szerző:
Weyer Béla

A világ legnagyobb nyílt tengeri szélerőműparkját helyezték üzembe Németország északi-tengeri partjai előtt, ahol a HVG tudósítója is meggyőződhetett az elemek erejéről.

 

Szélkerekek az Északi-tengeren
©

A speciális építésű hajó orra egy befelé nyíló háromszög, vastag gumival kipárnázva. Tatján emelődaru, embereket szállító kosár, szerszámokat rejtő szekrények. Nagy teljesítményű dízelmotorjának köszönhetően húsz csomónál is nagyobb sebességgel feszül neki a tengernek. A fedélzeten csak mentőmellényben szabad tartózkodni, a hullámok és a szél könnyen lesodorhatják a látogatót.

Hogy mire képes az északi-tengeri szél ereje, az a csaknem kétórás út végén, immár a nyílt vízen látható. A német partoktól, egész pontosan Borkum szigetétől 45 kilométernyire északra épült meg az első ilyen méretű nyílt tengeri, úgynevezett offshore szélerőműpark, amelynek óriási szélkerekei egyenként 5 megawatt teljesítményre képesek (magyarországi – szárazföldi – társaik többsége 2 megawattos). A 12 ilyent magába foglaló létesítmény 50 ezer, egyenként háromfős háztartás teljes villamosenergia-szükségletét képes biztosítani. A megérkezéskor derül ki, miért ilyen a hajóorr kiképzése: a gumipárnák nekiütköznek a szélkerék tartószerkezetének, az oszlopot közrefogva dokkolnak, s így a hajóról elérhető a magasba vezető létra az egyébként csak helikopterről megközelíthető szerkezethez.

A méretek egyedülállóak: a vízmélység 30 méter, ott lenn van a szélkerék betonalapja. Az oszlop és a rotor 155 méterre emelkednek a vízszint fölé – ha valaki mellé állítaná a kölni dómot, erősen kéne nézni, melyik a magasabb. A nyílt vízen azonban nincs összehasonlítási alap, a szárazföldről pedig már nem lehet látni a szélerőműparkot. Ez volt ugyanis az egyik érv az offshore telepítés mellett: bár Németországban sokan szorgalmazzák-támogatják a megújuló energiaforrásokat, így a szélenergia hasznosítását is, legalább ennyien ellenzik is a szélkerekek szárazföldi terjedését. Mondván: állandó forgásukkal zavarják a környezetet, az autópályák mellett telepítettek elvonják a gépkocsivezetők figyelmét, éjszaka a jelzőfények villódzása különösen félrevezető, zajuk ártalmas a madarakra és így tovább.

Az Alpha-ventus szélerőműpark létrehozására három energetikai cég – a Vattenfall, az E.On és az EWE – állt össze. Az eredetileg tervezett 180 millió helyett 250 millió eurót költöttek erre a beruházásra, ami önmagában soha nem fog megtérülni. Az eddig ki nem próbált építési körülmények, az alapozásnál a 30 méteres vízmélység, a pilléreknél az állandóan nagy erővel mozgó, sós tengervíz hatása, a magasban az óriási méretekből fakadó súlyok mozgatása jelentett megoldandó problémát. Csak egy példa: a szélkerék teteje, az úgynevezett gondola és a rotor együtt 410 tonna, körülbelül annyi, mint egy felszállásra kész, megrakott-megtankolt Boeing– 747-es repülőgép súlya. Ezt kellett milliméter-pontossággal a helyére tenni.

Az egymástól 800 méterre elhelyezett tizenkét szélkereket a tengerfenéken futó kábelek kötik össze a központi transzformátorral. Az egyes generátorok által termelt villamos energiát ugyanis a jobb szállíthatóság kedvéért – 45 kilométert kell megtennie a partig – még a helyszínen 110 kilovoltra transzformálják föl, s így táplálják be az ugyancsak a tengerfenéken futó, karvastagságú kábelek kötegébe. A transzformátorplatform az erőműpark központi helye, ide helikopter is le tud szállni, itt tartózkodni is lehet szerelés-karbantartás idején.

Amennyiben van valami aktuális tennivaló. Egyébként a szélerőműpark felügyelet nélkül működik, ami azt a kérdést is felveti, hogy mennyire van biztonságban. Elvileg 500 méteres körzetben tilos megközelíteni, s ezt az új hajózási térképek már jelzik is, de az esetleges rossz szándékú behatolást legfeljebb a kamerákon keresztül érzékelnék az üzemeltetők. Alig valószínű, hogy egy kísérleti stádiumban lévő berendezés felkeltené a német energiaellátás biztonsága ellen valamit forralók figyelmét, ha azonban a nyílt tengeri szélerőművek egyszer meghatározó tényezővé válnak, a biztonságukról is gondoskodni kell.

A kísérleti jelleg nem azt jelenti, hogy az erőmű nem működik: a szélkerekek már most is termelnek áramot, s ezt be is táplálják az országos hálózatba. A gazdaságosságáról azonban elegendő annyi, hogy kilowattóránként 15 eurócent támogatást kapnak – ez majdnem annyi, mint a háztartási villamos energia végső, fogyasztói ára. Ennek ellenére a német kormány – amint az ünnepélyes üzembe helyezéskor Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter elmondta – 2030-ig 25 ezer megawatt beépített teljesítményt nyújtó szélerőműparkok létrehozását tűzte ki célul. Vagyis ötezer ilyen óriásszélkerék forog majd a nyílt tengeren, a partról nem is láthatóan. Ez az üzembe helyezés adott alkalmat a HVG tudósítójának is, hogy néhány kollégával felkereshesse a 12 mérföldes sávon, tehát a német felségvizeken már kívül eső, de még az úgynevezett kizárólagos gazdasági zónába eső erőműparkot. Ahonnan a visszaút már kevéssé volt száguldó: az apállyal együtt lecsendesedő Északi-tenger arra is emlékeztet, hogy minden környezetvédelmi előnye ellenére a szélenergia mindaddig, míg a csúcsteljesítmény idején termelt energia tárolását meg nem oldják, csak kiegészítő forrás marad. Sajnos.

WEYER BÉLA / NORDEICH

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Túl jó volt tavaly a termés, drágább lehet idén az alma

Túl jó volt tavaly a termés, drágább lehet idén az alma

Lábon lövi magát Amerika a kereskedelmi háborúval?

Lábon lövi magát Amerika a kereskedelmi háborúval?

Nekimegy az Instagram a kamu posztoknak, a felhasználók segítségét kérik hozzá

Nekimegy az Instagram a kamu posztoknak, a felhasználók segítségét kérik hozzá

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

Virtuális valóságot vezet be egyik járatán a British Airways, hogy kevésbé izguljanak az utasok

110 millió forintos magyar Rolls-Royce divatterepjárót fotóztak Korcula szigetén

110 millió forintos magyar Rolls-Royce divatterepjárót fotóztak Korcula szigetén

Tovább titkolózik az Emmi Takaró Mihályról

Tovább titkolózik az Emmi Takaró Mihályról