A termőterület jelentős csökkentésével és a támogatási rendszer gyökeres átalakításával szeretné helyreállítani az Európai Bizottság az európai szőlő- és bortermelés versenyképességét.

HVG
Öt év alatt 400 ezer hektár szőlő kivágása, a piacszabályozási eszközök felszámolása, az ültetés felszabadításán keresztül a kedvezőtlenebb adottságú térségek kiszorítása a termelésből - ez vár a gazdákra, ha az EU jóváhagyja a borrendtartás múlt héten ismertetett reformját. Az Európai Bizottságnak (EB) nem lesz könnyű mindezt elfogadtatni a tagországokkal, Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos már futott is egy kört a javaslattal a szakminiszterek előtt - ám heves visszautasításra talált.

A négy lehetséges változatból kiválasztott forgatókönyv - amelyből Brüsszel 2007 elejére készítene konkrét jogszabálytervezetet - alapján egy ötéves szerkezetátalakítási program keretében több mint 11 százalékkal csökkentenék a borszőlőültetvények területét. Az EU-ban tevékenykedő 1,5 millió borászat közül a legkevésbé versenyképes gazdálkodókat évente csökkenő nagyságú kivágási támogatással tennék érdekeltté a termelés mielőbbi megszüntetésében. A korábban szőlővel beültetett területek viszont jogosulttá válnának a mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerének keretében nyújtott szubvencióra. Az EB azt is megfontolásra ajánlja, hogy tegyék teljesen szabaddá a szőlőültetvények telepítését, ami felgyorsítaná az ültetvények felszámolását a legkedvezőtlenebb adottságú vidékeken. Ezért a telepítési jogok rendszerét - amelyben új szőlőt akkor lehetne telepíteni, ha egy azonos nagyságú ültetvényt kivágnak - csak 2013-ig tartanák fent. A csomag 2,4 milliárd eurójába kerülne az uniós adófizetőknek, és az EB reményei szerint a források ésszerűbb felhasználásához vezetne.

HVG
Nem faragnák le a borpiaci szervezet költségvetését, a jelenlegi piacszabályozási eszközök, különféle támogatások eltörlése nyomán felszabaduló 500-700 millió eurót viszont szétosztanák a tagállamok között vidékfejlesztésre. Az utóbbi negyedszázadban egyébként évente átlagosan 26 millió hektoliter bort, a megtermelt mennyiség átlagosan 15 százalékát kellett lepárolni. Az EU által a borágazatra költött évi 1,2-1,3 milliárd euró felét viszi el a lepárlás támogatása. Ám mindez kidobott pénz: mivel lényegében megszűnt az importkorlátozás, termékkivonással nem lehet tartósan helyreállítani a piaci egyensúlyt és stabilizálni az árakat.

Abban minden tagállam, az uniós szőlész- és borászszakma is egyetért, hogy valamit tenni kell, hiszen az 1970-es borrendtartás 1999-es reformja sem tudta megállítani az európai termelők piacvesztését az újvilági konkurensekkel szemben. Láthatja ezt a fogyasztó is: noha a nyugat-európai városok szupermarketjeinek polcain változatlanul a francia, az olasz, a spanyol és a portugál borok foglalják el a legnagyobb helyet, bőséges a választék az ausztrál, kaliforniai, chilei, dél-afrikai és argentin nedűkből is. Mi több, a közepes árfekvésű, 5-10 eurós borok kategóriájában a verseny eldőlni látszik a tengerentúli termelők javára.

A világ bortermeléséből és fogyasztásából egyaránt 60 százalékkal részesedő EU piacát túlkínálat jellemzi, jóllehet a termelés visszafogása érdekében - elsősorban a közösségi forrásból támogatott ültetvényfelszámolás és a 2000-ig érvényben lévő teljes telepítési tilalom hatására - 1976 óta negyedével csökkent a termőterület, miközben bő két évtized alatt a termésátlag 65 százalékkal emelkedett. Az EU-ban ugyanakkor egyre kevesebb bort isznak: a hagyományos bortermelő országokban bekövetkezett, főként az asztali borokat érintő fogyasztáscsökkenést nem ellensúlyozza, hogy a skandináv tagállamokban és Nagy-Britanniában bővült a kereslet a minőségi borok iránt. Az EU bővítése sem javított a helyzeten: miközben a tíz új tagállam évi 7 millió hektoliterrel növelte a kínálatot, az egy főre jutó uniós borfogyasztás 34-ről 30 literre csökkent (a magyarországi fogyasztást szakértők 30-32 literre teszik), amire Bulgária és Románia közelgő csatlakozása csak ráerősít.

