Gazdasági növekedést ösztönző óriásberuházásokba kezdenek Portugáliában, új repülőteret kap például a főváros egy korábbi lőtér helyén.

Nemcsak a válságban lévő építőipart, de más ágazatokat is felpörget a portugál kormány reményei szerint Lisszabon új repülőterének építése. Hosszú viták után eldőlt ugyanis, hogy az új nemzetközi reptér nem az évekkel ezelőtt kijelölt, Lisszabontól 50 kilométernyire északkeletre található Ota kistelepülésnél (HVG, 2006. február 4.), hanem jóval közelebb, a fővárostól délre, a Tejo folyó túlpartján lévő, 14 ezer lakosú Alcocheténél lesz. José Sócrates miniszterelnök egy szakértői tanulmányra hivatkozva azzal indokolta a döntést, hogy az új helyszín biztonsági és működési szempontból is megfelelőbb (közel van például Európa leghosszabb hídja, a Lisszabonba vezető Vasco de Gama), ráadásul így a költségek is alacsonyabbak lesznek.

A beruházáshoz kapcsolódva a Tejo folyóra tervezett harmadik híd Sócrates szerint nemcsak vasúti, hanem - kétszer három sávos - közúti forgalomra is alkalmas lesz. Az új helyszín ugyanakkor a Lisszabon-Madrid közti, jelenleg épülő nagy sebességű vasút, valamint több autósztráda útvonalának a módosítását is szükségessé teszi.

Bár egyesek érdekcsoportok befolyását sejtik a helyszínváltoztatás mögött, a közvélemény nagy része kedvezően fogadta, hogy a kormány hajlandó volt visszakozni, és elvetni a sokak által bírált - túl távolinak és nem igazán alkalmasnak tartott - előző helyszínt. A nagy kiterjedésű beépítetlen terület nagy része jelenleg állami tulajdon, a hadsereg használja lőtérként.

Különösen lelkesen fogadták a döntést a környékbeli falvak lakosai, akik nemcsak ingatlanjaik értékének növekedését, hanem általános gazdasági fellendülést is várnak a beruházástól. A lőtér helyén a repülőtéren kívül a légi forgalmat kiszolgáló háttérváros is épül, alaposan megváltoztatva a régió életét. Pórul jártak viszont a döntéssel az Ota környékiek, az ottani önkormányzatokat a kormány most más befektetésekkel igyekszik kárpótolni. Aligha számíthatnak viszont erre a telekspekulánsok, rajtuk máris sokan köszörülik a nyelvüket, és azt jósolják, tömegével jelennek majd meg az "Otai telek olcsón eladó" hirdetések.

A kormány ígéretei szerint a helyszínmódosítás nem okoz késést, a megnyitás időpontja továbbra is 2017. Sócrates eldöntötte azt a vitát is, mi legyen a nagyobb forgalom kiszolgálására képtelen, tovább már nem bővíthető, 1942-ben épült Portela de Sacavém repülőtérrel. Bár sokan a régi és az új reptér egyidejű működtetése mellett érveltek - azt javasolva, hogy Alcochete fogadja a fapados járatokat -, a kormányfő bejelentette a jelenlegi légikikötő bezárását. Portela jövőbeli sorsa egyelőre ismeretlen, de mivel Lisszabon egyik beépült városrészében van, a területre máris fenik a fogukat az ingatlanbefektetők.

Az új repülőtér számítások szerint 3,09 milliárd euróba kerül (Ota 3,34 milliárd lett volna), a nem állami kézben lévő területek kisajátításával, valamint a helyi közlekedési infrastruktúra kiépítésével együtt a költségek 4,9 milliárd eurót tesznek ki, az új híd pedig 1,7 milliárdért épül meg. A finanszírozási mód változatlan: kisebb állami, nagyobb magánrész. Az állami hányad javát a kormány a repülőtereket kezelő vállalat (ANA) privatizációjából kívánja fedezni, költségvetési forrásból legfeljebb a teljes összeg 20 százalékát biztosítaná. Hasonló arányban számítanak uniós pénzalapokra is.

A megaberuházás újabb lendületet adhat az állami megrendelésektől túlságosan függő portugál építőiparnak. "Aligha vészeltünk volna át még egy évet befektetések nélkül" - fogalmazott Reis Campos, az építőipari szövetség elnöke. A szektor a portugál hazai össztermék (GDP) 5,4 százalékát, a befektetések 48 százalékát, a munkahelyek 11 százalékát adja. A korábbi nagyszabású építkezések - mint az 1998-as lisszaboni expó, majd a 2004-es foci-Eb - hulláma után az ágazat teljesítménye 25 százalékkal esett vissza, így érthető a bizakodás. A repülőtér és a hozzá kapcsolódó befektetések mellett egyéb nagyszabású közmunkák, két nagy sebességű vasútvonal, logisztikai terület, kikötő, kőolaj-finomító és tíz duzzasztógát szerepel a tervekben, összesen 12 milliárd euró értékben. Az építkezésekhez számítások szerint több mint 70 ezer munkásra - nagyrészt valószínűleg bevándorlókra - lesz szükség.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A Google is a nap legfontosabb eseményére figyelmeztet

A Google is a nap legfontosabb eseményére figyelmeztet

Milyen lenne, ha inkább ilyen kisbusszal járnának a villanyszerelők?

Milyen lenne, ha inkább ilyen kisbusszal járnának a villanyszerelők?

Megszólalt az osztrák ügyvéd, aki állítólag részese volt a Strache-akciónak

Megszólalt az osztrák ügyvéd, aki állítólag részese volt a Strache-akciónak

Ez nem jött be: mégsem foghatjuk az óceánokra a globális felmelegedést

Ez nem jött be: mégsem foghatjuk az óceánokra a globális felmelegedést

54 ezer levélszavazat már befutott a Nemzeti Választási Irodához

54 ezer levélszavazat már befutott a Nemzeti Választási Irodához

Tarolt-e a Fidesz, bejut-e valamelyik kispárt? - magyar EP-eredmények percről percre

Tarolt-e a Fidesz, bejut-e valamelyik kispárt? - magyar EP-eredmények percről percre