Nehéz lesz vevőt találni a privatizáció előtt álló európai légitársaságokra. Mindegyikük veszteséges és súlyosan eladósodott, kilátásaik pedig - különösen az emelkedő üzemanyagárak miatt - nem túl biztatóak.

Egyre kevesebb európai nemzeti légitársaság van még állami kézben, de azok többségétől is mintha szabadulni akarnának a kormányok. A mind súlyosabb helyzetben lévő nemzeti légitársaságok közül az osztrák AUA, az olasz Alitalia, a cseh CSA, a szerb JAT és a lengyel LOT privatizációja is napirenden van. A sok helyen stratégiai fontosságúnak tartott állami tulajdon eladásakor esetenként felmerül, hogy a nemzeti befolyás megőrzésére bizonyos hányad hazai befektetők tulajdonába kerüljön, ami tovább rontja a költségcsökkentő intézkedések ellenére is veszteséges, eladósodott légitársaságok vonzerejét.

Az osztrák légitársaság eladásáról a múlt héten döntött váratlan gyorsasággal a kormányzásának utolsó napjait élő, a szeptemberi előrehozott választásokra készülő bécsi kabinet. Az AUA 42,75 százalékos állami tulajdonrészét birtokló osztrák vagyonügynökség (ÖIAG) augusztus 24-éig várja az érdeklődők jelentkezését, s a 46,45 százalékban tőzsdén forgó társaság eladását az év végéig szeretné lezárni. A 157 millió euróra tartott állami pakett eladása nem lesz könnyű. Az indulatoktól sem mentes kormányülésen a koalíciós pártok kikötötték, hogy az AUA-ból, a Lauda Airből és az Austrian Arrowsból álló vállalatcsoport 25 százalék plusz egy darabos részvényhányada maradjon osztrák kézben, vevőként pedig elsősorban stratégiai befektetőt, tőkeerős légitársaságot tudnak elképzelni. A részvényesek közt most is vannak osztrákok: 7,25 százalékot két pénzintézet, a Raiffeisen és a Bank Austria, valamint a Wiener Stadtische biztosító birtokol, 3,55 százalék pedig a dolgozóké.

Tőkeerős külföldi befektető nélkül az AUA gépei aligha maradhatnának sokáig levegőben. A cég pénzügyi helyzete olyannyira ingatag, hogy közel száz gépből (Airbus, Boeing, Bombardier, Canadair Jet) álló flottájának a felét jövőre el kellene adnia, a tavaly ideiglenesen leállított tengerentúli járatokat sem tudná újra működtetni, és szükség lenne a 8 ezres létszám lefaragására is. Az interkontinentális járatok egy részének törlése után elsősorban a kelet-európai célpontokban erős AUA vergődése évek óta tart, újabban - a világ összes légitársaságához hasonlóan - a kerozindrágulás nehezíti a helyzetét (az üzemanyag 74 százalékkal kerül többe a cégnek, mint egy évvel korábban). Az AUA 48,7 millió eurós veszteséggel zárta az első fél évet, az esztendő egészére pedig 90 milliós veszteséget jeleznek.

Bécsben arra számítanak, hogy a német Lufthansa lesz a befutó, bár az érdeklődők között állítólag ott van a francia-holland Air France-KLM, az orosz Aeroflot, a török Turkish Airlines, sőt a kínai Air China is. Meglepte az osztrák közvéleményt, hogy vételi szándékot jelentett be az osztrák gazdasági kamara is, melynek elnöke, Christoph Leitl szerint Ausztria gazdaságának érdeke a nemzeti légitársaság fennmaradása. Az AUA állítólag a Lufthansát látná a legszívesebben, és olyan fúzióban gondolkodik, mint amilyenre 2005-ben a német és a svájci cég között került sor: a Swiss megtarthatta a nevét és - legalábbis látszólag - nemzeti légitársaság jellegét. A Lufthansa kész is a tárgyalásra, különösen az AUA balkáni és kelet-európai viszonylatai vonzóak számára, ám egyelőre kivár.

Nehezíti az eladást, hogy az új tulajdonosnak számolnia kell a Mohamed Bin Issa Al Jaber, osztrák állampolgárságú szaúdi üzletember által indított perrel is. Al Jaber ugyanis 150 millió eurót követel azért, mert tavasszal meghiúsult a beszállása az AUA-ba, miután szerinte a valóságosnál szebb képet festettek neki a légitársaságról (HVG, 2008. március 29.).

A fennmaradás a tétje a csőd szélén álló olasz Alitalia évek óta húzódó privatizációjának is. Az áprilisi választások után hatalomra került Silvio Berlusconi kormánya meghiúsította az elődje által tető alá hozott megállapodást az Air France-KLM párossal a 49,9 százalékos állami részesedés eladásáról, ám az Alitalia bajaira máig nem talált megoldást. Berlusconi elképzelése, hogy az olasz nemzeti légitársaság hazai tulajdonban maradjon, egyelőre csak terv. Eközben a veszteséges Alitalia életben tartására 300 millió euró támogatást nyújtott, ami miatt az EU máris vizsgálatot indított.

