szerző:
HVG

A burgonya története 13 ezer évvel ezelőtt, Dél-Amerikában kezdődött.

A burgonya története 13 ezer évvel ezelőtt, Dél-Amerikában kezdődött. Ott jelentek meg az első, még vadon élő, őshonos fajták. Eredetének pontos helye azonban tisztázatlan, valószínűleg a mai Peru déli, Bolívia északi részéből, az Andok több ezer méter magasan lévő, hűvös fennsíkjairól származik. A kutatók szerint a termesztés 7–8 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, s a régészeti leletek arra utalnak, egykor óriási választékban termett. Az Andokban élő inka és kecsua törzsek külön neveket használtak a krumplifélékre, s a burgonyagumókat jóslásra is használták. Peruban még ma is hét faját és annak közel 5 ezer változatát különböztetik meg. Az Andok indián piacain ma is a burgonya az egyik fő termék: szín, alak és íz szerint csoportosítva többtucatnyi változatban, hegyekben áll a földre terített ponyvákon.

Az európai hódítók az inkáknál láttak először burgonyát, s a spanyol konkvisztádorok 1570 táján hozták át Nyugat-Európába. Hamar elterjedt, 1600-tól már Európa számos országában ismerték, igaz, kezdetben elsősorban dísznövényként, virágja miatt termesztették. Eleinte sokan gyanakvóan nézték, és emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartották, mondván: pogány földről származik, a gyanús formájú gumó csak boszorkányok műve lehet. Kezdetben ezért kizárólag takarmányozásra használták.

Az utóbb a szegények jellegzetes táplálékaként emlegetett burgonyában először a felsőbb társadalmi rétegek láttak lehetőséget. Franciaországban például azután terjedt el széles körben a termesztése, hogy XVI. Lajos is megízlelte. Hollandiában, Belgiumban vagy Angliában háborúk és éhínségek kellettek ahhoz, hogy a köznép is megkedvelje. Német földön Nagy Frigyes ravasz „marketingakciója” segítette az elterjesztését: a porosz uralkodó burgonyát telepíttetett saját földjeire, majd erős őrséget állíttatott. Miután a helybéliek úgy gondolták, csakis értékes termés lehet, amit ilyen nagyon őriznek, belopóztak a földekre, loptak belőle, és maguk is elültették.

Magyarországra valamikor a 17. század vége felé jutott el, a feljegyzések szerint német területről hazatérő diákok révén, a krumpli elnevezés is német (Grumper, Krumpir) eredetű. Jó egy évszázad múlva vált általánossá a termesztése, s a szegények egyik legfontosabb táplálékává vált. Földi almának, földi körtének is nevezték, tájnyelvi változata a kolompér, Erdélyben pedig pityóka néven ismerik. A burgonya elnevezés pedig feltételezések szerint a franciaországi Burgundia tartomány nevéből származik.

Írországban viszont kezdettől lelkesen fogadták az új növényt, amely megfelelt az ottani éghajlatnak és talajnak, magas hozama pedig olcsó élelemmel látta el a szegény parasztcsaládokat is. Az 1800-as évek derekán már az írek fele burgonyatermesztésből élt. Az aranykornak azonban véget vetett az 1845–1850-es burgonyavész, a szigeten ugyanis csupán egyetlen fajtát termesztettek, s annak kipusztulása miatt a 8 milliós országban egymillióan haltak éhen, 2 millióan pedig kivándoroltak.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Para-Kovács Imre: Könyörgök, szenteljük fel!

Para-Kovács Imre: Könyörgök, szenteljük fel!

Videó: extrém erős szélben kellett leszállnia a 173 000 kilós óriás-repülőgépnek

Videó: extrém erős szélben kellett leszállnia a 173 000 kilós óriás-repülőgépnek

Megint nem volt telitalálat a hatos lottón

Megint nem volt telitalálat a hatos lottón

Lángolt egy vonat a Déli pályaudvaron

Lángolt egy vonat a Déli pályaudvaron

Igazán nemes gesztust tett a magyar evezős, kitüntette a Fair Play Bizottság

Igazán nemes gesztust tett a magyar evezős, kitüntette a Fair Play Bizottság

2000 milliárd eurós szuperbank jöhet létre Németországban

2000 milliárd eurós szuperbank jöhet létre Németországban