szerző:
HVG

Dél-afrikai társaság éleszti újjá ékszermárkaként a világhírű Fabergé-tojásokat készítő orosz aranyműves nevét.

Több ezer apró gyémánttal, drágakővel borított csikóhal-, tűzmadár- bross, tengericsiga-fülbevaló, fekete tulipángyűrű – csak néhány abból a részben orosz népmesék által ihletett, százdarabos kollekcióból, amivel a dél-afrikai Pallinghurst Resources nyersanyagpiaci magántőke-befektetési társaság fel akarja éleszteni az orosz cárok udvari ékszerésze, Carl Fabergé nevével fémjelzett márkát. A 60 ezertől 7 millió dollárig terjedő áron kínált csecsebecséket egy kattintással meg lehet vásárolni az interneten, a Pallinghurst ugyanis nem költ pénzt üzlethálózatra, csak Genfben nyitott egy exkluzív szalont. A tulajdonosok még így is azzal számolnak, hogy befektetésük csak öt év múlva hoz hasznot. Az érdeklődők a kollekciót – ahogy egy virtuális séta keretében a genfi üzletet is – alaposan szemügyre vehetik, tucatnyi nyelven tájékozódhatnak, a kiválasztott darabot pedig már másnap átvehetik az általuk megadott címen. De ha mégis személyesen akarnak válogatni, előre megbeszélt időpontban a genfi szalonban várják őket.

Az 1917-es bolsevik forradalmat követő államosítás után 92 évvel az új Fabergé-kollekció ötlete Brian Gilbertsontól, a Pallinghurst első emberétől származik. Gilbertson 2004-ben a világ első számú alumíniumtermelője, az orosz SZUAL vezérigazgatójaként figyelt fel a Fabergére. Akkoriban vette meg a SZUAL fő tulajdonosa, a milliárdos Viktor Vekszelberg több mint 100 millió dollárért az amerikai Malcolm Forbes médiamágnás örököseitől a 180 darabos Fabergé-ékszergyűjteményt, benne a cári családnak készített kilenc Fabergé-tojással (HVG, 2004. február 14.). Gilberston két éve, már a Pallinghurst elnökeként megvette a Fabergé nevét viselő céget, amely akkor éppen parfümöt és kozmetikumokat gyártott. A gyökerekhez visszatérő Fabergé főtervezője a neves párizsi ékszerész, Fréderic Zavvy lett. Gilbertson nem feledkezett meg az alapító családjáról sem: Fabergé két ükunokáját, a Svájcban született Tatianát és az ékszertervezéssel foglalkozó Sarah-t tanácsadónak kérte fel, és részesedést ajánlott nekik a cégben.

A leszármazottaknak ez némi elégtétel lehet, miután 1917-ben a forradalom miatt Oroszországból menekülni kényszerült család mindenét elvesztette. A hugenotta família a 17. század végén már Oroszországba is menekültként érkezett. Szentpéterváron telepedtek le, ahol az aranyművességet kitanult Gustave Fabergé 1842-ben a divatos Bolsaja Morszkaja utcán megnyitotta ékszer- és műtárgykereskedését. A világhír fia, Carl nevéhez kötődik, akinek különlegesen finom munkáira felfigyelt III. Sándor cár. Az uralkodó 1885-ben megbízta, készítsen feleségének húsvéti meglepetéstojást ajándékba. Fabergé a matrjoskababák mintájára szétszedhető tojást alkotott, arannyal bevont belsejében egy aranytyúkkal, amelyben a cári korona gyémántból készült mása rejlett.

Az ajándék tojás óriási sikert aratott, ettől fogva minden húsvétra rendelt belőle III. Sándor, majd utódja, II. Miklós. A tojások mindegyike más-más meghökkentő ajándékot, hol aranyhintót, hol gyémántgyűrűt rejtett. Fabergé a forradalom kitöréséig 54 ékszertojást szállított csak a cári udvarnak, de ezenfelül még számos darab készült orosz arisztokraták megbízásából. A cári udvar ékszerészévé előrukkolt Fabergé a 19. század végére tehetős üzletember lett, és ötszáz alkalmazottat foglalkoztatott. A húsvéti tojások mellett egyéb ékszerek is kikerültek a műhelyéből, ahol a cári udvar sajnálatára az európai arisztokráciának is dolgozott, a 20. század elején Moszkvában, Odesszában, Kijevben, Londonban voltak üzletei. A bolsevik hatalomátvétel után Szentpétervárról elmenekülve Fabergé Svájcban telepedett le, de képtelen volt feldolgozni a történteket, belebetegedett, és 1920-ban, 74 évesen meg is halt. Három fia közül ketten megalapították Párizsban a Fabergé et Cie. ékszercéget, de nem tudtak apjuk örökébe lépni.

A Fabergé név használatáról 1951-ben mondott le a család, miután nem telt a költséges perre, inkább 25 ezer dolláros egyezséget kötöttek az orosz származású, ám a szüleivel az USA-ba kivándorolt Sam Rubinnal, aki a jól hangzó névvel parfümgyártó céget alapított. Az időközben több tulajdonosváltáson átment Fabergét 1989-ben 1,5 milliárd dollárért megvette az Unilever, amely licencdíj fejében engedélyezte a Victor Mayer német ékszerészcégnek, hogy korlátozott számban készült 18 karátos arany ékszerein és ékszertojásain a jellegzetes Fabergé-címert tüntesse fel. A „forradalom utáni” első Fabergé-tojást Mihail Gorbacsov kapta, de jutott ilyenből Borisz Jelcinnek, Nelson Mandelának és II. Erzsébet brit uralkodónak is.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Holttestet találtak egy balatonfűzfői ház udvarán

Holttestet találtak egy balatonfűzfői ház udvarán

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Itt az új Star Wars-sorozat első hosszú előzetese

Kövér László: Aggasztó az emberi intelligencia csökkenése

Kövér László: Aggasztó az emberi intelligencia csökkenése

Photoshoppereknek nem akadály, ami az Audinak igen - ilyen lenne az RS6 szedánként

Photoshoppereknek nem akadály, ami az Audinak igen - ilyen lenne az RS6 szedánként

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt

Hárman állhatnak bíróság elé Kósz és Petőváry rágalmazása miatt