzleti élet és a kormányzó Néppárt hajlana a lazításra, a gazdasági kamara elnöke a minap hangoztatta is: rengeteg hely van az idegenforgalomban, a vendéglátásban, az építőiparban, az ápolásban, a számítógépes üzletágban. A szakszervezetek és a szociáldemokraták viszont az állások védelmét tartják szem előtt. Úgy hírlik, az érdekképviselet már tavaly rákényszerítette a korlátozások fenntartására a kormányt, főképp arra hivatkozva, hogy nagyon felduzzadt a keleti vendégmunkások száma. Az osztrákok egyébként a közvélemény-kutatások szerint jó véleménnyel vannak a kelet-európai dolgozókról, sokkal jobbal, mint az unión kívül érkezőkről. Kifejezetten kedvezően vélekednek a magyarokról, akiknek kreativitását, rugalmasságát dicsérik. Az amúgy sem mobilitásukról ismert csehek közül kevesen jelennek meg az osztrák munkapiacon, míg a lengyelek komoly pozíciókat szereztek a szolgáltatásokban - építőipar, takarítás, ápolás -, a szlovákok pedig a mezőgazdaságban. Az Ausztriában legálisan dolgozó 23 ezer magyar közül 14-15 ezerre tehető a 12 hónapnál hosszabb ideje alkalmazottak száma. Feltehetően legalább ennyien dolgoznak illegálisan.

Az engedni látszó Portugáliában is általánosan megbecsült és megbízható munkaerő a kelet-európai, igaz, új tagországokból származó munkavállaló csak elenyésző számban van, az EU-n kívüli kelet-európai államokból nagyobb számban 2000 után érkezettek többsége ukrán, bolgár és román. A korábban főleg afrikai bevándorlókat fogadó ibériai országban meglepve vették tudomásul, hogy a kelet-európaiak tanultabbak és szorgosabbak, mint a hazai vagy az afrikai munkaerő. Spanyolországban pedig kifejezetten kedvelik a lengyel orvosokat, akik egy madridi kórházigazgató szerint legalább olyan képzettek, mint a hazaiak. Az orvoshiányban szenvedő közkórházak elsősorban sebészeket keresnek, spanyol egészségügyi vezetők - számolt be nemrég az El País című napilap - Varsóba is hajlandók elutazni, hogy személyesen szerződtessenek szakorvosokat, mások lengyel lapokban hirdetik a spanyolországi álláslehetőségeket. A Spanyolországban dolgozó lengyelek egy része persze nemcsak szorgalmával kelt szenzációt: az idénymunkára szerződtetett csinos, szőke lengyel egyetemista lányok igencsak keresettek a déli eperültetvényeken.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS, MUHARAY KATALIN / LISSZABON, VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL, WEYER BÉLA / BERLIN

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Eltűnt Moldován Katalin, a Kivégzés című film főszereplője

Eltűnt Moldován Katalin, a Kivégzés című film főszereplője

Eltűnt az új Premier League-játékos repülőgépe

Eltűnt az új Premier League-játékos repülőgépe

Az olasz Öt Csillag Mozgalom vezetője szerint Franciaország gyarmatosító politikája okozza a migrációt

Az olasz Öt Csillag Mozgalom vezetője szerint Franciaország gyarmatosító politikája okozza a migrációt

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

A Néprajzi Múzeum után az Új Nemzeti Galéria építési engedélyét is elkaszálta a bíróság

Oligarchák és maffiózok új szolgálati járműve lehet ez a gigantikus fekete terepjáró

Oligarchák és maffiózok új szolgálati járműve lehet ez a gigantikus fekete terepjáró

Kasza Tibi továbbra is verhetetlen a Facebookon

Kasza Tibi továbbra is verhetetlen a Facebookon