Közel százéves története során először bővítik ki a Panama-csatornát, mivel a világ egyik legfontosabb vízi átjárója nem bírja ellátni a megnövekedett forgalmat.

Belpolitikai vihart kavart és heves indulatokat váltott ki Panamában az Észak- és Dél-Amerikát az ország területén kettészelő vízi út kibővítésének terve. A Szuezi-csatorna után a világ legforgalmasabb vízi útjának fejlesztését évtizedek óta tervezik ugyan, ám a hosszadalmas

HVG
előkészítő munka és több tucat tanulmány után csak a napokban kerül a panamavárosi parlament elé a kormány által elfogadott végleges projekt. A parlamenti jóváhagyás azonban még nem lesz elég a munkák megkezdéséhez, a panamai alkotmány szerint ugyanis az ország fő bevételi forrásának számító - a költségvetést tavaly közel 500 millió dollárral gazdagító - csatorna kibővítéséről népszavazásnak kell döntenie.

A kormánytöbbségnek köszönhetően a parlament igenje biztosra vehető, és a felmérések szerint a lakosság is támogatja a tervet, legalábbis januárban még a megkérdezettek 67 százaléka értett egyet a bővítéssel. A közvélemény szemében garanciát jelent, hogy a tervet Martín Torrijos elnök terjesztette elő, annak az Omar Torrijos korábbi államfőnek a fia, akit azért tartanak máig nemzeti hősnek, mert 1977-ben elérte, hogy az 1914-ben megépült csatorna felügyelete és működtetése 1999-ben az USA-tól átkerüljön a panamai kormány kezébe.

A bővítést az indokolja, hogy a csatorna évek óta kapacitásának a határán üzemel, és bár napi átlagban negyven hajó kel át rajta (a rekord 46 hajó volt a napokban), a két bejárat közelében öt-tíz napig várakoznak a hajók a nyílt tengeren, Panamavárosnál mindennap húsz-harminc hajó áll sorba, hogy megkezdhesse a zsilipelést. A Katrina hurrikán tavalyi pusztítása után felgyülemlett hajótömeget máig nem sikerült átpasszírozni a csatornán. A forgalomnövekedésben kiemelkedő szerepet játszik az is, hogy a kínai és az indiai gazdaság ontja magából az árukat, amelyek nagy része ezen az útvonalon jut el a legnagyobb felvevőpiacra, az USA-ba.

A csatorna bővítéséről 1999 óta 104 - egyebek közt környezetvédelmi, gazdaságossági, műszaki, hajózási - tanulmány készült 42 millió dollár értékben, ezek alapján állt most össze az 5,3 milliárd dolláros terv. A cél a kapacitás duplájára emelése, ehhez a mostani kettő mellé egy harmadik utat hoznak létre a legnagyobb tartály- és konténerhajók számára. A kilencvenes években a nemzetközi hajózásban igencsak elterjedtek az úgynevezett Panamax hajók, amelyeket úgy terveztek, hogy maximálisan kihasználják a Panama-csatorna méreteit (legfeljebb 294 méter hosszúak, 32 méter szélesek és 12 méter merülésűek). Azóta azonban sorra állnak be a fuvarozásba a még nagyobb, úgynevezett post-Panamax-hajók, amelyek már egyszerűen nem férnek át a mostani zsilipeken. Emiatt a csatorna óriási bevételtől esik el, ezért pont ezeknek a hajóknak teszik lehetővé az átjutást a kanális két végén megépítendő, új háromkamrás - 427 méter hosszú, 55 méter széles, a mostaniaknál 40, illetve 64 százalékkal nagyobb - zsiliprendszerrel. Emellett kikotorják a medret, és mélyítik a hajózó utat a csatorna bejárata előtt is. A bővítésről való döntéshez egyébként az adta meg az utolsó lökést a panamai kormánynak, hogy a hajózási igényt látva Nicaragua és Mexikó is fontolóra vette, hogy nagy áteresztőképességű csatornát nyit területén a két óceán között.

A kormány szerint a bővítési projekt nagyrészt önfinanszírozó lesz, a költségek egy részét - mintegy 1 milliárd dollárt - az átkelési díjak emeléséből teremtik elő. A csatornát üzemeltető állami vállalat (ACP) folyamatosan fogja emelni a díjakat, egy konténerért például most 30-35 dollárt kérnek, 2007-től majd 54-et. Ezenkívül bérleteket is kiadnak majd, és azt is tervbe vették, hogy 2012-ig szóló jegyeket adnak el 2008-as árakon. A beruházáshoz ennek ellenére legalább 2,5 milliárd dollár értékű bankhitelre is szükség lesz. 2015-re azonban az ACP a mostani bevételek megháromszorozódását prognosztizálja, 2025-re pedig arra számít, hogy nyolcszor annyi folyik majd be.

A várhatóan 2008-ban kezdődő építkezés hét évig tart majd, és közvetlenül 8-10 ezer, közvetve pedig 35-40 ezer embernek ad munkát a 22 százalékos munkanélküliséggel küzdő közép-amerikai országban. A munkák elkezdéséhez azonban még le kell törni a környezetvédők és a csatornaövezetben lakók egy részének ellenállását. A zöldek attól tartanak, hogy a munkák és a kibővített vízi út helyrehozhatatlan károkat okoznak a világ egyik legféltettebb esőerdős ökorendszerében, és mintegy 180 ezer ember lakóhelyét is veszélyeztetik. A kormány éppen az ilyen félelmek miatt tekintett el például attól, hogy több ezer hektár elárasztásával bővítsék a kapacitást, és mintegy 500 millió dollárt szán arra, hogy a hajók zsilipeléséhez szükséges többletvíz ne vesszen el (jelenleg egy hajó átkelése miatt átlagban 200 millió liter édesvíz vész kárba), hanem új tározók révén újrafelhasználható legyen.

VASS PÉTER

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Meg szeretném érteni: mi történhet most a Huawei-jel? Buknak? Nyerhetnek?

Meg szeretném érteni: mi történhet most a Huawei-jel? Buknak? Nyerhetnek?

Plágiummal vádolják Delhusa Gjont

Plágiummal vádolják Delhusa Gjont

Újra lehet Ed Sheeran-jegyet kapni a Szigetre

Újra lehet Ed Sheeran-jegyet kapni a Szigetre

Ismét díjazták a 13 éves pécsi fiút, aki pár napja egy cannes-i fesztiválon nyert

Ismét díjazták a 13 éves pécsi fiút, aki pár napja egy cannes-i fesztiválon nyert

Lebuktak a fideszes aktivisták: MSZP-s táblákat lopkodtak nagyüzemben

Lebuktak a fideszes aktivisták: MSZP-s táblákat lopkodtak nagyüzemben

Újabb fordulat: 1 000 000 000 dollárt kalapozna össze a Huawei

Újabb fordulat: 1 000 000 000 dollárt kalapozna össze a Huawei