Az osztrák VCP-csoport ügyesen lavírozva a hazai jogszabályok között, zártkörű tőkeemeléssel a tőzsdei árnál két és félszer olcsóbban növelte részesedését a BorsodChem Rt.-ben.

E hét hétfőn a BorsodChem Rt. (BC) részvényei 14 ezer forinton zártak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), 2,2 százalékkal magasabban a december 16-ainál. Pedig aznap a BC igazgatósága közzétette, hogy a társaság alaptőkéjét 3,1 milliárd forinttal, 15,4 milliárdra emelte a BC két fő osztrák tulajdonosa, amelyik valójában egy, mivel a VCP Industrie Beteiligungen AG és a CE Oil & Gas Beteiligung und Verwaltung AG is a VCP Capital Partners-csoporthoz tartozik. Elemzők az árfolyam-emelkedést a befektetők optimizmusával magyarázzák. A tulajdonosok közleményükben ugyanis megígérték, hogy a tőkeemelésből származó pénzből a BC elsősorban kelet- és közép-európai vegyipari cégekben vásárol részesedéseket, s ezáltal a régióban az iparág vezetőjévé válhat.

Felvásárolhatnak külföldi vállalatokat már 2004 első felében a kazincbarcikaiak, például annak révén, hogy elindulnak a környező országok vegyipari privatizációs pályázatain - konkretizálta a tulajdonosi terjeszkedési terveket sajtótájékoztatóján Kovács F. László, a BC vezérigazgatója. Kovács három felvásárlási célpontot jelölt meg: az egyetlen román PVC-gyártó Oltchim S.A.-t, a cseh Unipetrol vegyipari konszernhez tartozó Spolana vegyi üzemet, valamint a lengyel Polsky Koncern Naftowy (PKN) Orlen S.A. vegyipari részlegét. Csakhogy hiába nyújtotta be vételi ajánlatát a BC az Oltchim 53 százalékos állami részvénycsomagjára a tavaly november 10-ei határidőig egyik gazdájával, a CE-vel közösen, a privatizációs pályázatot a román kormány technikai okokra hivatkozva meghatározatlan időre elhalasztotta. A másik két kiszemelt céghez pedig csak úgy juthat hozzá a BC, ha szövetkezik az Unipetrolra, illetve a PKN-re pályázók valamelyikével, mivel a két társaság megvásárlása túl nagy falat lenne a számára.

A legkézenfekvőbbnek a regionális vezető olajvállalati szerepre törő Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt.-vel való kooperáció tűnik, mivel a Mol tavaly novemberben közzétette: érdeklődik az Unipetrol áprilisi eladásra meghirdetett 63 százaléknyi állami részvénye iránt, miközben szintén az év negyedik hónapjáig kell a Molnak eldöntenie, milyen kapcsolatba (csak üzletibe, vagy pedig tulajdonosiba is) lépjen-e a PKN-nel (HVG, 2003. november 29.). "Még korai arról beszélni, hogy a Mol együtt indul-e a BC-vel az Unipetrolért" - kerülte meg a választ a HVG kérdésére Ferencz Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója, míg a BC-s vezér Kovács, anélkül hogy a Mol nevét megemlítette volna, azt megerősítette: befektetőtársat keresnek.

A Mol és a BC együttműködése pikáns eseménye lenne a magyar értékpapírpiacnak, hiszen 2000 őszén még éles harcot vívtak egymással a Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-ért (TVK). Akkor a magyar olajcég csak jogi furfanggal kerekedett felül a BC-n, a TVK-ban ugyanis úgy került többségbe, hogy közvetlenül 32,5 százaléknyi tiszaújvárosi részvényt birtokolt, további 18 százaléknyi TVK-papírra pedig vételi jogot szerzett két társaságtól, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től (MKB) és a német Matura Vermögenswervaltung GmbH-tól. A Mol a vételi joggal egyúttal bebiztosította, hogy az MKB-Matura kettős együtt szavazzon vele a TVK-közgyűléseken. Az ellenlábas BC ily módon hiába szövetkezett jelenlegi fő tulajdonosaival, a bécsi CE és VCP társaságokkal, a Megdet Rahimkulov, az Általános Értékforgalmi Bank Rt. (ÁÉB) elnök-vezérigazgatója által képviselt, írországi bejegyzésű Milford Holdings Limiteddel együtt is összesen csak 40 százaléknyi tiszaújvárosi részvényesi szavazattal rendelkezett. A vételi jogokkal biztosított többség birtokában a Mol 2001 közepén felvásárlási ajánlatot tett a TVK többi részvényére, s mivel - ahogy arra előzetesen számítani lehetett - az ellentáborból senki nem adta el neki a papírját, ezzel a húzással a Mol bebetonozta irányító pozícióját Tiszaújvárosban.

