A populizmustól sem visszariadva különböző módszerekkel igyekeznek fellépni a kormányok világszerte az élelmiszerek és az olaj drágulása ellen.

HVG
Blokád alá vont olajfinomító Franciaországban, tüntető spanyol halászok, a benzináremelés ellen Molotov-koktéllal tiltakozók Indonéziában, éhséglázadás veszélye Ázsia és Afrika több országában - az élelmiszerek és a nyersolaj drágulása miatti konfliktusgócok a világ minden részén kialakultak, és ez mozgásba hozta a gazdasági-politikai gépezetet. Nemzetközi szervezetek és kormányok egymás után jelentenek be különféle lépéseket a gyorssegélyektől a szociális intézkedéseken át az áruk áfatartalmának csökkentéséig.

A Világbank például 1,2 milliárd dolláros segély- és hitelkeretet nyit a globális élelmiszerár-robbanás következményeinek enyhítésére, és ebből 200 millió juthat a legnagyobb veszélyben lévő szegény országoknak. A nemzetközi pénzintézet azt is bejelentette, hogy az idei 4 milliárd után jövőre 6 milliárd dollárt fordít mezőgazdasági programokra. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) 500 millió dolláros sürgősségi hitelkeretből segítené a latin-amerikai országokban az agrártermelés hatékonyságának javítását és a mezőgazdasági termények jobb elosztását. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a héten Rómában válságtanácskozást rendez az árrobbanásról, két hétre rá az EU-tagországok vezetői ülnek össze, június végén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tesz egy újabb kísérletet az agrárkereskedelem liberalizálására, július elején pedig a hét vezető ipari állam és Oroszország Japánban tartandó csúcsértekezletén kerül terítékre a téma.

Mindez jelzi, hogy az utóbbi időben az olajár elszabadulása mellett az élelmiszerek drágulása lépett elő a legsúlyosabb globális problémává, és már senki nem számolgatja, melyik bank mennyit bukott az amerikai jelzálogpiaci válságon. A rövid idő alatt esetenként két-háromszorosára ugrott árak több helyen zavargásokat, majd a kormányok részéről pánikreakciókat váltottak ki. A legszegényebb, általában importra szoruló országokban - ahol a lakosság jövedelmének a felét is elviheti az élelmiszer, míg ez az arány az USA-ban és az EU-ban 15 százalék körüli - az éhínség réme fenyeget. A termelők egy részénél pedig protekcionista - ezúttal az exportot akadályozó, az importot bátorító - intézkedéshullámot indított el a készletek védelmének szándéka, tovább súlyosbítva a piaci krízist.

A társadalmi elégedetlenség láttán világszerte a költségvetést alaposan megterhelő populista lépésekhez folyamodtak. Marokkóban 2 milliárd dollárt költenek az állami alkalmazottak béremelésére, Egyiptomban és Jordániában - ahol a párhuzamos segélyszervezetet kiépítő iszlám szélsőségesek térnyerésétől tartanak - pedig e kör mellett a nyugdíjasok is azonnali 20 százalékos többletet kaptak. Bolívia, Kuba, Nicaragua és Venezuela nemrég 100 millió dolláros alapot hozott létre alapvető élelmiszerek elosztására, és árellenőrzéssel is igyekeznek útját állni a drágulásnak. Mexikóban a múlt héten jelentette be Felipe Calderón elnök, hogy a lakosság negyedét kitevő 26 millió szegény havi 120 pesót (1800 forintot) kap az áremelkedés ellensúlyozására (a napi minimálbér 50 peso). Emellett a legszegényebb családok rögzített áron vásárolhatnak alapvető élelmiszereket az állami üzletekben, és az idei, várhatóan 25 millió tonnás rekordtermésből stratégiai kukoricatartalékot képeznek.

Fölizzottak a kedélyek Európában is. Az EU soros elnökségét július 1-jén átvevő Franciaország máris azt szorgalmazza, hogy a nagy nehezen kiizzadt reformok részeként központi szerepbe került területalapú agrártámogatások helyett ismét a termelés mennyiségét szubvencionálják, ezzel garantálva a közösségben az ellátási biztonságot és az árak kordában tartását. Nagy-Britannia és Dánia - valamint az EU dán agrárbiztosa, Mariann Fischer Boel - viszont éppenséggel arra lát indokot az árrobbanásban, hogy a piaci mechanizmusoknak nyissanak szabadabb teret a központilag vezérelt támogatási politika rovására. A vita új színezetet adhat a 2003-ban elfogadott reformintézkedések idei félidős felülvizsgálatának, amit az élelmiszer-piaci pánik előtt még rutinfeladatnak tartottak.

