Újabb törvénymódosítással akarják Romániában felgyorsítani és egyszerűsíteni a 14 éve folyó privatizációt, amelynek végét egyelőre senki nem tudja megjósolni.

„A kormány sem meri vállalni az állami tulajdon drasztikus átkerülését magántulajdonba" - indokolta Gyerkó László, a romániai Állami Privatizációs Hatóság (AVAS) alelnöke, miért nem látszik még mindig a privatizációs folyamat vége Romániában. Az AVAS vállalati portfóliójának megtisztítása - tette hozzá a szervezethez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált alelnök - legalább 20-25 ezer alkalmazott utcára kerülését eredményezné, ami szinte kezelhetetlen szociális problémákat jelentene a kormánynak.
A magánosítási folyamat 1992-es startja óta minden kormány rettegett a gyorsítástól, a szociális következmények vállalásától. A kudarcok szőnyeg alá seprését célzó kétszeri átszervezés - az 1992-ben létrehozott Állami Tulajdonalap (FPS) 2000-től Állami Privatizációs Vagyonkezelő Hatóság (APAPS), majd 2004-től AVAS néven fut - ellenére a térségben Bukarest áll az utolsó helyen a privatizáció tekintetében, miközben a sajtó rendre botrányokról zeng. „A szerződések korábban kevés kötelezettséget tartalmaztak - emlékezett vissza Gyerkó az első évekre -, az is előfordult, hogy egy megállapodás mindössze két-három oldalas volt. Különösen jellemezte ez Hargita és Kovászna megyéket, ahol az összes privatizációs szerződést szinte személyre szabva írták." A gyárak egymás után csődbe mentek, a gépeket eladták ócskavasnak, az alkalmazottak munka nélkül maradtak, így a folyamat semmi jót nem hozott a régiónak" - összegzett az AVAS alelnöke.
A koronaékszerek - így a nagybankok (BCR, BRD), az olajipari óriás (Petrom) vagy az autógyár (Dacia) - persze már elkeltek, az utolsó nagy dobás, a CEC takarékpénztár privatizációja is sínen van, így a meglévő vagyonból aligha lesznek látványos eladások. A hivatal a jelenleg 1077 vállalatban birtokolt, összesen 19 105 milliárd régi lej (1 forint = 132 régi lej) értékű részvénycsomagjára nemrég kidolgozott egy újabb - a parlament két házának szakbizottságai előtt már bemutatott -, hetvenoldalas privatizációs törvénycsomagot. A cél, hogy egyszerűsödjön az eladási folyamat, a cégek figyelmesebb kiválasztásával elkerüljék a kudarcokat, és az új tulajdonosokat kényszeríteni lehessen a szerződésben vállaltak betartására. Az új törvény alapján és a versenyhivatal szorongatásának eredményeként már nem írják le az állami cégek adósságait, és az adósságok részvényekre váltásának gyakorlata is megszűnik. Gyerkó már azt is sikernek könyvelné el, ha betarthatnák a kormánynak adott szavukat, és az év végéig 120 céget - ebből 65-nél többségi részvénycsomagjuk van - kiírhatnának privatizációra. Ezek közül az egyik legkeményebb tétel a brassói traktorgyár, amelyet eddig sorozatos állami megrendelésekkel tartottak életben, miközben a cég adósságállománya már több tízmillió euróra rúg. A vevőként jelentkező olasz Landini visszavonult, most az indiai Mahindra & Mahindra érdeklődik, miközben a cég - kihasználva az AVAS szorult helyzetét - különleges kedvezményeket akar kierőszakolni a kormánynál. Hasonlóan nehéznek ígérkezik a brassói Rulmentul csapágygyár vagy az ipari elektromos berendezéseket gyártó craiovai Electroputere privatizációja is. Könnyebben túladhatnak viszont a jászvárosi Antibiotice gyógyszergyár 53 százalékos részvénycsomagján, vagy a bukaresti Coresi nyomdaipari vállalat 100 százalékos pakettjén.
A legtöbb fejtörést azonban a felszámolás alatt álló és így már privatizálásra alkalmatlan 575 vállalat jelenti, valamint az a 375 cég, amelyben az állam kisebbségi részvénycsomagokat birtokol. Az AVAS pakettje több mint száz cégnél 0,1-1 százalék között mozog, amin szinte képtelen túladni, a főrészvényeseknek ugyanis eszük ágában sincs megvenni ezeket a morzsákat. Gyerkó szerint az egyetlen kiút az lenne, ha törvénymódosítással kényszerítenék őket a vételre, a nagyobb részvénycsomagok esetén pedig a tőzsdei értékesítés lehet a megoldás. A jelek szerint az AVAS ezeket a kis tételeket akár ingyen is odaadná, csak hogy megszabaduljon a nyilvántartás nyűgétől, hiszen a hivatal bukaresti üvegpalotájában dolgozóknak épp elég munkát ad a már privatizált cégek ténykedésének figyelemmel követése.
A privatizáció lezárásának dátumát senki sem meri megjósolni. Gyerkó a HVG-nek 2008-at jelölte meg - ekkor jár le a jelenlegi kormány mandátuma -, ám a helyzetet tovább bonyolítják a minisztériumok alá tartozó állami vállalatok. Az AVAS saját ernyője alá gyűjtené ezeket, de miközben például a művelődési tárca már át is adta a filmforgalmazó Romaniafilmet, az energiaszektort felügyelő ipari minisztérium aligha lesz hajlandó kiengedni a kezéből a hozzá tartozó vállalatokat.
IRHÁZI JÁNOS / BUKAREST

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Brüsszel a spekulánsokat védi" – reagált a kormány a földtörvény elleni döntésre

"Brüsszel a spekulánsokat védi" – reagált a kormány a földtörvény elleni döntésre

Még fel sem épült a fóti ház, de már betörtek

Még fel sem épült a fóti ház, de már betörtek

Visszavonul a Veszprém sztárja

Visszavonul a Veszprém sztárja

Ennyi maradt a békéscsabai István malomból

Ennyi maradt a békéscsabai István malomból

Az Örkényhez csatlakozva a Katona József Színház sem ad be pályázatot az NKA-hoz

Az Örkényhez csatlakozva a Katona József Színház sem ad be pályázatot az NKA-hoz

Ma bemutatták a Huawei/Honor új telefonját

Ma bemutatták a Huawei/Honor új telefonját