A Berlusconi-kormány mozgásterét szűkíti, hogy a légitársaság rendbetételére felkért Banca Intesa pénzintézet az Air France-KLM-nél is radikálisabb - a 11 ezer fős létszám 5 ezres csökkentését tartalmazó - tervvel állt elő. Berlusconi is elismerte a létszámleépítés elkerülhetetlenségét, és elárulta, hogy kormánya egy - meg nem nevezett - nagy külföldi céggel tárgyal az Alitaliáról. Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap tudni vélte, hogy Bécshez hasonlóan Róma legújabb kiszemeltje is a Lufthansa, amit a németek úgy kommentáltak, nem áll szándékukban ajánlatot tenni, de figyelik a fejleményeket. Pénzük mindenesetre lenne mindkét társaságra, 2008-ra a cég 1,5 milliárd euró profitot vár. A Berlusconi egyik testvérének tulajdonában lévő Il Giornale napilap ennek ellenére ismét felvetette az Alitaliánál jóval kisebb olasz Air One légitársasággal való esetleges fúziót, azt állítva, a Banca Intesa hazai befektetők bevonásával 1 milliárd eurós mentőcsomagot készít elő.

Az 1990-es évek elejére az Air France-szal egyszer már pórul járt jobbközép prágai kormány is újból eladásra kínálja a CSA légitársaságot. Reményei szerint a nagy európai légitársaságok mindegyike jelentkezik a még ősszel kiírandó tenderre, de várható az Aeroflot, valamint kínai és dél-koreai érdeklődő is. Prága a legszívesebben a Lufthansa, a British Airways és az Air France-KLM trióból választana, de mivel a brit társaság a napokban állapodott meg a spanyol Iberiával való összefonódásról (HVG, 2008. augusztus 9.), majd együttműködésük a múlt héten az American Airlinesszal bővült, Londonra aligha számíthat. Iparági szakértők szerint Prága kissé meg is késett az eladással, a tavaly még nyereséges CSA az idén ugyanis valószínűleg szintén veszteséges lesz. Hiába nőtt utasforgalma, a magas üzemanyagárak miatt az első négy hónapot 18 millió euró ráfizetéssel zárta. Reménykeltő viszont, hogy 2007 is hasonlóan indult, és mégis nyereséggel végződött, igaz, ebben nagy szerepet játszott, hogy a cég 30 millió euróért több ingatlant értékesített, és repülőinek egy részétől is megvált.

Nem lesz sokkal könnyebb a szerb JAT légitársaság privatizációja sem. Belgrád szeptemberre írta ki a tendert a légitársaság 75 százalékos állami részesedésére. A 150 millió eurós remélt vételár szakértők szerint nem igazán reális, mert bár könyv szerinti értéke nagyjából ennyi, az 1700 alkalmazottat foglalkoztató JAT adóssága 247 millió euró. A lehetséges vevők között egyelőre az Aeroflotot, az izlandi Icelandair nemzeti légitársaságot és az Air Indiát emlegetik.

Lengyelországban előkészítés alatt áll a 68 százalékban állami, az év eleje óta 40 millió eurónyi veszteséget felhalmozott - és a tavalyi nyereség után az idén 80 milliós ráfizetéssel számoló - LOT privatizációja. A tervek szerint a cég privatizációjáról szóló törvény őszre készül el, de úgy hírlik, Varsóban még nem dőlt el, hogy tőzsdén keresztül értékesítik vagy stratégiai befektetőnek adják el a nemzeti légitársaságot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nemzetközi gazdaság

Fapados bajok

Az első fél évben nekilódult üzemanyagárak, az európai gazdaságot fenyegető recesszió padlóra küldte a kontinens...

Teherautó gázolt halálra egy biciklist Gödön

Teherautó gázolt halálra egy biciklist Gödön

Az ideiglenes osztrák kormány visszavonta Stracheék egyik utolsó, a menedékkérőkre vonatkozó rendeletét

Az ideiglenes osztrák kormány visszavonta Stracheék egyik utolsó, a menedékkérőkre vonatkozó rendeletét

Mikor lesz saját lakásom? – Nagyok a különbségek az országban

Mikor lesz saját lakásom? – Nagyok a különbségek az országban

Visszavonta az osztrák belügyminiszter a menedékkérők órabérét lecsökkentő rendeletet

Visszavonta az osztrák belügyminiszter a menedékkérők órabérét lecsökkentő rendeletet

Változik a Google mobilos keresője, érdemes lesz rá figyelni

Változik a Google mobilos keresője, érdemes lesz rá figyelni

Lemondott Szeged alpolgármestere

Lemondott Szeged alpolgármestere