Nyilvános vételi ajánlatot ugyanis csupán egyszer kell tennie a hatályos tőkepiaci törvény (tpt) szerint egy társaság tulajdonosának, illetve tulajdonosi csoportjának a többi befektető számára akkor, ha részesedését a szóban forgó cégben 33 százalék fölé kívánja növelni. Amennyiben a felvásárló ajánlatát annyi részvényes fogadja el, hogy azzal a fő tulajdonos részesedése 90 százalék fölé kerül, akkor a felvásárlónak jogában áll megvenni a tulajdonában nem állt részvényeket, az előző évi egy részvényre jutó saját tőkével megegyező árfolyamon, de ugyanezen az áron a befektetők is kérhetik papírjaik megvásárlását. Ha viszont a felvásárló tulajdoni hányada nem éri el a 90 százalékot, akkor eddig a határig részvényvásárlásokkal a fő gazda szabadon növelheti részesedését, sőt zártkörű tőkeemeléssel még a 90 százalékos korlátot is átlépheti, anélkül hogy meg kellene vennie a többi befektető papírját. Ezáltal pedig fokozatosan csökkentheti a többi befektető tulajdonhányadát.

Ezt a furcsa tpt-előírást használta ki a VCP is az elmúlt két és fél évben. Leányvállalata, a CE a 2001. nyári felvásárlási akció során a BC-ben addig meglévő 16,1 százalékos részesedését 59,23 százalékra tornászta fel (HVG, 2001. szeptember 8.), 5300 forintot fizetve a részvényekre, 6 százalékkal többet a papírok akkori tőzsdei árfolyamánál. 2003 márciusában pedig a BC it-je közzétette, hogy az osztrák Aurora Holding AG megvásárolta a Milford 29 százaléknyi kazincbarcikai részvénycsomagját, nyilvánosságra nem hozott árfolyamon. Ezzel a BC 1,77 százalék híján egy kézbe került, mivel az Aurora szintén VCP-csoporttag. S a furfangos jogi recept szerint a VCP-csoport december közepén zártkörű tőkeemeléssel már 91,17 százalékra növelte BC-részesedését, 5600 forintot fizetve az újonnan kibocsátott részvényekért, miközben a tőzsdén ennek közel a két és félszeresén forogtak a papírok.

Hogy ki áll a cég fő tulajdonosa mögött, azaz a VCP-ben, illetve a VCP által megjelölt magánalapítvány, a Collegia Privatstiftungban kit kell tisztelni, azt továbbra sem lehet tudni. Pedig a PSZÁF 2000 novemberében azért indított eljárást, mert azt gyanította, a Milford és a többi befektető a törvényeket kijátszva jutott 33 százalék fölé a BorsodChemben. Az akkori történet két szereplője tavaly júniustól már a Molban is nyomul. Hivatalosan a VCP 2,8 százaléknyi olajpapír megvásárlását tette közzé, Rahimkulov pedig egy november közepi interjúban azt állította, az ÁÉB 3 százalékos gazda, de közvetett és közvetlen Mol-érdekeltségét 10 százalékig szeretné növelni. A nagy kérdés ily módon az, hogy a forint tavaly év végi leértékelődése miatt visszavont Mol-privatizációt követően ki és milyen mértékben lesz képes annyit felvásárolni az olajóriás papírjaiból, hogy az állami Mol-pakettel együtt majd érdemi befolyást szerezzen a legnagyobb árbevételű magyar tőzsdei társaságban.

CSABAI KÁROLY

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lengyelországban is jól fekszik a hatalomnál az, aki kormánypárti médiát működtet

Lengyelországban is jól fekszik a hatalomnál az, aki kormánypárti médiát működtet

Zöld rendszámos izompacsirta és bakancsos terepes: dupla Volvo V60-teszt

Zöld rendszámos izompacsirta és bakancsos terepes: dupla Volvo V60-teszt

Elárulja az okosóra, ha valakinél megkezdődött az elbutulás?

Elárulja az okosóra, ha valakinél megkezdődött az elbutulás?

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai