Nagy hagyományú európai iparágak is elvérezhetnek, ha megvalósulnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében Brüsszelben kidolgozott legújabb tervek.

HVG
Hosszas iszapbirkózás elé néznek az EU tagállamai és intézményei, miután az Európai Bizottság (EB) január 23-án hivatalosan is előterjeszti a tavaly tavasszal meghirdetett új, integrált éghajlat-változási és energiapolitika (HVG, 2007. március 17.) megvalósítását célzó irányelvjavaslatait. A Brüsszelben összesereglett uniós állam- és kormányfők könnyen megígérték, hogy 2020-ig átlagosan legalább 20 százalékkal mérséklik (1990-hez viszonyítva) az üvegházhatást okozó gázok - elsősorban a szén-dioxid - kibocsátását, az EU teljes energiafogyasztásában pedig 20 százalékra növelik a megújuló energia arányát. A neheze azonban most jön: a tagállamoknak meg kell egyezniük, hogy kire mennyi hárul a közös kötelezettségből. A kiszivárgott részletek láttán a versenyképességét féltő európai nagyipar, az ambíciókat hiányoló környezetvédők és a pénzügyi hatásokat csökkenteni igyekvő tagállamok máris lobbizásba kezdtek.

A bioüzemanyagoknál minden tagállam ugyanazt a leckét kapta: a jelenlegi 2 százalék környékéről 10-re kell feltornázni a közlekedésben felhasznált zöld energia arányát. Igaz, zöld szervezetek máris össztüzet zúdítottak az EB javaslataira, mondván, azok nem nyújtanak kellő garanciákat arra, hogy a bioüzemanyagokra való áttérés európai forszírozásának nem lesznek súlyos következményei a nyersanyagot elsősorban előállító fejlődő világ ökoszisztémájára, miként a mezőgazdasági árak emelkedése is a legszegényebb országokra üthet vissza elsősorban.

A szén-dioxid megkötését és föld alatti tárolását is szabályozó csomag két legvitatottabb eleme a megújulóenergia-felhasználás tagállami célszámainak meghatározása, illetve a 2005-ben bevezetett emissziókereskedelmi rendszer (ETS) reformja. Homály fedte lapzártánkig, hogy az EB pontosan miként osztja meg a tagországok között a megújuló energiaforrásokra való áttérés költségeit, vagyis milyen arány elérését írja elő számukra 2020-ra. A bizottság abból indult ki, hogy valamennyi tagállam egyformán vegye ki a részét a feladatból, még azok is, amelyek a megújuló energiaforrások alkalmazásában messze megelőzik a többieket, mint például Lettország, Svédország, Finnország vagy Ausztria. Brüsszel ugyanakkor a tagállamok fejlettségi szintjét is figyelembe vette.

Az egyenlő teherviselés és a szolidaritás kettős szempontjának érvényesítése magyarázza, hogy értesülések szerint az EB például Belgium és Magyarország számára hasonló, 13-14 százalékos arányt készül előirányozni, noha hazánkban már most több mint kétszer akkora a megújuló energiaforrások részesedése a teljes energiafogyasztásból, mint az egy főre jutó hazai összterméket (GDP) tekintve több mint háromszor gazdagabb Belgiumban. Ennek ellenére Guy Verhofstadt belga kormányfő újévi szabadságáról visszatérve állítólag arra kérte José Manuel Barroso EB-elnököt, hogy csökkentse az országára kirótt arányt. Ez is jelzi: késhegyig menő küzdelemben dőlhet el a tagállamok kötelezettsége.

Brüsszel az egyes országokra bízza, hogy milyen megújuló energiafajták vegyítésével érik el a célt. Az eltérő természeti adottságokból fakadó esélyegyenlőtlenséget pedig úgy orvosolja, hogy a villamos áram megújuló eredetét garantáló tanúsítványok segítségével az egyik tagállam saját teljesítésként számolhatná el az általa egy másik EU-országban finanszírozott beruházás révén előállított megújuló energiát. Mi több, az irányelv 2010-es hatálybalépése után kiállított zöldtanúsítványok - bizonyos korlátozásokkal - adhatók-vehetők lesznek, valahogy úgy, miként a károsanyag-kibocsátási kvóták.

