Biztos, ami üzlet

Utolsó frissítés:

Az USA elleni terrortámadás óta eltelt öt évben önálló és dinamikus iparággá vált a nemzetbiztonság, amely az Egyesült Államokban ma a legvirágzóbb üzlet.

HVG
Aki közvetlenül a New York és Washington elleni, 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után vásárolt az amerikai InVision Technologies cég részvényeiből, röpke másfél év alatt 1500 százalékos hasznot érhetett el. Az időközben a General Electric (GE) ipari konglomerátum által 900 millió dollárért bekebelezett, Connecticut állambeli cég egy új iparág egyik legfényesebb csillaga: a nemzetbiztonsági szektoré, amely az öt évvel ezelőtti kataklizma után, a hadiiparról leválva jött létre. Az elsősorban repülőtéri bombavizsgáló berendezéseket szállító InVision felfutására jellemző, hogy a Forbes amerikai gazdasági magazin legfrissebb összesítésében ma a szektorban a legtöbb, 15,9 milliárd dollár értékű megrendelést mondhatja a magáénak.

A határok, a repülőterek és a közlekedési infrastruktúra, illetve az atomerőművek, valamint más stratégiainak minősített létesítmények biztonságára vigyázó berendezések és szolgáltatások piaca 2001 szeptembere előtt nemigen létezett önállóan még az USA-ban sem. A szerződések általában kis összegről szóltak, és vagy belesimultak a hadiipari programokba, vagy tisztán polgári üzletnek számítottak. 2003-ban azonban létrehozták a 22 szövetségi kormányzati hivatalt felügyelő belbiztonsági minisztériumot, amely első évében 28 milliárd dolláros büdzsével gazdálkodhatott, az idén már 40 milliárddal, jövőre pedig George W. Bush amerikai elnök 42 milliárdot kért számára a washingtoni kongresszustól.

Csak találgatások vannak arról, hogy a szövetségi kormány és a magánszektor valójában mennyit költ nemzetbiztonságra. Az új iparággal foglalkozó washingtoni Homeland Security Research (HSRC) elemzőcég becslése szerint szigorúan vett terrorizmusellenes védekezésre - ami része a nemzetbiztonsági kiadásoknak - az USA-ban jövőre 34 milliárd dollárt fordítanak, többet, mint a világ többi részén együttvéve. Az USA-t az EU követi, ahol a 2004-es madridi, illetve a tavalyi londoni merénylet következményei diktálják az igényeket. A HSRC úgy jósolja, hogy a nemzetbiztonságot erősítő eszközök és szolgáltatások világpiaca változatlan fenyegetettség mellett 2015-re az idei 59 milliárd dollár háromszorosára nőhet. Ha pedig az Egyesült Államokat, Európát vagy Japánt újabb nagyobb támadás éri, az összeg elérheti a 700 milliárdot is.

A hadiiparban érdekelt nagy amerikai cégek - mint a Lockheed Martin, a Northrop Grumman, a Raytheon vagy a Boeing - nemcsak eredetileg katonai célokra szánt programjaikat csomagolták újra, hanem tapasztalataikat és kormányzati kapcsolataikat kiaknázva ráálltak az új igények kielégítésére is. Rajtuk kívül olyan kisebb vállalatok is szóhoz jutnak, amelyek hirtelen keresetté vált eszközöket, technológiákat kínálnak. Az InVision mellett ilyen például a kaliforniai Scientific Applications International, amely a Forbes szerint 4 milliárd dolláros minisztériumi megrendelést kapott. Elsősorban infrasugaras konténerátvilágító készülékeket szállít kikötők számára, illetve részt vesz a tárca informatikai rendszerének kiépítésében. Máris tőzsdére készül, s a bevezetés szakértők szerint akár olyan sikeres is lehet, mint az internetes keresőjéről ismert Google-é volt 2004-ben.

Megjelentek a piacon a nem kifejezetten hadiipari cégek is. Ilyen például a reptéri bombakutató berendezésekben az InVision vetélytársává vált New York-i L-3 Communications, amely egyebek között az USA-ba belépők ujjlenyomatát és fényképét rögzítő program technológiai hátterét adja. A belbiztonsági minisztérium második legnagyobb partnere a számítógépgyártóból komplex információtechnológiai (it) szolgáltatóvá vált IBM, amely a vám- és határőrség munkájának digitalizálását végzi. Az Unisys számítástechnikai cég - amely öt évvel ezelőtt még kormányzati megrendelésekkel foglalkozó részlege eladását fontolgatta - pedig 1 milliárd dollárért az amerikai repülőtéri biztonsági rendszer it-hálózatát építi föl.

A nemzetbiztonsági megrendeléseket elnyerő új cégek leginkább két régióba igyekeznek: a minisztériumoknak otthont adó Washingtont körülvevő Maryland és Virginia államokba, valamint a számítógéprendszerek biztonságával foglalkozó vállalkozások egyik legfontosabb központjának számító texasi San Antonio környékére. Amerikai szokás szerint már kiépült a szerződésekért házaló lobbisták hálózata is. A washingtoni szenátusnál 2001-ben még csak ketten jelezték, hogy érdeklődési körük a nemzetbiztonság, 2006 elején viszont már 543 ilyen magánszemély, illetve vállalkozás regisztráltatta magát. Utóbbiak közül a legbefolyásosabbak egyikét az első Bush-kormány igazságügy-minisztere, John Ashcroft alapította, és hasonló célból indított saját céget a belbiztonsági minisztérium első irányítója, Tom Ridge is.

NAGY GÁBOR

Hozzászólások