szerző:
HVG

Az állami vagyon még piacképes részének dobra verésével próbál bevételhez jutni a politikai ellenszélben kormányzó brit Munkáspárt.

Mintha a családi ezüst maradékát akarnák rásózni a szorult helyzettel tisztában lévő vevőre, miközben az ajtónál már a végrehajtó kopogtat – a kisebb ellenzéki párt, a liberális demokraták egyik politikusa szerint nagyjából ezt tervezi Gordon Brown brit miniszterelnök, aki 16 milliárd font bevételre tenne szert a piacképesnek tartott állami és önkormányzati vagyonelemek kiárusításából. A munkáspárti kormányfő hétfőn részletezte elképzeléseit, azzal vádolva a jövő évi választások előtt néhány hónappal a közvélemény-kutatásokban utcahosszal vezető konzervatívokat, hogy ők a gazdasági növekedés újraindításának szükségességével, illetve a fájdalmas szociális következményekkel nem törődve az azonnali kiadáscsökkentést szorgalmazzák.

Nem sok minden maradt az állam tulajdonában a piacbarát gazdaságpolitikát folytató, Nagy-Britanniát modernizáló Vaslady, Margaret Thatcher levezényelte 1980-as évekbeli nagyszabású privatizáció után, aminek eladásával a finanszírozási gondokon enyhíthetnének. A kormány ezért igyekszik minden fontot megfogni, és áruba bocsátja például a La Manche csatorna alagútja (Csalagút) és London közötti vasútvonalat üzemeltető társaságban még meglévő állami részesedést. Magánkézbe kerülhet az Európa legzsúfoltabb autópálya-szakaszának tartott átkelő is a Temzén, London mellett. A napi 145 ezer gépjárművet kiszolgáló, Dartford és Thurrock közti, két alagútból és az 1991-ben átadott II. Erzsébet királynő hídból álló együttes privatizálásának ötlete máris népharagot váltott ki. Az elképzelés bírálói attól félnek, hogy a Londonba vezető egyik közúti artéria magánkézbe kerülésével megemelkedhet a használatáért kért – jelenleg reggel 6 és este 10 óra között a személygépkocsik után 1,5 fontos – díj. Márpedig a brit kormány azt ígérte, csak addig szed útdíjat, amíg a beruházás költsége meg nem térül és fel nem töltik a karbantartást szolgáló alapot, ám amikor ez 2002-ben megtörtént, egy törvénymódosítással bebetonozták a fizetést.

Brown terveiben olyan tételek is szerepelnek, amelyek magánkézbe adása korábban meghiúsult. A sportfogadással foglalkozó Tote társaságot Brown már a Munkáspárt 1997-es hatalomra jutása előtt privatizálandónak nevezte, de tervét megtorpedózta párttársa, a lóversenypályákat szenvedélyesen látogató Robin Cook néhai külügyminiszter. A párt 2001-es választási programjában újra felbukkant az 1928-ban Winston Churchill bábáskodása mellett alapított, a szigetországban 540 fogadóirodát működtető, 60 brit lóversenypályán jelen lévő – az online szerencsejátékba is beszálló – cég eladása, ám az megbukott az Európai Bizottság ellenállásán. Két éve a Tote vezetőiből és a versenyló-tulajdonosok szövetségéből álló konzorcium próbálkozott, de a magántőke-befektetési források bevonásával kínált 400 millió fontos vételi ajánlatot a kulturális és sport-, illetve a pénzügyminisztérium megfúrta. Egyszer már nekifutottak annak is, hogy privatizálják a 18 milliárd font, állammal szembeni diákhitel-állomány harmadát, de ezt az idén lefújták – éppen azzal az indokkal, hogy pénzügyi válság idején nem hozna elég bevételt az adófizetők számára.

Másfajta aggodalmat kelt az urándúsítással foglalkozó, a világpiac negyedét magáénak tudó Urenco harmadának eladása. A tavaly 1,13 milliárd eurós bevétel mellett 240 milliós adózott nyereséget elért cég – amelynek kétharmadán a holland Ultra-Centrifuge Nederland és a német Uranit osztozik – 15 ország atomerőműveinek szállít, és Londonnak biztonsági garanciákat kell majd kérnie a vevőtől, hogy nem juthat hasadóanyag illetéktelenek birtokába. A privatizálás pikáns döntés, mert 2003-ban a brit részt épp azért bízták az állami tulajdont aktívan menedzselő kormányzati szervezetre, hogy bebizonyítsák: az állam is lehet egy magáncéghez hasonlóan gondos gazda.

A tervezett 16 milliárd fontból mindez azonban alig 3 milliárdos bevételt hozhat a következő két évben, a többit az önkormányzati vagyonból teremtené elő Brown. Az önkormányzatok szövetsége máris félreverte a harangot, hogy akár iskolai sportpályákat, temetőket vagy könyvtárakat is dobra verhetnek a központi költségvetés pénzéhségének csillapítására.

A kormány is keres még újabb eladható vagyontárgyakat. Alistair Darling pénzügyminiszter márciusban megbízta a Rothschild bankházat, hogy találjon 35 milliárd fontot fizetni hajlandó vevőt a 886-ban alapított királyi pénzverdére (Royal Mint), amelynek igazgatói posztja 1727-es haláláig több mint negyedszázadon át Sir Isaac Newton természettudós polgári állása volt. Sajtóértesülések szerint kalapács alá kerülhet a napóleoni háborúk idején felvirágzott királyi térképészeti hivatal (Ordnance Survey) is. Árgus szemekkel keresik a minisztériumok és kormányhivatalok birtokában lévő, 220 milliárd font értékűre becsült ingatlanvagyon nélkülözhető elemeit is. Minden pénzre szükség van, hiszen a válság elleni küzdelemben a jelenlegi pénzügyi évben 175 milliárd fontra, a GDP 12 százalékára hízik a költségvetés hiánya.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Marad a jó idő

Marad a jó idő

Ők a világ legjobban fizetett színésznői

Ők a világ legjobban fizetett színésznői

Itt a Breaking Bad film címe és a bemutató időpontja

Itt a Breaking Bad film címe és a bemutató időpontja

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Magyar népmese, amelyben a kis Angela mélyen meghajol Viktor király előtt

Magyar népmese, amelyben a kis Angela mélyen meghajol Viktor király előtt

Csaknem 320 ezer ajánlóívet adtak ki a választási irodák az első nap

Csaknem 320 ezer ajánlóívet adtak ki a választási irodák az első nap