Az EB azonban elégedetlen az emissziókereskedelemmel, ezért a klímaváltozás elleni harc új szakaszának másik fő csapásiránya éppen az ETS reformja. Az eddigi módszerrel szakítva 2013-tól nem külön-külön, tagállamonként lőnék be a kvótákat, hanem uniós szinten kell a szén-dioxid-kibocsátásnak 21 százalékkal csökkennie 2020-ra a 2005-öshöz képest. Az EB javaslata szerint az ETS-be bevont - az összes uniós szén-dioxid-szennyezés feléért felelős - 11 ezer cég ingyenes kiosztás helyett árveréseken juthatna hozzá az úgynevezett emissziós egységekhez.

A liciten vett egységek aránya jelenleg jóval a megengedett 10 százalék alatt marad; s az EB azt szeretné, ha 2013-ra már legalább kétharmada árverésen kelne el. Az energiatermeléssel, az olajfinomítással és a szén-dioxid megkötésével, illetve tárolásával foglalkozó vállalatok öt év múlva már csak aukción vásárolhatnának kibocsátási egységeket, de a távfűtéshez szükséges villamos áram előállítása továbbra is mentességet élvezne. A többi szektorban - bizonyos üzemméret felett az acél-, cement-, üveg-, kerámia-, papír- és cellulózgyártásban, valamint az ETS-be újonnan bekapcsolni kívánt olajvegyészetben, ammónia- és alumíniumgyártásban - 2020-ra lépcsőzetesen futna ki az ingyenes allokáció, illetve az állami támogatás egyik formájává válna.

Kihalnak az energiaigényes iparágak Európában - kongatta meg a vészharangot az uniós tagállamok munkaadói és gyáriparos szervezeteit tömörítő BusinessEurope. Az ETS átalakításának legnagyobb vesztese az alumíniumipar lehet, de az acél-, cement- és vegyipari cégek is nehezen állják majd a sarat, hiszen az árverezés miatt költségeik akár 40-50 százalékkal is nőhetnek, még nagyobb hátrányba kerülve az unión kívüli konkurensekkel szemben. Günter Verheugen iparügyért felelős biztos ezért ragaszkodott ahhoz, hogy az EB 2011-ben a nemzetközi klímatárgyalások eredményeitől függően dönthessen arról, megsegíti-e az energiaéhes iparágakat. Akár ingyenes egységekkel, akár az ETS kiterjesztésével harmadik országbeli importőrökre. Az üzleti szféra aggodalmait nem szabad eltúlozni, egyes ágazatok sajátságos érdekeit nem szabad összemosni az európai gazdaság egészének érdekeivel - fejtegette nemrég Simon Tilford, a londoni Európai Reformközpont (CER) vezető közgazdásza. Szerinte azzal, hogy az EU csökkenti a fosszilis energiától való függőségét, a vállalatok pedig globális vezető szerepet játszhatnak a zöld technológiákban, Európa versenyképessége összességében mindenképp javulni fog.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbán leszavazott, és "több mint bizakodó"

Orbán leszavazott, és "több mint bizakodó"

A kaszinózás nem jött be, de paradicsomban egyre erősebb az északnyugati határszél

A kaszinózás nem jött be, de paradicsomban egyre erősebb az északnyugati határszél

Hont András: Álmainkban Európa visszainteget

Hont András: Álmainkban Európa visszainteget

Szlovákia: bejutási küszöbön billeg az MKP, gyengén szerepelt a Most-Híd

Szlovákia: bejutási küszöbön billeg az MKP, gyengén szerepelt a Most-Híd

EP-választás: este fél hétkor 41,74 százalékos a részvételi arány

EP-választás: este fél hétkor 41,74 százalékos a részvételi arány

Addig nem megy sehova az új Chevrolet, amíg nincs bekapcsolva az öv – videó

Addig nem megy sehova az új Chevrolet, amíg nincs bekapcsolva az öv – videó