Visszavetette a válság az orosz vasút fejlesztési programját, de Moszkvában továbbra is arra számítanak, hogy a grandiózus tervek kedvező ajánlatokat vonzanak.

„Készen állunk mindent megvenni, ami lehetővé teszi, hogy kielégítsük a növekvő keresletet, csak legyen a termék biztonságos, megbízható, gyors, jó és kényelmes, az ára pedig elfogadható” – érzékeltette a napokban újságírók előtt az orosz vasúttársaság (RZSD) szinte csillapíthatatlan étvágyát a cég műszaki főnöke, Alekszandr Nazarov. A több mint egymillió embert foglalkoztató óriásvállalat gigantikus fejlesztési program megvalósításán dolgozik, amit sűrűn hangoztattak a Moszkva melletti Scserbinkában nemrég megrendezett szakkiállításon is. A rendezvényre 15 országból több mint 250 társaság jött el abban a reményben, hogy az orosz vasút partnerévé válhat.

HVG
A nyüzsgés oka, hogy az RZSD – mint azt a társaság elnöke, Vlagyimir Jakunyin többször is elmondta – a két éve elfogadott fejlesztési stratégiája értelmében 2030-ig 23 ezer mozdonyt akar vásárolni (csak tavaly mintegy négyszázat vett, többet, mint amennyit a világ bármely nagy gyártója egy év alatt előállítani képes), valamint egymillió teher- és 23 ezer személykocsit. A teljes programra a pesszimista változat 1130 milliárd rubelt (1 rubel = 6 forint) szán, az optimista pedig 1350 milliárdot. A szövetségi büdzsé ennek 15-20 százalékát, az RZSD majdnem a felét állja, 5 százalék a különböző régióktól futhat be, a többit pedig magánbefektetőktől – jórészt olyan cégektől, például bányatársaságoktól – várják, amelyek érdekeltek abban, hogy létesítményeik vasúti összeköttetéshez jussanak. Őket azzal az ígérettel is igyekeznek meggyőzni, hogy a befektetés viszonylag gyorsan megtérülhet, hiszen 2030-ra a vasúti szállítás jelentős része szabadárassá válik. Most ugyanis még többnyire központi díjszabás alapján dolgozik a százszázalékos állami tulajdonban lévő vasúttársaság, amelynek például a személyforgalomból származó bevételei csak a kiadások kétharmadát fedezik (a magyar MÁV-nál még a 30 százalékot sem éri el az arány), a többit főként a teherszállítás nyeresége kompenzálja.

A fejlesztési program, amelynek eredményeként az RZSD szerint a felére lehet csökkenteni az orosz gazdaság szállítási költségeit, 15-20 ezer kilométernyi új sínpálya építését is magában foglalja, egyebek közt azzal a céllal, hogy újabb ásványkincslelőhelyeket, kikötőket is bekapcsoljon a hálózatba. „Van, ahol a válság miatt le kellett állítani a munkát, de a stratégiailag fontos helyeken, jelenleg mintegy 500 kilométeren folytatódik az építkezés” – mondta a HVG kérdésére Nazarov.

A kiemelt beruházások közé tartozik a 2014-es szocsi téli olimpia vasúti infrastruktúrájának kialakítása is. Nemcsak a város és a versenyszínhelyek, hanem a reptér és a város között is meg kell teremteni a kapcsolatot. Épül egy új, Moszkvából Szocsiba vezető vonal is, amely – a mostanitól eltérően – elkerüli Ukrajna területét, és valamivel több mint 15 órára rövidíti a ma még egy–másfél napos menetidőt. De 2020-ig gyorsvasút-közlekedés indul be 17 másik vonalon is, elsőként december közepén a Moszkva és Szentpétervár közötti, jó 700 kilométeres úton. Ezen a Siemensszel közösen gyártott, 250 kilométeres sebességre képes szupervonat, a Szapszan (Vándorsólyom) kevesebb mint négy óra alatt száguld végig. Arról az elképzelésről sem tettek le Moszkvában, hogy Szlovákián át egészen Bécsig vezessék el az orosz szabvány szerinti, széles nyomtávú vasutat, megkönnyítve ezzel az Európából Ázsiába irányuló szállításokat.

A vasúttársaság az idén még 40 milliárd rubel hitelt vesz fel, Jakunyin mégis panaszkodik, hogy a nagy tervek megvalósításához nem talál elég finanszírozási forrást, ezért rövidesen Szingapúrba utazik ázsiai befektetőket toborozni. A 2009 végére 350 milliárd rubelesre duzzadó adósságállomány növekedésének ugyanis gátat szab a cég belső szabálya, amely a bruttó bevétel meghatározott részénél nem engedi nagyobbra nőni a tartozásokat. Érezteti hatását a válság is: miközben keleti irányban, Vlagyivosztok és Kína felé 23 százalékkal nőtt, összességében az idén eddig több mint ötödével visszaesett a teherszállítás – mondta a cégvezető, aki abban bízik, hogy az eredetileg becsült 19 százalék helyett csak 15,6 százalékos teljesítménycsökkenéssel zárják az évet.

A lehetséges partnereket nem riasztják el a válságszámok. „Az RZSD hosszú éveken keresztül nem költött fejlesztésre, és nagy szüksége van korszerű technológiára” – mondta például Francois Lacote, az Alstom közlekedési üzletágának műszaki alelnöke. A francia vasútijármű-gyártó márciusban stratégiai megállapodást kötött az ágazat legnagyobb oroszországi képviselőjével, a Transzmasholdinggal (TMH), amelynek 25 százalék plusz egy részvény erejéig az RZSD is tulajdonosa. Az Alstom ugyanilyen arányban készül bevásárolni magát a cégbe, amellyel fele-fele alapon vegyesvállalat létrehozását tervezik, mozdonyok és emeletes vagonok gyártására. Az egyeztetéseket Nazarov szerint kereskedelmi nézeteltérések fékezik, míg Lacote – a megegyezni akaró üzletember kötelező udvariasságával – úgy vélekedett, hogy nincsenek komoly viták. „Jó ötletek vannak, csak meg kell valósítani őket” – hangoztatta a HVG kérdésére a francia gyorsvasút, a TGV atyjának is tartott szakember, és hozzátette: az orosz piacra különleges, a sajátos éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó mozdonyt terveznek, amelyből a TMH üzemeiben akár évi ötszázat is elő lehetne állítani, ötször annyit, mint ahány mozdonyt az Alstom ma összesen gyárt.

POÓR CSABA / SCSERBINKA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Borúra derű: egy szlovén politikus szájharmonikával szórakoztatta az EP-képviselőket

Borúra derű: egy szlovén politikus szájharmonikával szórakoztatta az EP-képviselőket

Emberek haltak meg a szélviharban az Egyesült Államokban

Emberek haltak meg a szélviharban az Egyesült Államokban

Bejutott egy magyar vizsgafilm a cannes-i filmfesztiválra

Bejutott egy magyar vizsgafilm a cannes-i filmfesztiválra

A szudáni elnök szerette a készpénzt – 130 millió dollár volt a rezidenciáján

A szudáni elnök szerette a készpénzt – 130 millió dollár volt a rezidenciáján

Marsi Anikónak meggyűlt a baja a szavakkal

Marsi Anikónak meggyűlt a baja a szavakkal

Belgrádi békement – Szijjártó Péter is Vucsics mellett

Belgrádi békement – Szijjártó Péter is Vucsics mellett