Az európai borpiacra nehezedő nyomást növelte a világkereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója nyomán 1995-ben életbe lépett mezőgazdasági megállapodás. Megszűnt a referenciaárak és kiegyenlítő vámok rendszere, amely az uniós borpiacot védte. Egy évtized alatt több mint négyszeresére, 12 millió hektoliterre nőtt az EU-ba importált bor mennyisége, s értéke elérte az évi 2,5 milliárd eurót. Ausztrália, Chile, az USA és Dél-Afrika egy évtized alatt csaknem megtízszerezte borexportját az EU-ba, jelenleg ebből a négy országból származik az uniós behozatal négyötöde.

Az EB a mostani évi 1-2 millió eurónál nagyságrendekkel több forrást juttatna bormarketingre. Lehetővé tenné ugyanakkor, hogy importált szőlőből is lehessen az unióban bort előállítani, zöld utat kapna minden, az egészségre nem ártalmas, a tengerentúli termelők által széles körben alkalmazott borászati eljárás. Ugyanakkor tilos lenne a bor alkoholtartalmát cukor hozzáadásával növelni. Kereskedők és fogyasztók számára egyaránt egyszerűsítenék és átláthatóbbá tennék a borcímkézési szabályokat és a minőségpolitikát is: a borokat két osztályba sorolnák aszerint, hogy el vannak-e látva földrajzi jelzéssel, vagy sem.

Nem kis felhördüléssel fogadta mindezt persze az uniós bortermelés 80 százalékát adó négy bornagyhatalom - Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Portugália -, s már áprilisban közös memorandumban emelték fel a szavukat az intervenciós lepárlás tervezett megszüntetése ellen. De más tagállamoknak - például az EU rangsorában a hatodik, az újak között a legnagyobb termelőnek számító Magyarországnak - is vannak fenntartásaik a borászati eljárások szabályozásának enyhítésével kapcsolatban. Az aggodalmak érthetők, a borászat az uniós agrártermelés több mint 5 százalékát adja, de néhány tagállamban - Ausztriában, Franciaországban, Luxemburgban, Olaszországban, Portugáliában, Szlovéniában - ez az arány a 10 százalékot is meghaladja (Magyarországon 9-10 százalék ). Ráadásul a bortermelés számos régióban döntő szerepet játszik a vidékfejlesztésben és a foglalkoztatásban.

A magyar kormány még nem dolgozta ki hivatalos álláspontját, de az első szakmai egyeztetések alapján valószínűsíthető, hogy a piaci támogatások teljes eltörlését nem fogja támogatni. Annál is kevésbé, mivel a tervezett reform elsődlegesen amúgy is a kis- és közepes méretű, tőkeszegény gazdaságokat sújtja, márpedig a mintegy 80 ezer hektáron 3,5-5 millió hektoliter bort előállító magyar borágazat uniós összehasonlításban nagyon felaprózott, a borászati üzemek 70 százaléka 10 hektárnál kisebb birtokon gazdálkodik.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Barátság kőolajvezeték: szakértők szerint nagyobb a baj, mint gondolnák

Barátság kőolajvezeték: szakértők szerint nagyobb a baj, mint gondolnák

Hogy csinálta? Legalább 70-szer járt az EU-ban az onnan kitiltott orosz ügyvéd

Hogy csinálta? Legalább 70-szer járt az EU-ban az onnan kitiltott orosz ügyvéd

Horváth Aladár: Törökszentmiklós tanulságai

Horváth Aladár: Törökszentmiklós tanulságai

Törvénytelen kilakoltatással vádolnak egy céget Korláton

Törvénytelen kilakoltatással vádolnak egy céget Korláton

Afrikában is terjeszkedik Oroszország

Afrikában is terjeszkedik Oroszország

117 ezer nem uniós ember költözött Magyarországra 2017-ben

117 ezer nem uniós ember költözött Magyarországra 2017-ben