Legalább hat régi tagállamban szabadon vállalhatnak munkát május 1-jétől az EU-hoz 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok állampolgárai. Ausztria és Németország még három évig fenntartja ugyan a korlátozásokat, ám a többiek fokozatosan felhúzzák a sorompót.

Nem sietnek teljesen megnyitni munkaerőpiacukat az Európai Unió régi tagállamai az újak előtt. Lapzártánkig csak Finnország, Spanyolország és Portugália döntött úgy, hogy május 1-jétől szélesre tárja a kapukat ama nyolc új EU-tagállam álláskeresői előtt, akikkel

HVG
szemben a csatlakozásukat követő első két évben a régi tagállamok többsége fenntartotta a korlátozásokat. Ezzel hatra emelkedik azon régi tagállamok száma, amelyekben a csehek, az észtek, a lengyelek, a lettek, a litvánok, a magyarok, a szlovákok és a szlovénok - a ciprusiak és a máltaiak előtt már szabad a pálya - országuk EU-tagságának harmadik évétől egyenjogú uniós polgárként vállalhatnak munkát.

Továbbra is kisebb-nagyobb akadályokba ütköznek azonban a többi régi tagállamban. A korlátozások a csatlakozási szerződés értelmében akár hét évig is hatályban maradhatnak, és minden tagállam maga dönti el, meddig kíván élni a 2+3+2 évre tagolt átmenet lehetőségével. Az első két év május 1-jén - lapzártánk után - jár le, előtte hivatalos levélben kellett értesíteniük további szándékukról az Európai Bizottságot. Ha ezt valamely tagállam elmulasztotta, automatikusan elveszítette jogát a további korlátozásra. Az ötödik esztendő végéig elvileg valamennyi régi tagállamnak meg kell nyitnia munkaerőpiacát, hacsak nem alakulnak ki vagy nem fenyegetnek "súlyos zavarok" - ez esetben még két év haladékot kaphatnak. Sőt ugyanerre hivatkozva a már liberalizált tagállamok is bármikor pirosra válthatják a lámpát 2011. május 1-jéig.

A legnagyobb kelet-európai nyomásnak kitett osztrák és német munkaerőpiacon 2009. április 30-áig biztosan nem valósul meg a személyek szabad mozgásának uniós alapelve. Továbbra is csak kétoldalú megállapodások alapján fogadnak keleti dolgozókat, azokat is csak bizonyos szektorokban, meghatározott kvóta erejéig. Bécset és Berlint sem az EB, sem az Európai Parlament (EP) jelentése nem győzte meg, hogy a nyitással járó előnyök ellensúlyozzák a hátrányokat. A brit, az ír és a svéd tapasztalatok ugyanis nem igazolták a félelmeket, hogy a liberalizált munkaerőpiacot tömegével árasztják el a közép- és kelet-európai munkavállalók. Viszonylag nagy számuk ellenére még a brit és az ír munkaerőpiacon sem okoztak feszültséget (a 28,8 millió brit munkavállaló mellett például alig tűnt fel a 2004 májusa és 2005 decembere közt Nagy-Britanniában munkáért folyamodott 344 ezer kelet-európai), mert elsősorban hiányszakmákra jelentkeznek, így nem támasztanak versenyt a helyi álláskeresőknek. Sőt, mivel többnyire család nélküli fiatalok, többet fizetnek be a társadalombiztosításba, mint amennyit kivesznek onnan. A piacukat védő országokban viszont a nyolcak munkavállalói a feketepiacra kényszerültek, miközben a nyitás a gazdasági érvek ellenére is politikai kérdéssé vált a régi tagállamok többségében.

Belgium, Dánia, Franciaország és Hollandia az uniós foglalkoztatási miniszterek legutóbbi, márciusi tanácsülésén jelezte, hogy fokozatosan megnyitja munkaerőpiacát. Görögország és Luxemburg az utolsó pillanatig halogatta az egyértelmű állásfoglalást, akárcsak Olaszország, amely a választási kampány, majd az elhúzódó kormányalakítás miatt késlekedett a döntéssel, végül Róma néhány napja közölte: nem bontja le a korlátozásokat, de kétszeresére, 170 ezer főre emeli a nyolcak munkavállalóinak fenntartott kvótát. Mindez a gyakorlatban országonként eltérő helyzetet teremt.

A kiváró tagállamok úgy tudják megőrizni mozgásterüket, ha egyszerűen meghosszabbítják az átmeneti intézkedéseket a következő hároméves időszakra. Könnyíteni ugyanis menet közben bármikor lehet, sőt teljes nyitásra is lehetőség van, miként azt Belgium és Hollandia óvatosan kilátásba is helyezte. Utóbbi két ország azt is példázza, mekkora politikai ellenállást kell leküzdeniük a kormányoknak.

Guy Verhofstadt belga liberális-szocialista koalíciója az év elején még késznek látszott 2007. május 1-jétől a teljes liberalizációra, de a szakszervezetekkel folytatott egyeztetések nyomán engedni kényszerült. Ma már csak arról van szó, hogy a regionális hatáskörben meghatározott hiányszakmákban megkönnyítik az elhelyezkedést, azaz öt napon belül, előzetes munkaerő-piaci vizsgálat nélkül adják ki az engedélyeket például mérnököknek, villanyszerelőknek, kórházi nővéreknek. Márciusban még Jan Peter Balkenende holland kereszténydemokrata-liberális kormánya is teljes nyitást javasolt a jövő év elejétől, ám a terv a húsvét előtti parlamenti vitán megbukott, az ellenzéki szocialistákon kívül a kereszténydemokraták is támadták. Ezért egyelőre az átmeneti intézkedések fenntartása mellett döntöttek, és az év végén újra a törvényhozás elé viszik az ügyet.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ne pislogjon, miközben ezeket a zsebtolvajokat nézi, mert még lemarad valamiről!

Ne pislogjon, miközben ezeket a zsebtolvajokat nézi, mert még lemarad valamiről!

Orbán duplán örülhet, csapata vb-t nyert

Orbán duplán örülhet, csapata vb-t nyert

Hat gyerekkel maradt egyedül az édesapa

Hat gyerekkel maradt egyedül az édesapa

Buszoztatták a romákat Felsőzsolcán, feljelentést tett az MSZP

Buszoztatták a romákat Felsőzsolcán, feljelentést tett az MSZP

Megfejthették a rejtélyt: egy 780 km átmérőjű bolygóval ütközhetett a Hold

Megfejthették a rejtélyt: egy 780 km átmérőjű bolygóval ütközhetett a Hold

Tarol a Fidesz a Facebookon

Tarol a Fidesz a Facebookon