Nem lehet számítani az árak tartós esésére az idei szezonban több országban várható kiváló gabonatermés ellenére sem - állítja a FAO, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmánya. A római konferencia elé időzített jelentés szerint az idén az élelmiszer-importőrök számlája 215 milliárd dollárral, soha nem látott magasságba, ezermilliárd dollár fölé emelkedik. Az árak pedig a következő tíz évben a válság előttinél magasabb szinten állhatnak be. A két szervezet azt javasolja, vizsgálják felül a bioüzemanyagok előállítására készített nagyszabású terveket, fordítsanak többet a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítésére, és szélesebb körben alkalmazzák - például az ez elől mindeddig elzárkózó EU - a nagyobb hozamokat ígérő génmódosított fajtákat.

Az élelmiszernél is nagyobb indulatokat kavar a nyersolaj és rajta keresztül az üzemanyagok drágulása. Franciaországban a múlt héten több olajtároló, illetve a Total olajtársaság egyik finomítója elől rohamrendőrök távolították el az egekbe szökött árak miatt blokádot építő tüntetőket. Nagy-Britanniában, Hollandiában és Bulgáriában teherautó- és kamionsofőrök tiltakoztak, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban és Portugáliában pedig a dízelolaj drágulása miatt a megélhetésüket féltő halászok protestáltak. Indonéziában a múlt héten zavargások törtek ki, miután a kormány csökkentette az üzemanyag központi szubvencióját, ami néhány nap alatt 25 százalékos dráguláshoz vezetett. Malajzia egyelőre kitart saját támogatási rendszere mellett, ám megtiltotta, hogy thaiföldi és szingapúri határánál az olcsóbb tankolás reményében érkező külföldi rendszámú autókat kiszolgáljanak.

A populista reakciók az olajkérdésben sem maradtak el. Az amerikai elnökségért küzdő republikánus John McCain és a demokrata Hillary Clinton a nyári utazási szezon idejére a szövetségi benzinadó csökkentését sürgette - a demokrata Barack Obama nem csatlakozott hozzájuk -, a washingtoni kongresszus pedig fölvetette a profithalmozó olajtársaságok adókedvezményeinek visszavonását. Nagy-Britanniában - amely 2000-ben már átélt egy tiltakozáshullámot az üzemanyag drágulása miatt - az októberre beütemezett jövedékiadó-emelés elhalasztását követelik az amúgy is sokat támadott Gordon Brown kormányfőtől. A leghangosabb e téren is Franciaország: Nicolas Sarkozy elnök a múlt héten a benzinadó csökkentését javasolta. Ehhez azonban konszenzusra lenne szükség, márpedig a tagállamok zöme hibásnak tartaná a lépést. Ráadásul az unió pénzügyminiszterei 2005-ben Manchesterben - amikor a nyersolaj hordónkénti ára 70 dollár fölé emelkedve néhány hónap alatt csaknem megduplázódott - vállalták, hogy az olaj drágulása esetén sem nyúlnak hozzá az adókhoz.

NAGY GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy lopott Audi bukkant elő, amikor elolvadt a négyméteres hó egy szlovák hegyen

Egy lopott Audi bukkant elő, amikor elolvadt a négyméteres hó egy szlovák hegyen

Ez nem jött be: mégsem foghatjuk az óceánokra a globális felmelegedést

Ez nem jött be: mégsem foghatjuk az óceánokra a globális felmelegedést

Hont András: Álmainkban Európa visszainteget

Hont András: Álmainkban Európa visszainteget

13 millió dokumentumot tettek közzé a nácik által meghurcoltakról a neten

13 millió dokumentumot tettek közzé a nácik által meghurcoltakról a neten

Fontos bejelentést tett a NASA a Hold-misszióval kapcsolatban

Fontos bejelentést tett a NASA a Hold-misszióval kapcsolatban

A kaszinózás nem jött be, de paradicsomban egyre erősebb az északnyugati határszél

A kaszinózás nem jött be, de paradicsomban egyre erősebb az északnyugati határszél