Letaszíthatják trónjáról a gazdaságstatisztika univerzális mutatóját, a GDP-t. Politikusok és tudósok egyaránt az életminőség minél pontosabb mérésének útjait keresik.

„Amit mérünk, hatással van arra, amit csinálunk. Ha rossz mércéink vannak, rossz dolgokra fogunk törekedni” – fejtegette Joseph Stiglitz, a New York-i Columbia Egyetem professzora, amikor az általa vezetett, vele együtt öt Nobel-díjas közgazdászt magában foglaló 22 tagú bizottság a minap Párizsban közzétette a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás méréséről szóló jelentését. Nicolas Sarkozy francia elnök másfél éve bízta meg a testületet azzal, hogy vizsgálja meg a hazai össztermék (GDP) változását középpontba állító hagyományos gazdaságstatisztika bevett módszertanát. Szerinte ugyanis a választópolgárok joggal érezhetik úgy, becsapják őket, amikor azt hallják, hogy hosszú távon a GDP folyamatosan nő, viszont azt tapasztalják, hogy ez több pusztítással, mint teremtéssel jár, és kockára teszi a Föld jövőjét.

HVG
A rövidebb, angol nyelvű változatában is csaknem háromszáz oldalas tanulmány legfőbb üzenete, hogy egyetlen számmal lehetetlen mindent leírni, főleg nem a mai globalizált világban. Nem magával a GDP-vel van baj, hanem azzal, hogy tévesen használják – emlékeztetnek a szerzők. Az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság alatt Simon Kuznets orosz származású amerikai közgazdász által az országok gazdasági teljesítményének mérésére kidolgozott, de széles körben csak a második világháborút követően elterjedt GDP mára a nemzetek gazdasági sikerességének szinte kizárólagos jelzőszámává vált.

A GDP-mutató korlátaira annak idején maga Kuznets is figyelmeztetett, főleg arra, hogy nem veszi tekintetbe sem a pénzmozgással nem járó tevékenységeket, sem a gazdasági, humán és természeti erőforrások kimerülését. A GDP mennyiségi, és nem minőségi mutató, így sem a jövedelmek elosztását, sem a tevékenységek társadalmi hasznosságát nem tükrözi. A hazai össztermék szempontjából például közömbös, hogy egy kormány felsőoktatási intézmények vagy éppen fegyházak fenntartására költ, de egy nukleáris balesetet követő sugármentesítés is ugyanúgy növeli a GDP-t, mint a szélerőművek energiatermelése.

A GDP kultusza félrevezető jelzéseket ad a politikai döntéshozóknak, ezért Stiglitzék azt szorgalmazzák, hogy állítsák helyre a mutató eredeti értelmezését, és a gazdasági teljesítményről a népesség jólétére helyezzék át a hangsúlyt. A bizottság szerint finomítani kellene a GDP számításának módszerét, mivel az anyagi jólétet nem elsősorban a termelés, hanem a jövedelem és a fogyasztás határozza meg. Szükség lenne arra is, hogy az utóbbi ötven évben felduzzadt szociális ellátórendszerekre fordított közkiadások mellett a szolgáltatások minősége is visszaköszönjön az adatokban.

Új indexek kimunkálását sürgeti a jelentés az életminőség különböző objektív és szubjektív dimenzióinak, valamint a pénzügyi és környezeti fenntarthatóságnak a mérésére is. Olyan, első pillantásra bizarr javaslatok is szóba kerültek, hogy például mérhetővé kellene tenni az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom szintjét. A tanulmány tucatnyi konkrét ajánlása között szerepel a háztartásközpontú szemlélet bevezetése, az adó- és hitelkamatterhek, az ingyenes jóléti szolgáltatások (mint az állami alapszintű oktatás) vagy a nem piaci gazdasági tevékenységek megjelenítése. Szó van arról is, hogy a jövedelmek vizsgálatánál, eltávolodva az eddigi gyakorlattól, ne az átlag-, hanem inkább a mediánértékből induljanak ki, hiszen úgy pontosabban megállapítható, mely rétegek haszonélvezői a gazdasági növekedésnek és melyek nem.

A jelentés nyitott kapukat dönget. A GDP mellett már többféle index is forgalomban van az emberi jólét mértékének számszerűsítésére. Ilyen a fenntartható gazdasági jólét mutatója (ISEW), a valódi haladási mutató (GPI), az élő bolygó mutatója (LPI). A legelterjedtebb talán az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által a kilencvenes évek eleje óta használt humán fejlettségi mutató (HDI). Kitalálója, a Stiglitz-bizottságban is részt vevő közgazdasági Nobel-díjas indiai Amartya Sen ezt az indexet inkább a fejlődő országok szükségleteire szabta. Gyakran hivatkoznak a Természetvédelmi Világalap (WWF) és más környezetvédő szervezetek által a köztudatba bedobott, ám pontatlansága miatt sokat bírált ökológiai lábnyommutatóra is. Ennek egyik továbbfejlesztett változata a boldog bolygó indexe (HPI), amely aszerint sorolja be az országokat, hogy hol mennyire elégedetten és meddig élnek a lehető legkisebb környezetkárosítás mellett.

A világ egyik legrészletesebb és leghitelesebb statisztikai adatbázisával rendelkező Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális programot indított a társadalmak haladásának mérésére. Az Európai Bizottság pedig augusztus végén tette közzé elképzeléseit a GDP-n túlmutató környezeti és szociális mérőszámok kidolgozására. 2010-ben elsőként egy összetett környezetterhelési indexszel rukkol elő, amely a tagállamoknak az energiafelhasználásban, a biodiverzitás, a légkör és a vizek védelmében, valamint a hulladék-újrahasznosításban és -kezelésben elért teljesítményét méri majd, és a GDP-adatokkal párhuzamosan rendszeresen publikálnák. Már az idén bemutatják Brüsszelben a tagállamokkal közösen kifejlesztett, a fenntartható fejlődést mérő eredménytábla próbaváltozatát is, amely egységes mennyiségi és minőségi mutatók alapján tenné összehasonlíthatóvá az egyes tagállamok teljesítményét a kormányzati politikától egészen a vállalatok szintjéig.

VIDA LÁSZLÓ

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az elnöki hatalomról szavaz ma Egyiptom

Az elnöki hatalomról szavaz ma Egyiptom

Sri Lanka – két nap kényszerszünet

Sri Lanka – két nap kényszerszünet

A berlini utcákon nagy csata dúl az éjszaka királya címért

A berlini utcákon nagy csata dúl az éjszaka királya címért

Ötmillióba is fájhat a húsvéti ittas vezetés

Ötmillióba is fájhat a húsvéti ittas vezetés

A világ legismertebb hegymászói haltak meg egy lavinában

A világ legismertebb hegymászói haltak meg egy lavinában

Az amerikaiak szerint a kínai titkosszolgálatok pénzelik a Huawei-t

Az amerikaiak szerint a kínai titkosszolgálatok pénzelik a Huawei-t